DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Berényi Lajos Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Közbeszerzések Tanácsa 2007. évről készített, bizottsági szinteken már megvitatott beszámolójával kapcsolatban néhány gondolatra szeretném a szíves figyelmüket ráirányítani.
Először is nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy a beszámoló tényszerűen mutatja be a közbeszerzési szabályok érvényesülését, illetve azokat az észrevételeket, amelyekkel ha a jövőben a közbeszerzések hatékonyságát jobbítani szeretnénk, akkor miképpen és hogyan kell foglalkoznunk, de feltétlenül kell foglalkozni. Azt örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tanács az elmúlt időszakban is hatékonyan és valamennyiünk megelégedésére végezte munkáját. Tehát jól ellátta a közbeszerzésekről szóló törvény által rárótt feladatát. A jelentésben ismertetett számszerű adatok, a leírt következtetések valamennyiünk számára fontosak. A megfogalmazott javaslatok pedig nemcsak megfontolásra érdemesek, hanem mint már említettem, kijelölik a jövőbeli közbeszerzésekre vonatkozó törvénykezési munkánk nyomvonalát is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Berényi elnök úr expozéjából is hallhattuk, 2007-ben hazánkban együttesen mintegy 1750 milliárd forint értékű közbeszerzés valósult meg, ami értékében kisebb a 2006-os kiugró évi eredménynél, ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a GDP-nek így is jelentős hányadát valósítja meg.
A pályázati darabszámok esetében, ahogy itt már több felszólalásban és bizottsági véleményben is hallhattuk, nagyobb mértékű csökkenés volt tapasztalható. Ami az értékcsökkenést illeti, egyetértve a közbeszerzési tanács elnökének véleményével, valóban két okra vezethető vissza. Egyrészt alapvetően az építési beruházások általános visszaesésére, ami azt jelzi, hogy a gazdaságunk komoly bajban van, hiszen tudjuk, hogy az építőipar a jövő építésének az alapja, másrészt arra, hogy tavaly és tavalyelőtt számos közbeszerzési eljárás alá vont tevékenységet nemegyszer átgondolatlanul - amit majd most a közbeszerzési törvény részletes vitájának a folytatásánál feltétlenül át kell gondolnunk -, más törvények megalkotásával kiemeltek a közbeszerzési törvény hatálya alól.
(14.50)
Ha visszatekintve sorra vesszük az évről évre elkészített beszámolójelentések megállapításait, akkor érdekes folyamatnak lehetünk a szemtanúi. Az első tíz évben a nyílt eljárások aránya mind darabszám, mind érték tekintetében meghatározó hányadát tette ki a közbeszerzéseknek. Sajnos ez a folyamat az utóbbi öt évben alapvetően megváltozott. A darabszám tekintetében nyilvánvaló, hogy a kisebb értékű pályázatok nagy számára tekintettel még mindig a nyílt eljárások száma a nagyobb, de ahogy a jelentés is tartalmazza, expozéjában az elnök úr is említette és több képviselőtársam is a felszólalásában, a pályázati értékek esetében 2007-ben már a tárgyalásos eljárások aránya az összes eljárás 60 százalékát tette ki. Márpedig tudjuk, hogy egy tárgyalásos eljárás az áttekinthetőség szempontjából bizony hagy maga után követelnivalókat. Természetesen azt is meg kell említeni, hogy ebben a 2006-os törvénymódosításnak is szerepe volt, amikor is az európai uniós irányelvekből levezetve a közszolgáltató vállalatoknál a törvény lényegében szabaddá tette a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, mindenki tudja-e, de gondolom, ha valaki a tévé előtt ül és nézi, azt meg fogja lepni az, amit most mondok, hogy például a közlekedési szektorban, de más szektort is megnevezhetnék, lényegében az elmúlt évben csak tárgyalásos eljárásokat írtak ki. Mint említettem, ez az áttekinthetőség, de talán a jövő szempontjából is nagy probléma lehet.
