BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa törvényi feladatának megfelelően a 2007. évi tevékenységéről a tisztelt Országgyűlésnek benyújtotta beszámolóját. A beszámoló tartalmazza a közbeszerzések 2007. évi alakulását, ennek gazdasági és pénzügyi összefüggéseit, véleményt mond a közbeszerzések átláthatóságának és tisztaságának tapasztalatairól, és végül számot ad a Közbeszerzések Tanácsa saját munkájáról is. A beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának testületi véleményét tükrözi.
2007-ben a közbeszerzések értéke az európai uniós és a nemzeti eljárási rendben 1521 milliárd forint volt, 3446 közbeszerzési eljárás keretében. Az úgynevezett egyszerű közbeszerzési eljárások értéke mintegy 200 milliárd forint. Itt csak egy tárgyévet követő, utólagos számbavételt tesz lehetővé a törvényi szabályozás. Az összes közbeszerzéseknek - és ez nagyon fontos adat - 51 százalékát az építési beruházások teszik ki, 29 százalékát a szolgáltatások és 19 százalékát az árubeszerzések. A közbeszerzések értéke 2007-ben mintegy 10 százalékkal csökkent 2006-hoz viszonyítva. Ez a csökkenés alapvetően a meghozott központi költségvetési intézkedésekkel függ össze.
Ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy 2008-ban és a következő években mintegy évi 2000 milliárd forintos közbeszerzési értékkel kell számolni. Ezek az európai uniós támogatásokkal összefüggésben továbbnövekedhetnek. Úgy gondoljuk, ez egy olyan nagyságrend a magyar gazdaságban, amely igényli azt, hogy a gazdaságpolitika alakításában a közbeszerzési politika fontosabb szerepet kapjon az eddiginél.
(14.00)
A 2007. évi közbeszerzési struktúrában egy markáns változás, hogy amíg a korábbi években a magyar közbeszerzési gyakorlatot a nyílt eljárások túlsúlya jellemezte, és a tárgyalásos eljárások kivételes formát jelentettek, addig a 2006. évi törvénymódosítás után a tárgyalásos eljárások aránya nagymértékben megnövekedett. Ennek értéke 2007-ben már azt jelentette, hogy az összes közbeszerzések 60 százaléka tárgyalásos eljárási formában bonyolódott le, és csak 40 százaléka bonyolódott le nyílt eljárásos formában.
A központi költségvetési szervek és a közszolgáltató vállalatok nagy beruházási tendereiket csaknem teljes egészében tárgyalásos eljárási formában írják ki. Azzal érvelnek - és ebben van igazság -, hogy a tárgyalásos eljárási forma lehetőséget biztosít a közbeszerzési feltételek javítására az ajánlatkérő szempontjából, és az ajánlattevők kvázi nagyobb versenyeztetésére. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a tárgyalásos eljárási forma csak korlátozottan nyilvános, még a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárások esetében is. A pályázati felhívást és az eredményt közzé kell tenni, de a közbenső szakaszok, a tárgyalási menetek a nyilvánosságból kimaradnak.
Emellett a tárgyalásos eljárási formáknál tapasztalataink szerint nagyon gyakran előfordul, hogy az ajánlatkérő úgy írja ki a közbeszerzési pályázatot, hogy tulajdonképpen még a megfelelő fedezet sem áll rendelkezésre, nem ismeri igazán a beruházás műszaki, pénzügyi, gazdasági körülményeit és feltételeit, abban bízva, hogy majd a tárgyalások során ezek kialakulnak. Nos, emiatt úgy látjuk, ez az eljárási forma sokkal nagyobb korrupciós kockázatot rejt magában, és a nyilvánosságot, ahogyan mondtam, nem biztosítja teljes egészében, emellett az átláthatóságot és a tisztaságot sem biztosítja igazán.
(Dr. Szűcs Lajos és dr. Hende Csaba elfoglalja a jegyzői széket.)
A tárgyalásos eljárásoknak van egy másik formája, az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások. Ezek végképp nem biztosítják a nyilvánosságot, hiszen a pályázati felhívást nem kell közzétenni, hanem csak megküldeni a kiválasztandó cégek részére. Igaz, egy korábbi törvényi szabályozás itt beépítette azt a kontrollt, hogy ezeket a pályázati felhívásokat be kell küldeni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének, akinek lehetősége van a gyanús esetekben jogorvoslati eljárást kezdeményezni a pályázati felhívásokkal kapcsolatban.
Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa és az Országgyűlés is a korábbi vitákban igen nagy súlyt helyezett a hazai kis- és középvállalatok szerepére a közbeszerzésekben. Itt a 2007. évi tapasztalatokról azt lehet elmondani, hogy a pályázatok darabszámát tekintve ezek a vállalatok az összes pályázat 71 százalékát nyerték el, értékét tekintve ez azonban csak 34 százalék volt, vagyis a 2006. évi szinten maradt, és egyáltalán nem tekinthető kielégítőnek. Igaz, biztató jel, hogy 2008 első félévében ez az arány 40 százalékra növekedett, tehát van esély arra, hogy valami pozíciójavulást érjenek el. A kis- és középvállalatok tekintetében úgy gondoljuk, hogy hosszabb távon is nagyon nagy mértékben oda kell figyelni ezeknek a vállalatoknak a szerepére a közbeszerzésekben, hiszen meghatározó szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a hazai ipar fejlesztésében is.
Az európai irányelvek megsértése nélkül is, úgy gondoljuk, lehet olyan pénzügyi, gazdasági környezetet teremteni, ami a jelenleginél jobb feltételeket biztosít számukra a közbeszerzési pályázatoknál. Itt elsősorban nyilván a közepes vagy nagyobb értékű pályázatokról van szó, hiszen a kis értékűek jelentős részét a mai feltételek között is elnyerik. Úgy gondoljuk, hogy az egyéb eszközök, amelyek alkalmazhatóak, például az információhoz való jobb hozzájutás vagy azok az eszközök, amelyeket a Közbeszerzések Tanácsa is alkalmaz - útmutatókat adtunk ki, tájékoztatókat adtunk ki, és lehetővé tesszük a napi kapcsolatot a kis- és középvállalatokkal az úgynevezett jogi konzultációk tekintetében -, úgy gondolom, hogy hasonló módszerek más szervezeteknél is segíthetnek ezen vállalati kör pozíciójának a javításához.
A külföldi székhelyű vállalatok 2007-ben lényegesen kisebb arányban nyertek el pályázatokat, mint a 2006. évben, amikor ez viszonylag magas, 19 százalékos volt, 2007-ben ez csak 6 százalékot tett ki. Ennek az oka egyszerűen az, hogy ezek a külföldi székhelyű vállalatok alapvetően a nagy beruházási tendereken indulnak, és ilyenek, amelyek ezeket a vállalatokat érdekelték volna, viszonylag kisebb számban kerültek 2007-ben kiírásra.
Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa 2007-ben is folyamatosan foglalkozott a sokat vitatott korrupció kérdésével. Minthogy a Tanácsnak olyan jogosítványa, hogy konkrét korrupciós eseteket vizsgáljon, nincs, mi - ahogyan ezt már az előző évben is jeleztem a tanács beszámolójának a vitájánál - elhatároztuk a korrupciós kockázatok és a megtehető intézkedések olyan széles körű felmérését, amelyek új javaslatokat hozhatnak felszínre. Két közbeszerzési pályázatot írtunk ki, ezeknek a győztesei rövidesen leteszik a munkájukat, és azt reméljük, hogy év végéig a mélyinterjúkon, a nemzetközi elemzéseken és a széles körű közvélemény-kutatáson alapuló tanulmányok eredményei az Országgyűlés számára is tájékoztatásul megküldhetők lesznek. Azt gondoljuk, ez is egy hozzájárulás lehet ahhoz a közbeszerzéseket is magában foglaló antikorrupciós cselekvési programhoz, amely remélhetőleg a következő időszakban elkészül.
Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa úgy gondolja, hogy az elektronikus közbeszerzés, ami korszerű formája a közbeszerzéseknek, és a korrupciós kockázatokat is csökkenti, Magyarországon jelentős lemaradásban van, hiszen az Európai Unió irányelvei azt tartalmazzák, azt javasolják az országoknak, hogy 2010 végére ezek aránya érje el az 50 százalékot.
A Közbeszerzések Tanácsa 2007-ben jelentős informatikai intézkedéseket tett. Ennek eredményeként ma már elmondható, hogy az Európai Unió felé kiküldendő hirdetmények 60 százalékát elektronikus formában küldjük ki. A Közbeszerzések Tanácsa a fejlesztés eredményeként ez év július 1-jétől a Közbeszerzési Értesítőt hivatalos formában elektronikusan adja ki hetente három alkalommal. Az Értesítő másolat formájában papíralapon is megvásárolható. Ennek az eddigi tapasztalatai kifejezetten jók.
