DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Mindenekelőtt meg szeretném köszönni mindenkinek az aktív részvételt. Azt hiszem, hogy egy érdemi, tartalmas és nagyon jó vitán vettünk részt. Azt remélem, hogy az itt elhangzottak és a bizottságunk által beterjesztett határozati javaslat megerősíti a kormányt abban, hogy jó az az irány, amit követünk. Azt hiszem, hogy azok a példák, amelyek itt elhangzottak, azok mind-mind arra mutatnak, hogy valóban helyesen határoztuk meg Magyarország stratégiai irányát ebben a fontos kérdésben.
Elhangzott itt vitában, ha szabad erre külön is utalnom, majdnem hogy példaként lehet Európában e tekintetben Magyarországot emlegetni, és ez egy nagyon jó dolog. Ez az európai színtéren is növeli a presztízsét az országnak, és azt hiszem, hogy ráfér az országra, hogy az európai színtéren ilyen módon is növelje az érdekérvényesítő képességét. A francia, a német, a lengyel példa vagy éppen a román példa azt mutatja, hogy valóban sikerült Magyarországnak valami olyasmit két évvel ezelőtt közösen elhatározni, ami Európa számára is példamutató lehet, és ez egyúttal talán kicsit a kishitűségünket is csökkenti. Időnként az európai folyamatokban is mintha úgy vennénk részt, hogy nekünk úgysem nagyon jut több annál, mint hogy elfogadjuk azokat a folyamatokat, amelyek Európában zajlanak. Az egyik tanulságként szeretném idehozni mindannyiunk számára, hogy ez nem így van, ezek az ellenpéldák bizonyítják, hogy bizony komolyan hatással lehetünk az európai folyamatokra, és ennek következtében az érdekeinket nagyon határozottan tudjuk adott esetben akár érvényesíteni.
Azt is remélem persze, hogy a kormány mindazokat a kérdéseket, amelyeket úgy vetettünk föl a határozati javaslatban, mint amelyekben szeretnénk egy határozottabb előrehaladást, ezeket valóban legalább olyan komolysággal veszi, mint az eddigi tevékenység során. Azt hiszem, és a vita alapján talán levonhatom azt a következtetést, hogy ehhez, ezeknek a lépéseknek a megtételéhez a magyar törvényhozástól, kormányzati és ellenzéki oldaltól, az öt párttól, de mondhatom talán úgy is - ismerve valamelyest a civil mozgásokat -, a civil társadalomtól is mindenféle segítséget meg fog kapni a kormány. Mi a magunk részéről támogatni fogjuk, hogy ezekben a kérdésekben előrehaladjon.
Hadd emeljek ki talán 3-4 olyan területet, amelyet különösen fontosnak gondolnánk, de azt hiszem, hogy előkészítő lépések történtek is. Biztatni szeretnénk a kormányt, hogy a géntechnológiai törvény módosításával kapcsolatban elhatározott további lépéseket mielőbb tegyük meg. Úgy tudom, hogy kormányzati körökben ez az anyag már körözésre került, és belső egyeztetések zajlanak. Szeretnénk, hogyha ezek mielőbb ismét a törvényhozás elé kerülnének, és tovább pontosíthatnánk azt a géntechnológiai törvényt, amely a saját nemzeti érdekeinket így még jobban kifejezhetné.
Szeretnék egy másik kérdést még külön itt kiemelni, ez a vizsgálatokra, kutatásra szükséges források kérdése. Biztatjuk a kormányt, és a költségvetési vita során minden segítséget meg fogunk ahhoz adni, hogy a kutatás számára a kérdések, a köz számára fontos kérdések tisztázásához szükséges forrásokat együttes erővel teremtsük meg. Sőt, arra is biztatjuk a kormányon belüli lobbitevékenységében a földművelésügyi tárcát és a környezetvédelmi tárcát, próbáljon a gazdasági tárcára is olyan irányban hatással lenni, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál rendelkezésre álló források nagyobb mértékben szolgálják a nemzeti stratégiánk által rögzített irányokat, és ne feltétlenül termék-előállítás, fajta-előállítás vagy egyéb szempontokat szolgáló forráselköltés legyen az az 50 milliárd forintnyi összeg, amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál évente, ha jól tudom, rendelkezésre áll. Számítunk arra, hogy ehhez a földművelésügyi tárca és a környezetvédelmi tárca a kormányon belül a gazdasági tárca részéről is komoly segítséget kap, és így meg tudjuk teremteni azokat a forrásokat, amelyek biztosítják az országgyűlési határozatban rögzített nemzeti stratégiánk végrehajtásának erre vonatkozó passzusai tényleges teljesítését.
Még egy dolgot, ha szabad idehozni, amiben biztatni szeretnénk a kormányt, ez az ellenőrzés rendszerének az erősítése, ami valószínűleg már a törvényalkotás szintjén is ki kell terjedjen nemcsak a termesztési kérdésekre, a vetőmag- és fajtaforgalmazás kérdéseire, hanem bizony az élelmiszereink tartalmát illető kérdésekre is. Azt gondolom, hogy a tárcának talán annyi feladata lenne, és ezt javaslom is, hozzuk elő ismét, volt Magyarországnak a hetvenes években egy Kralovánszky U. Pál nevével fémjelzett fehérjeprogramja.
Amikor arról beszélünk, hogy kénytelenek vagyunk vásárolni ismeretlen eredetű és összetételű fehérjeforrásokat, akkor gondoljunk a saját lehetőségeinkre, a Kárpát-medence kiválóan alkalmas a fehérjeforrások előállítására. Ismét értelmes lenne, hogyha elővennénk ezeket a programokat, és meggondolnánk, hogy a saját élelmiszereinket hogyan tudnánk mentesíteni az ilyen típusú összetevőktől.
Összességében azt gondolom, hogy példamutatónak nevezhető, különösen egy olyan politikai légkörben, amikor nem igazán jellemző az ötpárti egyetértés, hogy ebben a kérdésben most már huzamosan, másfél-két éve sikerül fönntartani ezt az egyetértést, egy ötpárti konszenzust. Abban reménykedem, hogy a nemzeti érdekeink mentén ez a konszenzus minden egyéb fejlemény ellenére is fönntartható lesz. Mi a magunk részéről ehhez mindenféle támogatást a kormánynak meg fogunk adni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
