DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Két magánjellegű megjegyzést, ha megengednek az elején, mielőtt előterjesztem a tartalmi észrevételeket. Úgy gondolom, ritka az a helyzet, amikor egy bizottság egy határozati javaslatot teljes egyetértésben terjeszt a parlament elé, s talán ennél is ritkább az az eset, hogy ennek előterjesztésével az ellenzéki oldalt bízza meg a bizottság. Köszönöm a bizalmat, ezt szerettem volna itt elmondani. Másrészt nagyon fontosnak gondolom, hogy immáron másfél éve sikerült fönntartani azt az ötpárti, sőt mondhatom Gőgös Zoltán államtitkár úr előterjesztése után, azt az ötpárti és kormányegyetértést, ami megmutatja, hogy ha nemzeti stratégiai kérdésekről van szó, bizony képesek vagyunk akár egy olyan politikai légkörben is egyetérteni, ami nem kifejezetten kedvez az ilyen ötpárti egyetértéseknek.
Éppen azért, amit elmondtam, pontosan szeretnék fogalmazni, ezért a tartalmi részét a megállapításainknak, ha megengedik, fölolvasom, annál is inkább, mert valóban segíteni szeretnénk a kormány munkáját, hogy ezen az irányon, amit közösen jelöltünk ki, tovább tudjunk lépni.
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos magyar stratégiáról szóló 53/2006. számú országgyűlési határozat 11. pontja előírja, hogy a kormány a határozatban foglalt stratégia megvalósítását szolgáló feladatok végrehajtásáról első alkalommal 2007. második félévében, azt követően évente legalább egyszer számoljon be a törvényhozásnak. Ennek a kötelezettségének tett eleget a kormány a J/4723. számú jelentés előterjesztésével. A beszámoló jelentést az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a 2008. március 11-ei ülésén megvitatta, és általános vitára alkalmasnak minősítette. Ezen túlmenően a bizottság a vita során kialakított, a határozatban foglaltak 2007. évi időarányos teljesítésével kapcsolatos álláspontját országgyűlési határozati javaslatba foglalta, azt H/5212. számon a tisztelt Ház elé terjesztette, és egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
A bizottsági vitában kialakult egységes álláspont szerint a beszámolási időszak, azaz 2007 európai fejleményei, az egyes, mezőgazdasági szempontból meghatározó tagállamok, például Franciaország vagy Lengyelország erősödő GM-elutasító törekvései, vagy legutóbb például a MON 810-es GM-kukoricára vonatkozó román moratórium, forgalmazási és termesztési tilalom múlt heti bejelentése, melyben a bejelentést tevő illetékes miniszter Franciaország, Ausztria és Görögország mellett Magyarország kinyilvánított GM-stratégiájának követését nevezte Románia számára is célravezetőnek és példamutatónak, továbbá az Európai Parlament, a magyar GM-raportőr, Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő aktív és sikeres tevékenységének is köszönhető lépései mind-mind arra utalnak, hogy helyes volt az az országgyűlési határozatban társadalmi konszenzussal és ötpárti egyetértéssel megfogalmazott határozott és világos magyar stratégiai iránykijelölés, az európai szinten is komoly visszhangot kiváltó és jelentős hatást gyakorló megfontolt magyar GM-politika.
A magyar társadalom és benne a gazdálkodói kör egy szűk, ám annál hangosabb fajtatulajdonos érdekcsoport ezzel ellentétes törekvései ellenére is egyre inkább érti, hogy GM-mentességünk fenntartása növekvő piaci versenyelőnyt jelent számunkra, továbbá jelentősen javítja környezet- és élelmiszer-biztonságunkat.
A bizottság megelégedéssel nyugtázta, hogy ezzel az általánosan elfogadottnak tekinthető állásponttal kapcsolatban fenntartásokat az érdekviszonyokból fakadóan érthető módon egyedül egy szűk lobbicsoport, a zömében multinacionális GM-fajtatulajdonosok által létrehozott civil szervezet, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület juttatott el a parlamenti képviselőkhöz, így a felelős hazai tudományos szakmai és politikai tényezők egyértelmű támogatásáról biztosították az országgyűlési határozatban rögzített magyar GM-stratégiát.
A bizottság megnyugvással fogadta továbbá az érintett kormánytagok, közöttük Gráf József mezőgazdasági és Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter mindezzel összhangban álló megnyilvánulásait, különböző hazai és európai fórumokon és a sajtóban tett nyilatkozatait és intézkedéseit. Egységes volt az a vélemény is, hogy az országgyűlési határozat időarányos végrehajtása jó néhány valóban fontos eredményt is hozott.
(10.10)
Ilyen fontos eredménynek tekinthető mindenekelőtt a MON 810-es fajtakörre vonatkozó ideiglenes magyar moratórium fenntartása, az EU-miniszterek Tanácsának 2007 februári erre vonatkozó, magyar sikert hozó döntése. Ez egyúttal a magyar vizsgálatok megalapozottságát és az országgyűlési határozat egyértelmű vonalvezetését is igazolta, és az ezekre támaszkodó nemzetközi tevékenység sikerét hozta. Ezen túl például az Európai Parlament ellenőrző szerepének a magyar országgyűlési határozat által is szorgalmazott növekedése, továbbá a civil társadalom bevonásával megkezdett hazai tájékoztatási folyamat is olyan eredménynek tekinthető, amely az országgyűlési határozat szellemében és végrehajtása során született. Ezek a kormány, ezen belül is elsősorban az KvVM és az FVM, továbbá a törvényhozás és a civil társdalom szereplői üdvözlendő, együttes tevékenységének, az országgyűlési határozat végrehajtására irányuló erőfeszítésének tudhatók be.
