PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Bencsik képviselőtársam egy érdekes kérdést vetett föl. Hogy ez mennyire aktuális, és még a neve is fölmerült ma, a Vértesi Erőműben voltam reggel, és az ottani gondok között felmerül az, hogy egyetlen széntípusú erőművünk, egyetlen, amelynek nem kisebb gondjai vannak, mint hogy megvonási tünetei vannak, mert elvonták tőle a CO2-t, ezért lehet, hogy a bányaművelést vissza kell vonni.
Szóval azért vannak környezetvédelmi meggondolások is, amelyek nagy valószínűséggel lehet, hogy kárt is okoznak ellátásbiztonságból, tehát Magyarország energiabiztonságát illetően. És kénytelen az erőmű abban gondolkodni, hogy a retrofitjaithoz meg a CO2-höz most akkor milyen biomasszát használjon föl, mert ezt használja. A környező területről, száz kilométerről szállítja be a biomasszát, amin megint érdemes lenne elgondolkodni.
És a szemét elégetése, hogy a hulladékról beszéljünk. Jogos a felvetés, hogy ezen el kell tudnunk gondolkodni, hogy megújulónak tekintsük a szemetet vagy sem. Mert a legegyszerűbb gazdálkodási mód, Magyarországon bevett gazdálkodási mód, ami most már nem működik, hogy fogjuk és betemetjük a határban valahol. Ettől van egy fokozat, amit próbálunk most tuningolni, már bocsánat, hogy így fejezem ki magam; azt mondom, hogy a megújulóba bevesszük, hogy az érdekeltségét megteremtsük az erőműnek is meg a szemétdeponálónak is, hogy lehetőleg, ha elégethető, akkor oda vigye. Nem ez a tökéletes megoldás, ebben teljesen igaza van a képviselő úrnak. Az lenne, ha ezt a hulladékot hulladékként kezelnénk, és a hulladékgazdálkodás keretein belül oldanánk meg, csak ez most egy kicsit sokba kerülne. Úgyhogy ebben egyetértünk. De én úgy gondolom, ha el tudjuk indítani ezt a folyamatot és elindítottuk, ezzel jó pályán vagyunk.
Szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy a volt 7. pont, amelyet i) pontra kereszteltünk át, ott egy olyan mondatsor került megfogalmazásra, ami remélem, a parlamentben levő mind az öt pártnak az egyetértésével találkozik, hiszen több mint másfél éves politikai vita volt ebben a kérdésben, ami nem másról szól, mint az import diverzifikációjáról, tehát az ellátásbiztonságnak a növeléséről, különösen a gázpiacon és a regionális piacon.
Fontos elvként kimondtunk, hogy a tranzit szerepének jelentősen erősödni kell a döntéshozók gondolkodásmódjában. Tehát Magyarország sajátosságait figyelembe véve energiavezetékek esetén nagyon nagy előnyére válik az országnak, ha tranzitországgá válunk. És azért, hogy ez az étlap mindenki számára fogyasztható legyen, ezért megfogalmaztuk, hogy mit is értünk alatta, és azon túl még ezt is belevettük, mert ez egy rövid távú energiapolitikai koncepció, hiszen csak 2020-ig szól, hogy így különösen a Nabucco, a Déli Áramlat és az LNG-terminálról vételező földgázvezetékek is kerüljenek bele ebbe a koncepcióba, valamint a földgáztározók további megvalósítása, mert erre nagy szüksége van Magyarországnak. Tehát megközelítőleg el kell érnünk azt, hogy körülbelül 3,8-4,5 milliárd köbméter földgáztárolóval rendelkezzünk, amely a téli hónapokban legalább háromhavi biztonságos ellátást biztosít az országnak. Hiszen a külső ellátottságunk az érintettség alapján több mint 80 százalékos, ekkora külső energiabefolyás van Magyarországra. Tehát ezek az ellátásbiztonsági kérdések fontosak.
Még belefér a hozzászólásomban, és még többet kiemelhetnék, de a távhőtermelést szeretném külön kiemelni. Érzékeljük, hogy ma Magyarországon társadalmilag az egyik legfeszítőbb kérdés a 650 ezer panellakás távfűtése. Mindenki tisztában van ebben az országban is azzal, hogy ez a lehető legkörnyezetkímélőbb. Sajnos azt is ismerjük, hogy az egyik legrosszabb hatékonysággal dolgozó távhőrendszerrel van dolgunk Magyarországon. Ma egy távhővel fűtött lakásnak az energiafelhasználása 30-50 százalékkal több, mint egy környező országban levőé, mert rossz a szabályozásunk, és most már érezzük is, az ott lakók embertelen pénzeket fizetnek, már 30-40-50 ezer forintot fizetnek egy panellakásban. Tehát ha valamiben a módosítást el kell végeznünk és a kormánynak kiemelten kell ezzel a kérdéssel foglalkozni a következő években, az a gazdaságos távhőszolgáltatás feltételeinek a megteremtése, csakúgy, hogy újra kell szabni, újra kell gondolni és aktualizálni kell ennek a támogatottságát is, hogy milyen szabályozókon és milyen pénzeszközökön keresztül lehet itt a szociálpolitikának az összhangját megteremteni.
Úgy gondolom, hogy a sok kérdés mellett, amivel az energiapolitikában foglalkoztunk, e két kérdést külön indokolt volt a mai hozzászólásban kiemelni, mert ezek fontosak, politikailag, társadalmilag rendkívül feszítőek.
Köszönöm a figyelmüket.
