DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A kérdéskör egy szeletéhez szeretnék most hozzászólni, és ennek apropója az ajánlás 8., 9. és 10. pontjaiban beterjesztett módosító indítványaink, 10., 11. és 12. sorszámon. Ez a szelete pedig a megújuló energiaforrások, s ezen belül is elsősorban a biomassza kérdése.
Egyrészt szeretném elmondani, hogy az általános vitához képest, amit itt lefolytattunk, örömmel tapasztaljuk, hogy a kormányoldalon valóban egy gondolkodás indult el, és annak az anyagnak az átfogalmazása megtörtént, ami valóban nehezen lett volna értelmezhető különböző területek szempontjából, finoman szólva, nem mutatott konzisztenciát, tehát a helyzet összefüggéseit nem igazán tárta föl.
Ehhez képest azok a megfogalmazások, amelyeket Podolák képviselő úr terjesztett elénk, és amely módosító indítványok itt fekszenek előttünk, valóban lényeges előrelépést jelentenek. Örülök annak is, hogy ezekben a megfogalmazásokban valóban megjelentek azok az aggályok, amelyeket éppen a megújuló energiaforrásokkal és ezen belül a biomasszával kapcsolatban én magam is megfogalmaztam az általános vitában. Mégis egy picit szeretném hangsúlyozottabban megjeleníteni a részletes vitában is ezt a problémakört, ugyanis a biomassza mint primer energiaforrás természetesen szóba jöhet, sőt az Európai Közösség erre vonatkozóan komoly, hosszú távú tervekkel is rendelkezik. Ebből előállítható etanol, biodízel, sőt elégetve így is nyerhetünk belőle energiát.
De ennek komoly versenytársai vannak, és tulajdonképpen, amikor hiányoltuk általánosságban is a koncepció mögötti összefüggés-vizsgálatokat, hatáselemzéseket, erre gondoltunk. Feltétlenül meg kell vizsgálni azokat az egyéb dimenzióit a biomassza-hasznosításnak, amelyeknek akár főhatásokká is válhatnak az ottani kihatásai. Versenytársa a takarmány, versenytársa maga az élelmiszer-termelés, tehát az állattenyésztésünk helyzete is nagyon szorosan összefügg azzal, hogy milyen a takarmányellátás, és milyen a takarmány ára, ez pedig összefügg azzal, hogy milyen területek állnak rendelkezésre.
Ugyanígy összefügg a kérdés azzal is, hogy hogyan alakulnak majd az élelmiszerárak; Podolák képviselő úr ezt említette. Valóban, én is azt gondolom, hogy abban az élelmiszerár-emelkedésben - azon túl, hogy aszály is volt, és egyébként is korlátozottabb a termés, amit erre fölhasználhatunk - szerepet játszott, játszhatott akár ez a változási folyamat is.
Szeretném fölhívni a figyelmet itt is még egyszer - és ezért ajánlom szíves figyelmükbe még egyszer hangsúlyosan azokat a módosító indítványokat, amelyeket az anyaggal kapcsolatban előterjesztettünk - a szerves anyagok ökológiai hatásaira általában. Ismételten le kell szögezzük: ahhoz, hogy tartamosan működtethető legyen egy gazdálkodási rendszer egy térben, a talajokat termőképes állapotban kell tartani, ennek pedig része a szerves anyag. Szerves anyagok nélkül, egy bizonyos mennyiség visszadolgozása nélkül nem lehet fönntartani ezt az egyensúlyt. Ha mindent letakarítunk a területről, valószínűleg az ökológiai rendszer termelőképessége, élelmiszer-termelő képessége jelentősen visszaesik hosszú távon, ami természetesen ugyancsak az élelmiszer-ellátásunkat, de ezen túl akár exportlehetőségeinket is veszélybe sodorhatja azáltal, hogy az ökológiai feltételek romlanak, és a korábban kiváló adottságaink nagyon könnyen kedvezőtlenre fordulhatnak itt, a Kárpát-medencében, ahol egyébiránt kiválóak az élelmiszer-előállítás feltételei, tehát ezt mint egy nemzeti értéket feltétlenül meg kell őrizzük.
Bizonyos mennyiségű szerves anyagra szükségük van a talajoknak és az ökológiai rendszereknek is, erről általában el szokás felejtkezni, amikor mérlegeljük, hogy milyen a biomassza-termelő képessége egy adott térnek, és abból mennyit tudunk kivenni. Nem lehet mindent egy rendszerből kivenni anélkül, hogy veszélyeztetnénk a rendszer belső működését.
Természetesen a természetvédelem és a biodiverzitás szempontjait, a fenntarthatóságnak ezeket a környezeti dimenzióit is szóba kell hozni akkor, amikor egy térben keletkező lehetséges és az ehhez képest energetikai célra hasznosítható biomassza mennyiségét vesszük figyelembe. Módosító indítványaink épp erre vonatkoznak. Szeretnénk elérni, hogy a különböző energiaforrások felhasználásával kapcsolatos pró és kontra érveket valóban megalapozott hatástanulmányok alapján ismerhessük meg, készítsünk együtt forgatókönyveket ezek alapján az elemzések alapján arra vonatkozón, hogy a különböző energiaforrások mennyiben oldhatják meg Magyarország energetikai problémáit és a növekvő energetikai igényét, és ezeket vitassuk meg a társadalommal is. Az egyik módosító indítvány épp erre vonatkozik, hogy valószínűleg ezeket a kérdéseket sokkal inkább ki kéne vinnünk a társadalom elé, és vitákat folytatni a forgatókönyvek alapján. Így juthatunk el egy olyan konszenzushoz, ami közmegelégedéssel talán hosszú távon megvalósítható programot kínálhat Magyarország számára az energetikai gondjai megoldásában.
Szeretném tehát még egyszer fölhívni a figyelmet a megújuló energiaforrásokat, ezen belül a biomasszát érintő problémákra, és szíves figyelmükbe ajánlom a módosító indítványainkat.
Remélem, hogy abba a koncepcióba is, amiről Podolák képviselő úr beszélt, befogadhatóvá válnak ezek a fejlődést szolgáló módosító indítványaink. Köszönöm szépen.
