ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes volt, amit Orosz Sándor az imént elmondott 15 perces időkeretben. Én szeretnék Medgyasszay Lászlóra visszahivatkozni.
Nagyon érdekes dolgot mondott Medgyasszay László képviselőtársam. Úgy fogalmazott, hogy a kormányzat részéről, bizonyos politikusok részéről több alkalommal megfogalmazódik, hogy az ellenzék nem partner. Én erre mindig azt mondom, hogy azok fogalmazzák ezt meg, akik a parlamenti munkában és vitában abszolút nem vesznek részt; akik eljönnek hétfői napon, leteszik a szavazatukat, utána ki tudja, hova mennek, majd azt fogalmazzák meg, hogy a parlament nem képes konstruktívan együttgondolkodni és dolgozni.
Ezt mondom azért is, mert Orosz Sándor is jó példa arra, hogy az elmúlt időszakban hány olyan ötpárti egyeztetés került a parlament elé, amely a nagy többségi szavazást minden további nélkül megkapta. Hány olyan ötpárti egyeztetés volt - nyugodtan össze lehet számolni - ez alatt a két év alatt, és hány olyan szavazás volt a magyar parlamentben, amikor az ellenzék is együtt szavazott a kormányzati oldallal? Meg lehet számolni. Sokkal több ebben a két évben, mint az elmúlt négyéves ciklusban.
Mondom mindjárt az élelmiszer-biztonság kérdését is, de akár a fenntartható fejlődés kérdését, az éghajlatváltozás kérdését - tehát lehetne sorolni - vagy a génmanipulált termékek kérdését. Ezek mind olyan közös akarattal születtek meg, amiben kérdőjel senki részéről nem volt.
Orosz Sándor képviselőtársam említette a választási időszakokat. Ha visszaemlékezik arra, amikor elkezdtük a génmanipulált termékek kérdéskörét feszegetni, jómagam az európai ügyek bizottságában, mások a környezetvédelmi bizottságban, mások viszont az agrárbizottságban, mindig az volt az elsődleges válasz, hogy nem sok sikert tudunk elérni, mert az Európai Unió hozzáállása sajnos olyan, hogy lesöpri a magyar kezdeményezést. Be tudtuk bizonyítani azt, hogy a magyar kezdeményezést nemhogy nem söpörték le, hanem sikerült az európai uniós gondolkodást úgy átfordítani, hogy a 27 tagországból 24 a magyarországi vélemény mellé tudott felsorakozni, és ezáltal valóban sikeressé lehetett tenni a magyar országgyűlési határozat kezdeményezését.
(11.20)
Csodálkozom egy kicsit Herbály Imrén, amikor kételyeket fogalmaz meg, hogy a kutatási eredményekből adódóan miért fogalmazunk meg kételyeket. Szeretnék elmondani egy példát az államtitkár úrnak, legyen tanulságos. Múlt héten egy ázsiai ország elnökválasztásán voltam jelen megfigyelőként, 72 országból voltunk ott. Döbbenet volt számomra, amikor megfogalmazták, hogy a magyar sertéságazat területén - ezek is javarészt vállalkozásban, magántulajdonban vannak - sajnos nem tudnak megfelelni az importmennyiségnek. Ez volt az egyik, ami engem meglepett, hogy exportálunk abba az országba, viszont a mennyiséget nem tudjuk teljesíteni, és így lehet, hogy egy másik piacot kell keresniük. Ugyanebben az országban megfogalmazták azt is, hogy a magyar alapkutatási eredmények - majd megmondom, melyik országról van szó - világhírűek. Itt jön be az, amikor a Magyar Tudományos Akadémia lehetőséget kapott arra, hogy vizsgálja a génmanipulált termékeket.