Sajnos még ennél is rosszabb a helyzet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásoknál, mint kivételes eljárási formánál, annak ellenére, hogy az ilyen eljárásokról a döntőbizottság elnökét tájékoztatni kell, mivel a törvény értelmében a döntőbizottság elnökének jogosítványa van jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, ha úgy ítéli meg, hogy nem megfelelő indok alapján indult az eljárás. De azért, tisztelt képviselőtársaim, azt is meg kell jegyezni, hogy nem egy esetben magának az állampolgárnak, egy kívülállónak, aki csak egy-egy ilyen eljárás eredményeképpen hátrányos helyzetbe került, igazában jogorvoslati lehetősége nincs. Tessék végiggondolni, megtörtént esetet említek, hogy az egyik helyen egy fürdőépítés kapcsán egy kisvároska egyetlen ligete esett áldozatul a közbeszerzési eljárás keretében meghirdetett és elnyert pályázati úton megvalósított fürdőépítésnek, de a lakosságnak ebbe érdemi beleszólása nem volt, mivel minden jogszerű volt. Tehát az önkormányzat keresztülvitte mindazokat a változtatásokat, amelyek ehhez szükségesek voltak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A problémát igazából az jelenti, hogy tavaly ez a kivételes eljárási forma az összes közbeszerzési eljárás 16 százalékát tette ki. Úgy gondolom, ez is elgondolkodtató adat, és talán jó lenne majd a részletes vita kapcsán ezt is részletesebben vizsgálni.
Tisztelt Ház! A beszámoló ezúttal is kiemelten foglalkozik azzal a bennünket évek óta foglalkoztató kérdéssel, hogy a közbeszerzések nemzetgazdasági szempontból is jelentős nagyságú értékét miként tudnánk a hazai ipar és különösen a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének javítására fordítani úgy, hogy az európai uniós közbeszerzési irányelvekben megfogalmazottak ne sérüljenek. A jelentés is ad erre lehetőséget, vannak erre tehát technikák és megoldások, csak élni kell vele. Sajnos az elmúlt néhány év közbeszerzési statisztikai mutatói alapján meg kell állapítanunk, hogy romlott az elmúlt évben is a hazai kis- és középvállalkozások e gazdasági területen való részvétele. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha a beszámoló alapján e vállalkozási csoport helyzete valamelyest javult a megelőző évhez, összességében mégis a helyzetük romlott.
Az adatok értékelésénél természetesen azt is figyelembe kell vennünk, hogy a kis- és középvállalkozásoknak az úgynevezett egyszerű eljárásokban való részvétele a vonatkozó törvényi előírások alapján legfeljebb a beszámolási évet követő év végén számszerűsíthető, akkor is csak hozzávetőleges pontossággal. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi statisztikai rendszer mint mérési módszer nem alkalmas arra, hogy egyértelműen kimutassa az alvállalkozóként történő részvételek valós számát, és a nagy értékű, több milliárd forintos megrendelésekben pedig a kis- és középvállalkozások alvállalkozóként is csak korlátozottan vehetnek részt, tehát bizonyos mértékig ki vannak zárva. A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatóiban és ajánlásaiban pontosan megfogalmazta azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmazásáról, törvénybe foglalásáról nekünk majd döntenünk kell.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos megállapítása a beszámolónak, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások részvétele csökkent a hazai közbeszerzésekben. Ezt a tényt a magam részéről akár üdvözölhetném is. Azt mondanám, jó úton járunk, nagyobb lehetőséget kaptak a hazaiak. De ha figyelembe vesszük azt, hogy a külföldiek többnyire csak az igen nagy összegű közbeszerzési pályázatokra jelentkeznek, akkor viszont a gazdasági életünk problémáját tudom csak jelezni, hogy bizony az elmúlt évben nagy összegű közbeszerzési eljárási pályázat vajmi kevés volt. Vajmi kevés volt, ilyennel ritkán találkozhattunk, és aki itt, a zárszámadás vitájában részt vett, külön hallhatta és elemezhette, hiszen ez megjelent mind a kiadási, mind a hozzá kapcsolódó költségvetési bevételi oldalon.
