HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Először egy dolgot tegyünk tisztába, mert keverednek itt dolgot. Mi ennek a beszámolónak és a határozati javaslatnak a célja? Ennek a beszámolónak a célja az, hogy tudassa velünk, a közbeszerzési eljárások sokasága általában a törvényeknek megfelelően történik, megfelelő módon folyik. Nyilván van ennek egy másik dimenziója, ami arra kötelez minket, hogy ezeknek a gazdasági folyamatoknak a tanulságait, következményeit levonjuk, és ezekre adekvát válaszokat adjunk.
Akkor nézzük, hogy a törvényesség szempontjából betartatnak-e az országban a közbeszerzés szabályai. Úgy tűnik a beszámolóból, hogy igen, erről meggyőződhetünk. A jelentés egy szakasza, egy része foglalkozik azokkal az eljárásokkal, amelyek a döntőbizottság hatáskörében zajlottak le. Ez azt állapítja meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt 2007. évben 751 esetben folyt jogorvoslati eljárás, ami az összes eljárás 21,8 százalékát jelenti. Nincs szignifikáns eltérés az eddigi folyamatoktól, tehát nagyjából ugyanaz a helyzet, mind idáig volt, tekintettel arra, hogy kevesebb közbeszerzési eljárás történt az elmúlt esztendőben, mint azt megelőzően.
A döntőbizottság elnöke által hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokkal kapcsolatosan indított jogorvoslati eljárások száma 110 volt, az előző években 139, 2006-ban 120; 260 esetben került sor jogsértés megállapítására, ami az összes jogorvoslati eljárás 34,6 százaléka, 133 esetben a döntőbizottság megsemmisítette a jogsértő ajánlatkérői döntést, és 91 esetben jogkövetkezményként még bírságot is alkalmazott, amelynek értéke 2007-ben 354,3 millió forint volt.
No, egyfelől vizsgálnunk kell, hogy a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény mennyire teremti meg annak feltételeit, hogy a legjobban betartható feltételek mellett történjenek ezek a közbeszerzési eljárások. A beszámolóból kiderül, hogy itt van mit tennünk. Pont abban a helyzetben vagyunk, hogy módosítás alatt van a közbeszerzésekről szóló törvény. Tavaly csak egy esetben módosítottuk, viszont ez egy nagyobb horderejű módosítás. A beszámoló arról is szót ejt, ugyanis örömmel állapítja meg a Közbeszerzések Tanácsa, hogy kikérték szakmai véleményüket. Azt viszont már szomorúbban állapítja meg az anyag, hogy a véleményüket nem minden esetben vették figyelembe, és nem minden esetben került az anyagba oly módon beépítésre, hogy az a minőség javítását szolgálta volna.
Ha az a tapasztalat, amiről előttem többen szóltak, hogy az átláthatóság csökkent, miáltal a meghívásos eljárások száma arányait is tekintve növekedett, nyilván meg kell tenni azokat a lépéseket a törvényhozásnak, illetve nekünk, ami ellenkező irányba, az átláthatóság felé tereli a folyamatokat. Azt gondolom, ez törvényalkotói feladat, és ezt nyilván meg is fogjuk tenni. Itt egy ellentmondásra kell felhívni a figyelmet: amellett, hogy a törvények viszonylagos, illetve jó betartása mellett zajlanak ezek az eljárások, azért tudjuk, ha máshonnan nem, akkor a Transparency International jelentéséből, hogy a korrupciós források első három helyezettje között ott található a közbeszerzési eljárások sokasága is, aminek eredményeképpen a közbeszerzések legalább 20 vagy 30 százalékkal többe kerülnek, mint a valódi költségük lenne. Nyilván jogalkotói feladat ennek szigorítása és betartása is.
