HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat, amely előttünk fekszik, tulajdonképpen csak kisebb módosításokat és változásokat tartalmaz. Célja a büntetőjogi tárgyú törvények hozzáigazítása a bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, illetve megoldást nyújt a jogalkalmazásban felmerült egyes értelmezési problémákra.
Három csoportban foglalnám röviden össze. 2009. január 1-jén elvileg, ha az Alkotmánybíróság nem minősíti alkotmányellenesnek, akkor hatályba lép a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény. E törvény a bejegyzett élettársaknak a házastárssal azonos jogállást biztosít, amelyet nyilván a Btk.-ban is meg kell jeleníteni.
A második: a kormány 2008. július 1-jével hatályon kívül helyezte többek között a bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendeletet, amely a fogva tartott sajtónyilatkozat-tételére vonatkozóan tartalmazott szabályokat. A javaslat azt a szükséges szabályozást teremti meg, amely a hivatkozott jogszabály hatályon kívül helyezéséből eredően, annak tárgykörét tekintve - véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság - törvényi szintű rendelkezést igényel a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeletben.
A javaslat - a harmadik ilyen fontos elem - rendelkezik az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályairól, tekintettel arra, hogy a Bvtvr. még utaló szabályban sem rendelkezik annak végrehajtásáról, azt jelenleg a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről szóló 36/2003. számú IM-rendelet szabályozza.
Előre kell bocsátani, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek miatt ezt a javaslatot a Magyar Demokrata Fórum ne tarthatná támogathatónak. A törvényjavaslat körüli vita lényege, és ennek tanúi lehettünk, elsősorban az, hogy a kormány miért nem várja be az Alkotmánybíróság döntését a bejegyzett élettársi kapcsolat tavaly elfogadott szabályának alkotmányosságáról. Ezzel kapcsolatban viszont el kell ismerni, hogy ezen álláspont hangoztatóinak is megvan a maguk igazsága. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény vitájában alig egy évvel ezelőtt elmondtuk, hogy az élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslat és maga az élettársi jogintézmény az MDF álláspontja szerint nem pusztán jogi kérdés. Ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk, és annak alapján felelős döntést tudjon hozni az Országgyűlés, vizsgálni kell a kérdés társadalmi, erkölcsi és gazdasági hatásait is.
Egy évvel ezelőtt a kormány sajnálatos módon beleugrott a kérdés szabályozásába. Beleugrott anélkül, hogy időt hagyott volna a kiérlelt vitára, és feles törvény lévén érvényesítette az akaratát számos ellenzéki kifogással szemben. Ezért számos kérdés és jogos ellenzéki felvetés megválaszolatlan maradt. Ma is úgy gondoljuk, hogy lehetett volna erről a témáról és a témával összefüggő kérdésekről szakmai-politikai vitát folytatni, ugyanakkor az elfogadott törvénynek éppen az ehhez hasonló, széles társadalmi csoportokat és fennálló életviszonyokat befolyásoló rendelkezései miatt a javaslat megvitatására és összefüggéseinek áttekintésére hosszabb időre lett volna szükség. Az élettársi kapcsolat újraszabályozása az MDF álláspontja szerint - mint egy kiemelkedően fontos társadalmi kérdés - igényelte volna azt, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a javaslat megvitatására.
(12.50)
Ezenfelül azt is érezni lehetett, hogy a kormány elsősorban egyfajta kampánytémává kívánta tenni ezt a kérdést, tehát nem az őszinte felismerés és a tenni akarás vezette, hanem a tavalyi költségvetési vita időszakában kellett valami olyan téma, ami elviszi a médiafelületet. Pedig ez a téma jogalkotói oldalról ennél sokkal nagyobb figyelmet és sokkal kiérleltebb vitát érdemelt volna. Ehhez képest a kormány elképzelése szerint a javaslatot az Országgyűlés kormánypárti többsége 3-4 hetes, igen rövid vita után elfogadta.
Akkor is elmondtuk, most is fel kell a hívni a figyelmet rá, hogy az akkori törvényjavaslathoz a kormány nem készített semmiféle hatáselemzést. Hogy csak egy példát említsek: azt sem tudjuk, hogy az új élettársi kapcsolat milyen hatást gyakorol a hozzátartozói nyugellátásokra, annak milyen költségvetési többletigénye lesz. Erre ma sem tudjuk a választ, mint arra sem, hogy hány olyan területe lesz a jogrendszernek, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolat további jogalkotási feladatokat eredményez. Bizony ezen jogalkotási feladatok száma meglehetősen nagy.
A magunk részéről azt elismertük és elismerjük, hogy az élettársi kapcsolat jelenleg teljesen üres, és elavult jogi szabályait a mai kor igényeihez igazodó rendelkezésekkel kell megtölteni. Azt is tudomásul vettük, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatát szem előtt tartva, az élettársi kapcsolat tartalma jelentősen bővüljön. Nyilvánvaló, hogy számos olyan elem, jog és kötelezettség, amely jelenleg csak a házastársak viszonyában áll fenn, ki kell hogy terjedjen az élettársakra is. Elmondtuk annak idején, hogy az MDF partner mind szakértői, mind politikai konzultációra ebben a kérdésben, ehhez képest konzultáció nem volt, érvényesült a kormányzati akarat. A jelenlegi helyzetben pedig valóban érdemi kérdés lesz, hogy az Alkotmánybíróság hogyan dönt a bejegyzett élettársi kapcsolatról.
Ezzel együtt azonban nyilvánvaló, hogy amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolat a jelenlegi formájában vagy akár kisebb változtatásokkal is, de fennmarad, úgy a javasolt Btk.-módosításra mindenképpen szükség van. Annak indokoltsága ebben az esetben nem vitatható. A többes házasság - mint a büntetőjog által tilalmazott magatartás - ki kell hogy terjedjen a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.
Még egyszer megjegyzem, ha a kormány annyi türelmet tanúsított volna, hogy megvárja az Alkotmánybíróság döntését, akkor sokkal egyszerűbb és sokkal tisztább lenne a képlet. Amennyiben az Alkotmánybíróság döntése a tavaly elfogadott jogszabályt meghagyja, és 2009. január 1-jén hatályba lép, akkor ennek a törvénymódosításnak az MDF szerint van jogosultsága, egyébként nincs.
Köszönöm. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.)