A bizottsági vita és az ez alapján megfogalmazott országgyűlési határozati javaslat felhívja ugyanakkor a kormány figyelmét azokra a problémákra, amelyek megoldásában nem vagy csak kevés előrelépés történt. Ezek különösen az alábbiak. Az EU-ban engedélyezett GM-fajták, illetve -fajtajelöltek hatásvizsgálataira rendelkezésre álló költségvetési források rendkívül csekélyek, a kitűzött célok eléréséhez elégtelenek, ezért azokat az érintett tárcák költségvetésében jelentősen növelni kell. A helyzeten sokat javíthat az is, ha a tudományirányításban a közpénzekből finanszírozott kutatási - NKTH, OTKA, ÚMFT s a többi - pályázati rendszerekben a GM-termékek előállítása helyett a GM-monitoring és mellékhatás-vizsgálatok kapnak prioritást. Csak így teremthetők meg a hazai tudományos kutatás számára azok a pénzügyi feltételek, amelyek biztosíthatják e fontos területen a köz számára lényeges kérdések tisztázását, az azokkal kapcsolatos problémák megelőzését, illetve megoldását.
Közpénzeket a tudományos kutatásban is csak a köz számára fontos és hasznos teljesítmények eléréséhez, nemzeti stratégiáink megvalósításában való közreműködéshez célszerű nyújtani. E nemzeti stratégiai irányt a GM-politika területén az 53/2006. számú országgyűlési határozat jelöli ki. A bizottság a tudományfinanszírozás területén ennek határozott érvényesítését és ezt szolgáló, konkrét lépéseket vár a kormánytól.
A vita és a határozati javaslat rámutatott arra is, hogy haladéktalanul meg kell teremteni a fajtatulajdonos cégektől független, kutatásokon alapuló hatásvizsgálatok és az ezek eredményeire alapozott objektív tájékoztatás feltételeit. A vizsgálatokat ki kell továbbá sürgősen terjeszteni a kukoricabogár-rezisztens és a glifozáttűrő GM-fajtajelöltekre is, hogy azok esetleges európai fajtalistára kerülése a pannon biogeográfiai régióra vonatkozó speciális hatásvizsgálatok, továbbá az ezek alapján esetlegesen szintén szükségessé váló, ideiglenes moratórium bejelentése tekintetében ne hozza Magyarországot megoldhatatlan időzavarba.
A bizottsági határozati javaslat hangsúlyozza továbbá, hogy az országgyűlési határozattal és a 2001/18/EK irányelvvel összhangban úgy kell a hazai jogi szabályozást tovább módosítani, hogy a hatásvizsgálatokban kikényszeríthetővé váljon a fajtatulajdonos cégek együttműködése, az ezekhez szükséges minták, vetőmagtételek biztosításának kötelezettsége, továbbá erősíthető legyen a fogyasztók, a szomszédos gazdálkodók és a helyi közösségek önrendelkezési jogának, választási és vállalkozási szabadságának, valamint a GM-technológiától eltérő gazdálkodási és környezethasználati rendszerek - például az ökológiai gazdálkodás, a vetőmagtermesztés, a környezet- és természetvédelem - érdekeinek érvényesítése. Fontos továbbá arra is felhívni a kormány figyelmét, hogy a géntechnológiai úton módosított növényekkel kapcsolatos szennyeződések felderítése, illetve azok megakadályozása érdekében szigorítani kell a hazai ellenőrzési rendszert, haladéktalanul ki kell dolgozni a technológia hosszú távú környezeti, ökológiai és humán-egészségügyi hatásainak nyomon követését biztosító nemzeti vizsgálati protokollt, eljárásrendet és monitoringrendszert, továbbá a GM-pollenkibocsátás vizsgálatának tudományos, szakmai, valamint szankcionálásának jogi és gazdasági kereteit.
A bizottsági határozati javaslat nyomatékosan felhívja a kormány figyelmét arra is, hogy haladéktalanul ki kell jelölni az egészségügyi géntechnológiai hatóságot és szakhatóságot, és el kell indítani a már forgalomban lévő, illetve engedélyezés alatt álló GM-fajták és -fajtajelöltek humán- és állat-egészségügyi vizsgálatait is. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban folytatni és erősíteni kell a nemzetközi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy tovább növekedjen az Európai Parlament ellenőrző és döntéshozó szerepe, és a GM-technológia európai jogi szabályozásában ennek következtében is erőteljesebben jelenjenek meg a közösségi érdekek, a fogyasztói, az élelmiszer-biztonsági, a humán-egészségügyi és a környezeti-ökológiai szempontok, továbbá a GM-fajták lényegi különbözőségből fakadó fajtatulajdonosi bizonyítási kötelezettségek. Ezen európai szabályozási-változtatási folyamatban a számunkra igen fontos vetőmagtermesztés tekintetében Magyarországnak a lehető legalacsonyabb, legfeljebb 0,1 százalékos megengedett GM-szennyezési határértéket célszerű képviselnie.
Összességében a mezőgazdasági bizottság az 53/2006. számú országgyűlési határozat időarányos teljesítését bemutató J/4723. számú jelentést egyhangú szavazással és e megjegyzések, értékelés kíséretében általános vitára ajánlotta, a határozat 2007. évi végrehajtásával kapcsolatos fenti álláspontját és a jövőre vonatkozó ajánlásait pedig országgyűlési határozati javaslatba foglalta, továbbá egyhangúlag támogatott bizottsági önálló indítványként H/5212. számon az Országgyűlés elé terjesztette, és annak elfogadását javasolja a törvényhozásnak. Kérem a törvényhozást, hogy támogassa a bizottsági javaslatunkat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