Egyébként az nagyon üdvözlendő, hogy a tanács egy tanulmányt, kutatást készít pontosan ezen okok felderítésére, de a beszámolóból kitűnik, hogy ezen okok között első helyen szerepel az átláthatóság csökkenése, a tárgyalásos eljárások számának növekedése, az arány eltolódása. A másik pedig az, hogy nagyon sok kiíró úgy vág neki egy pályázat kiírásának, hogy a források nincsenek biztosítva, és ezzel olyan helyzetbe kerül, ami aztán nehézzé teszi a tisztességes út végigjárását, hogy finoman fogalmazzak.
A másik dolog, amiről röviden szót ejtenék, a gazdasági folyamatok. Annak, hogy a kis- és középvállalkozások aránya nem tud a közbeszerzések esetében nőni, csak egyrészt és szerintem kisebb részt a közbeszerzési törvény sajátosságai a meghatározói. Sokkal inkább az a gazdasági, pénzügyi környezet és klíma, amiben ma egy hazai kis- és középvállalkozói rétegnek működnie kell. Vajon biztosított-e a törvényi háttere azon egyesüléseknek, konzorciumoknak, amely több kis- és középvállalkozás közös megjelenését, fellépését, indulását egy közbeszerzési pályázaton lehetővé teszi? Vajon az állam mindent megtesz-e annak érdekében, hiszen ez lenne az alapvető dolga, hogy a kis- és középvállalkozások eséllyel induljanak el ezeken a közbeszerzési eljárásokon? Vagy generálja-e az összefogás lehetőségét, szükségességét a törvényeken vagy intézkedésein keresztül a kormány?
Azt gondolom, hogy itt nagyon sok tennivaló van, tehát ha a gazdasági élet folyamataira vonatkozó következtetéseket akarjuk levonni, akkor nemcsak a közbeszerzési eljárásokról és a vele kapcsolatos törvényekről, hanem az egész gazdasági környezetről kell lesújtó véleményt alkotnunk, és szóvá tenni, hogy bizony ennek fő oka, a kis- és középvállalkozások rossz helyzetének fő oka, hogy hiába vallja magát a kormány vállalkozásbarátnak, verbálisan valóban az, de nem tesz meg mindent annak érdekében, úgy, ahogy ezt más európai uniós tagország megteszi, hogy a saját piacát védje, és a saját piacán helyet biztosítson a saját kis- és középvállalkozóinak.
(15.10)
Azt csak mellékesen jegyzem meg befejezésképpen - s ez talán szubjektív elemnek is felfogható -, normális esetben örülnünk kéne, hogy a közbeszerzések száma és értéke csökken. Az nem normális egy piacgazdaságra épülő rendszerben, ha a legnagyobb megrendelő az állam, mert az egy másik rendszer sajátja volt. Ha normálisan mennének a folyamatok, nem azért csökkennének a közbeszerzési eljárások a számukat és összértéküket tekintve is, mert az államnak egyre kevesebb pénze van, hanem azért, mert kisebb államot akarunk, és az állami újraelosztás mértékét valóban csökkenteni akarjuk, s ezt a feladatot jellemzően a magánszféra veszi át, akkor ez egy jó folyamat lenne. Abban bízom, egyszer el fogunk jutni oda, hogy ez valóban így lesz, és örömmel számolhat be a Közbeszerzések Tanácsának az elnöke arról, hogy nem azért csökkent, mert a gazdaság mélyponton van vagy lefelé megy, hanem azért, mert az állam szerepe csökken, és egy normális piacgazdasághoz megfelelő vagy illő módon a magánszféra erősödik, és számos olyan feladatot vesz át, amit odáig az állam teljesített, az állam végzett el.
A tanácsnak, elnökének és minden munkatársának a Magyar Demokrata Fórum ezt a beszámolót, amely szakmailag kifogástalan, köszöni, és természetesen úgy a beszámolót, mint azt a határozati javaslatot, amelyet a költségvetési bizottság előterjesztett, elfogadásra javasolja, és természetesen el fogja fogadni.
Köszönöm szépen.