(14.10)
Szólnom kell arról is, hogy sokat vitatott kérdés a 13 éve jól működő hirdetmény-ellenőrzés rendszere. Mi úgy gondoljuk, hogy olyan körülmények között, amikor a tanácshoz beérkező hirdetményeknek több mint 50 százaléka valamilyen jogi hibát tartalmaz, ennek a rendszernek a fenntartása a továbbiakban is indokolt.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék néhány szót arról is szólni, hogy a Közbeszerzések Tanácsának - amely autonóm központi államigazgatási szerv, önálló költségvetési fejezettel - 2007. évi költségvetési gazdálkodását az ÁSZ ellenőrizte, auditálta azt, és jónak tartotta. A mi közbeszerzési tanácsunk költségvetése sajátos struktúrában működik 12 éve, aminek az a lényege, hogy eltérően más központi költségvetési szervektől, a tanácsnak a kiadásai 85 százalékát a bevételeiből kell fedeznie, és a költségvetési támogatások mértéke mindössze 15 százalék. Ez a rendszer az eddigiekben jól működött, 2007-ben is, és úgy látjuk, 2008-ban is. Amennyiben azonban a tanács bevételét érintő hatósági intézkedések a bevételek csökkentését eredményeznék, akkor a Közbeszerzések Tanácsának gazdálkodása jelentős nehézségeket fog jelenteni a számunkra.
Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsának jelentése tartalmazza a Közbeszerzési Döntőbizottság értékelését a 2007. évi jogorvoslati tapasztalatokról. Ezekről röviden annyi mondható el, hogy 2007-ben 751 esetben fordultak a döntőbizottsághoz jogorvoslattal vagy a közbeszerzésben részt vevő ajánlatkérők és különösen ajánlattevők, vagy a hivatalból a jogorvoslat kezdeményezésére felhatalmazott személyek és szervezetek. Ez szám szerint csökkenés 2006-hoz viszonyítva, a pályázati darabszámok csökkenéséhez viszonyítva viszont lényegében az arány változatlan, tehát továbbra is magasnak minősíthető a jogorvoslatok száma. A jogorvoslatok elbírálása során a Közbeszerzési Döntőbizottság - különösen a nagyberuházásoknál - egyre bonyolultabb jogvitákkal találkozik, és meglehetősen nehéz a rendelkezésére bocsátott 30 nap alatt vagy kivételes esetben 40 nap alatt megvizsgálni az összes körülményt, és meghozni a megfelelő döntést. Ennek ellenére ezt a tempót, ezt az ütemet sikerült tartani 2007-ben is, hogy viszonylag gyors határidővel a Közbeszerzési Döntőbizottság lezárta a jogorvoslati vitát.
A jövőben az új európai uniós jogorvoslati irányelvek átvétele - ami majd a mostani törvénymódosítás során megtörténik - bizonyos szigorítást, változást jelent az eddigi közbeszerzési jogorvoslati gyakorlathoz képest, hiszen az új jogorvoslati irányelvek kötelezően írja elő, hogy amíg az elsőfokú jogorvoslati hatóság, adott esetben nálunk a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati vitát nem zárta le, addig szerződés nem köthető.
Az eddigiekben ugyanis egy vegyes kép alakult ki ebben a tekintetben, gyakran megkötötték a szerződést, és a jogvita csak utána került a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Egyébként 2007-ben a 751 jogorvoslati kezdeményezés közül a Közbeszerzési Döntőbizottság 260 esetben állapított meg jogsértést, ezen belül 130 esetben meg kellett semmisíteni a pályázati döntéseket, és amennyiben erre a megsemmisítésre már nem volt mód - ami egy reparációs jellegű intézkedés, tehát lehetővé teszi az ajánlatkérő számára az újraértékelést -, abban az esetben bírságot szabhat ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, aminek az összege 2007-ben 350 millió forint volt.
Tisztelt Országgyűlés! Azt kérem, hogy a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság ajánlásának megfelelően a tisztelt Országgyűlés a Közbeszerzések Tanácsának 2007. évi beszámolóját vegye tudomásul.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
