SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elég sok minden az anyagról itt a korábbiakban előttem el lett mondva, ezért nem visszaélve az idővel, csak néhány dolgot szeretnék kiemelni a jelentés kapcsán. Először is azt, hogy a Fidesz képviselőcsoportja nevében a jelentés támogatását tudom kérni a parlamenttől.
Mi is úgy gondoljuk, hogy a jelentés, amit a tanács a parlament elé benyújtott, korrektül ábrázolja a közbeszerzések világát, és abban a tekintetben nagyon szerencsés is, hogy itt több szó esett arról, hogy aktuálisan fut a parlament előtt a közbeszerzési törvény módosítása. Nem véletlen az, hogy ennek a törvénynek a módosítását bölcs előrelátással tavasszal kezdtük el, és őszre hoztuk át, ennek többek között az volt az oka, hogy várjuk meg mind a tanács, mind pedig az Állami Számvevőszék nyár végén, szeptember elején megjelenő jelentését, hogy abból is okulva tudjunk a törvényjavaslatban módosítókat eszközölni.
Az anyagról konkrétan: itt három részből áll az anyag. Igazából az első rész kapcsán lehet és talán fontos is néhány tendenciát megemlítenünk. Ami itt többször elhangzott több felszólalásban is, talán a legfontosabb fejlemény a 2007-es évben az, hogy az eljárások száma és értéke is jelentősen csökkent. Erről az anyag beszámol, hogy ennek milyen belpiaci indokai lehetnek, és ezzel együtt viszont, ami nem szerencsés, hogy csökkent a nyílt eljárások száma, és nőtt a tárgyalásos, illetve gyorsított eljárások száma.
Az elhangzott, hogy milyen problémákat okoz a transzparencia és az átláthatóság tekintetében, tehát ez mindenképpen feladatot ad a parlamentnek és a kormányzatnak, hogy ezen próbáljon javítani. Ezzel párhuzamosan, ami ugyancsak kedvezőtlen tendencia a pozitívumok mellett, az az, hogy jelentősen nőtt az egy eljárásra eső érték nagysága, ami közel 440 millió forintra nőtt az elmúlt évben, és ez vezet át lényegében arra, hogy ennek a ténynek - hogy ilyen magas az egy eljárásra jutó közbeszerzési érték - főként a hazai kis- és középvállalkozások tekintetében vannak negatív vonzatai.
Itt elhangzott korábban, hogy az eljárások számát tekintve ugyan emelkedett a hazai kis- és középvállalkozások részesedése, de az érték tekintetében a 34 százalékos arányról nem tudott ellépni a hazai vállalkozások sikeres részvétele, és igazából ez annak tükrében értelmezhető, hogy néhány évvel ezelőtt ez az érték 50 százalék körül volt. Tehát erről esett vissza a tavalyi évben erre a 34 százalékra, és úgy néz ki, hogy ragadt meg ezen a szinten a 2007-es évben is. Az anyag egyértelműen fogalmaz e tekintetben, hogy ennek az egyik legfőbb oka az egy eljárásra jutó magas összeg.
Az anyag leírja azt is, egyértelműen feladatot adva itt a bizottságnak, hogy amíg ez a struktúra, tehát az eljárások magas értéke, illetve a tárgyalásos és meghívásos eljárások magas száma marad, addig érdemben nem várható a kis- és középvállalkozások pozícióinak javulása.
Örvendetes megjegyzése az anyagnak, hogy külön kitér arra, hogy működik a gazdasági és informatikai bizottságon belül egy közbeszerzési albizottság, amelynek itt jó néhányan tagjai vagyunk, amely bizottság valóban az elmúlt féléves tevékenysége alapján egy kompromisszumos javaslatcsomaggal készül a parlament elé. De azért ehhez annyit hadd tegyek hozzá, hogy én is optimistán tekintve itt az elmúlt féléves munkára, azért azt kell látni, hogy itt még valószínűleg a parlamentnek elképzelhető, hogy elég komoly vitája lesz a minisztériummal, ugyanis az albizottság a legutolsó állapot szerint azért több mint 50 ponton különbözik nézetében, tehát az egyes módosítók tekintetében a bizottság egységes álláspontja a minisztérium egységes álláspontjától. Bízom abban, hogy a minisztérium belátja azt, hogy a parlamenti albizottságban folytatott közel féléves munka egy kiérlelt szakmai álláspontot képvisel.
Maga az anyag is javaslatot tesz két ponton, amit itt talán érdemes a nyilvánosság előtt is megosztani azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségei vannak a törvénymódosításnak a hazai vállalkozások helyzetének javítására. Az egyik a már említett részajánlat-tételi lehetőség biztosítása, mindenképpen szeretnénk - ezt most az albizottság alelnökeként is mondom - a minisztériummal “megszerettetni” ezt a javaslatunkat, illetve amit a minisztérium talán már el is fogadott, ez a magyar nyelv kötelezővé tétele, talán egy 18 éves restanciája - ha lehet így fogalmazni - a törvénynek.
Bízom benne, hogy a minisztérium és a bizottságok is fontos tanulságokat tudnak levonni a tanács jelentéséből, és tényleg nem megismételve azokat a problémákat és tendenciákat, amit itt az előttem felszólalók elmondtak, én a Fidesz képviselőcsoportja nevében a javaslat támogatásáról tudom biztosítani az Országgyűlést.
Köszönöm szépen.
