PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Jelentősen átírtuk a beadott módosító javaslatot, amit most itt a parlament előtt tárgyalunk. Tehát érzékelhetően sok olyan kérdést bevettünk, finomítottunk, amit a szakma és itt a politika is megjelenített felénk. Ezért minden kérdéssel nem kívánok foglalkozni, hiszen nincs értelme, mert gondolom, ebben egyet fogunk érteni, de egynéhányat szeretnék kiemelni.
A 8. módosító javaslat, amit beadtunk, az energiapolitika céljainak a megvalósulásáról, az energiahatékonyság növeléséről, és különösen a megújuló energiaforrásokról szól. Nagyon jó volt, hogy a megfogalmazódott ellenzéki módosító javaslat felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a megújuló energiával, a biomasszával és a különböző erdőkkel és egyéb ilyen telepítésekkel foglalkozunk, vagy egyes növények - repce és hadd ne soroljam tovább - energianövényként való felhasználásával, akkor mélyen át kell gondolni a tudománynak, a politikának és a gazdasági szakaembereknek is, hogy vajon ezzel milyen hatást fejtünk ki az állampolgárok, az emberek felé, növeljük-e vajon az élelmiszer-ellátás biztonságát, ennek az árhatékonyságát és az egyéb ilyen jeleket.
Nagyon érdekes volt, hogy ez milyen gyorsan leképeződött a magyar gazdaságban ebben az évben, ami vagy így volt, vagy nem így volt, az élelmiszerárak bizonyos mértékű emelkedése jellemző volt Európára, az egész világra. De hogy ez az ütem ma Magyarországon talán néhány ezrelékkel vagy százalékkal növekedhetett amellett, hogy - idézőjelbe - a megújuló energiába, a biomasszába én most beleveszem az olajos magvaktól kezdve az egyéb ilyen termelést is, valószínű, hogy hathatott, hiszen olyan földeket használtunk fel, amelyek ezelőtt nem voltak művelésben, vagy a megművelt területekről is a kukoricát arra a területre adták el, amely még idáig nem az élelmiszer-feldolgozásban vett részt. Tehát ezt figyelembe vettük, ezt bedolgoztuk, és úgy gondoljuk, hogy ez jelentősen javította az energiapolitikának ezt a sávját. Tehát én úgy gondolom, hogy ebben egyetértünk, és remélem, hogy ezt tovább tudjuk vinni.
A 10. pont egyértelmű, és erről nagyon sokat beszéltünk, hogy ha valami kimaradt Magyarországon az elmúlt húsz évben, az az, hogy az energiatudatos és környezettudatos nevelés valahol nagyon messzire elmaradt. Ma Magyarországon azt a címszót, hogy energetikus, már szinte nem is ismerik. Ez kiesett a köztudatból, nagyon nagy gondokat okoz. Itt tulajdonképpen, ami minket a legjobban meglepett, amikor a Tudományos Akadémia energiabizottságával ültünk le, és a professzorok meg a százszoros professzorok arra hívták fel a figyelmet, hogy miért nem orientálódunk az oktatásra. Tehát a bölcsődétől az óvodán keresztül a középiskoláig az energiatudatosságot el kell hinteni az emberek között, hiszen tudniuk kell ezzel gazdálkodni, mert itt meg tudnak takarítani, azon túl, hogy a saját költségeiket takarítják meg, kisebb erőművi kapacitásokat is kell felépítenünk. Tehát ez az igazi környezetvédelem, ha az embereket meg tudjuk tanítani erre a kérdésre.
Még sorolhatnám természetesen ezeket a megállapításokat, de úgy gondolom, hogy ezekkel nem fogunk vitatkozni, és evidenciának számítanak azok a megállapítások, amelyek ebben vannak, ezért egynéhányat még kiemelnék, és ez a nukleáris Paksi Atomerőművel kapcsolatos megállapítás.
Nem kérdés az, hogy ma Magyarországot az energiatermelés oldaláról két dolog feszíti alapvetően: az alapanyag-ellátás biztonsága, amelynek a hatása, amire mi tudunk hatni, a magyar gazdaság, az nem több mint 15-20 százalék. Az összes többi a határokon keresztül átjön Magyarországra. És amit ebben jelenleg a legnagyobb biztonsággal működtetni tudunk, ez a nukleáris atomenergia üzemanyag-szükséglete, hiszen egy négyszer négyméteres szobában Magyarország kétévi szükségletét be lehet tenni, és ebben a világon nagyon széles körű, jó minőségű ellátás van, aminek az ára nem is emelkedik.
A másik ilyen korlát pedig az, hogy a CO2-kibocsátással jelentősen be vannak szorítva erőműveink. Ennek alapján a következő 20 évben nem kevesebb mint 6000 megawatt erőművet kell építeni. Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik irányba orientáljuk a fejlesztéseket és a beruházásokat, ezért fontos, hogy ebben a kérdésben is álláspont alakuljon ki. Ezért tartottuk nagyon fontosnak, amit a régi 5-ös pontban most f) pontként jelölünk, hiszen átstrukturáltuk ezt a kérdést, ami nem arról szól, hogy valamikor valakik csináljanak valamit a kormányban ebben a kérdésben, hanem kezdje meg. És ez a kifejezés nagy jelentőséggel bír, hogy “kezdje meg” a kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítéseket, és ez a munka induljon el a szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére.
(12.50)
Ezeket az elveket ki kell mondani, hiszen ezen elvek kimondása mellett van lehetőség arra, hogy az egyetemen elinduljanak az ilyen jellegű képzések, elinduljon a fejekben a gondolkodás, elinduljanak azok az elképzelések, hogy milyen típusú erőművet akarunk ott létesíteni. Elnézést, elnök úr, hogy túlléptem, de még folytatni fogom.