Tisztelt Ház! A Közbeszerzések Tanácsa beszámolójával egyidejűleg került az Országgyűlés elé az Állami Számvevőszék jelentése a közbeszerzési rendszer működéséről, és nemrég tárgyalhattuk a Versenyhivatal jelentését is, és azt állapíthattuk meg, hogy nagyon-nagyon összecsengő jelentések ezek, és nagyon fontos, hogy ezek az Országgyűlés alá rendelt intézmények mennyire jól ellátják a feladatukat, és mennyire valós, objektív képet vetítenek valamennyiünk szeme elé annak érdekében, hogy a gazdaság folyamatait reálisan tudjuk megítélni.
Örvendetes, hogy a beszámolóval egyidejűleg átfogó jelentés készült, de én azt gondolom, hogy emellett külön meg kell említeni a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések és a korrupció összefüggésére vonatkozó megbízását, amelyik egy komplex közvélemény-kutatáson és mélyinterjúkon alapuló tanulmány lesz majd, amelynek az eredményét jó lenne, ha megkapnánk már a közbeszerzési törvény vitájára, mert úgy hiszem, hogy ha valamiben van javítanivalónk, akkor pontosan ezen a téren kell.
Szeretném hangsúlyozni, hogy mindegyik jelentés egyértelműen utal arra, hogy bizonyos elmaradások vannak ahhoz a tervezethez képest, amelyet a közbeszerzések területén megvalósítani akartunk már a megelőző törvénymódosításokkal is, például alapvető elmaradás van az elektronikus közbeszerzés bevezetése terén. Az eddig meghozott kormányrendeletek és határozatok messze nem hozták meg a kívánt eredményt. Viszont a bizottsági vitában is elhangzott valamennyi politikai oldalról az a pozitív megállapítás, és magam is pozitívan értékelem, hogy a Közbeszerzések Tanácsa saját informatikai fejlesztési program keretében korszerűsítette honlapját, és ez év július 1-je óta a tanács hivatalos lapja, a Közbeszerzési Értesítő hiteles formában elektronikus módon megjelenik.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az is pozitív fejlemény, hogy a tanács a luxemburgi hivatalnak ma már a hirdetmények közel 60 százalékát elektronikus formában továbbítja.
(15.00)
De szeretném hangsúlyozni, hogy mindez azonban még messze nem jelent elektronikus közbeszerzést. Hozzátenném, hogy a 2004. május 1-jén hatályba lépett európai irányelvekkel harmonizált közbeszerzési törvényben megfogalmazott elektronikus beszerzési technikák a gyakorlatban még nem is jelentek meg. Például az úgynevezett dinamikus beszerzést még jogszabályi szinten sem alkotta meg az Országgyűlés, akkor pedig egy kicsit a magunk lelkivilágába is tekinthetünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Pozitív gyakorlata a parlamentnek és a parlamenten belül is a gazdasági bizottságnak, hogy mindig súlyának megfelelően igyekezett kezelni a közbeszerzéseket. Tekintettel arra, hogy a tanács beszámolójának, illetve az Állami Számvevőszéknek a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről szóló jelentésével párhuzamosan most folytatódik a kormány által beterjesztett, a közbeszerzési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, különösen fontosnak tartom a tanács beszámolójában, a Versenyhivatal megállapításaiban, illetve az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltak alapos tanulmányozását és figyelembevételét. A beszámoló vitájában, ahogy Göndör István képviselőtársamtól már hallhattuk a gazdasági bizottsági vélemény ismertetésekor, az az egyértelmű vélemény alakult ki, hogy a közbeszerzések területén átfogó nemzeti cselekvési program kialakítására lenne szükség, amelynek pillérei: a hatékonyság, a versenyképesség és a megbízhatóság. Ezek az ismérvek tulajdonképpen a gazdaság alappillérei, és így, ahogy Göndör képviselőtársam beszámolójában is elhangzott, a gazdasági bizottság első bizottságként történő kijelölése evidenciának látszik. Ennek szellemében a gazdasági bizottság külön albizottságot hoz létre a jelenleginél sokkal megbízhatóbb, a kívánalmaknak jobban megfelelő törvény megalkotása érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt, megköszönve az Állami Számvevőszéknek az előzőekben már említett jelentését, hangsúlyozza, hogy kiemelten nagyra tartja a Közbeszerzések Tanácsának működését. Az általa a 2007. évről készített beszámolójelentést, valamint a költségvetési bizottság által benyújtott határozati javaslatot elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