A magyar kutatási eredményekről: az alapkutatások Magyarországon hihetetlen eredményeket tudnak produkálni. Abban a pillanatban az a forgalmazó cég, amely szeretné a világban elterjeszteni a génmanipulált terméket, a továbbiakban már nem szolgáltatott anyagot ahhoz, hogy további vizsgálatokat lehessen végrehajtani. Tehát abban a pillanatban, amikor a magyar tudósok vették a fáradságot, és tüzetesen megvizsgálták azt a vetőmagot, amit meg tudtak szerezni, azt az eredményt hozták ki, hogy a génmanipuláció veszélyes a világra, és veszélyes arra a magyar - nyugodtan lehet mondani - vetőmagtermesztésre is, ami, azt hiszem, európai és világhírű is. Ott van mellette a génbankunk is, amely több száz évre nyúlik vissza, és olyan eredményeket produkált a magyar génbankállományon keresztül a növénytermesztés területén, amely úgyszintén világhírű.
Itt jön be mindjárt - Orosz Sándor képviselőtársamnak mondom -, hogy amikor a fenntartható fejlődésről beszélünk, ez is kapcsolódik minden további nélkül hozzá, akkor figyelembe kell vennünk a hazai eredményekre épülő hosszú távú stratégiai gondolkodást. Ez egy nagyon fontos kérdés. Amikor az éghajlatváltozásról beszélünk, akkor Magyarországon is át kell gondolni hosszú távon stratégiaként is a hazai növénytermesztés esetleges változásának a módszereit, és arra úgy felkészülni, hogy valóban olyan növénytermesztési formákat tudjunk kialakítani, amelyek hosszú távon versenyképessé teszik és tartják a magyar agrárágazatot. Innentől fogva tényleg valóban az a lépés, amit megtettünk közösen a génmódosított termékek esetében, annak magyarországi forgalmazása vagy adott esetben az európai uniós forgalmazása területén, a magyar korlát lett egy mintája az Európai Uniónak is, és bízom benne, hiszen most már Romániában is egyfajta tiltás jelent meg a múlt hét bejelentése alapján, tehát ott is rádöbbentek arra, hogy Magyarországnak ebben a kérdésben teljes egészében igaza van.
Mindenképpen szeretném, ha az ötpárti egyeztetés ezekben a folyamatokban fenn tudna maradni, és valóban minden olyan stratégia területén, amely hosszú távon meghatározza a magyar gazdasági fejlődés agrárszektorának a kérdését, valóban ötpárti egyeztetések legyenek. Nem véletlen, és nagyon szerencsésnek tartom azt, hogy a fenntartható fejlődés területén a nemzeti tanács is létre fog jönni, amelyben a tudósoktól elkezdve mindenki az égadta világon ott lesz, és tud kellőképpen figyelni arra, hogy a magyar gazdasági fejlődés agrárszektorra eső területe a továbbiakban esetlegesen kárt ne szenvedjen, sőt mi több, azokkal a kutatási eredményekkel, amelyeket idáig a világ számára is produkálni tudtunk, továbbfejlesztve valóban a hazai eredményeket tudja erősíteni, és annak a megvalósítását tudja szakszerűen tovább folytatni.
Felmerül a kérdés, és itt valóban egy óriási nagy gond, amit Orosz Sándor és más képviselőtársam is elmondott, Medgyasszay László is, hogy forrást kellene biztosítani arra, hogy valóban azokat a vizsgálati módszereket, technológiákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fejlett világban tapasztalható ilyen előrelépések, mint a géntechnológia területén, Magyarország szervesen tudja követni, a másik oldalon pedig azokkal a technikákkal is tudjon rendelkezni, amelyekkel a bevizsgálási módszerek hatékonnyá tudnak válni, és minden további nélkül az állampolgárok számára is egyértelmű, világos, tiszta, adott esetben élelmiszerekbe beépülő génmanipulált termékekből származó termékek körét is tulajdonképpen az állampolgárok is figyelemmel tudják kísérni.
Fontos volt az is, amikor ezt az országgyűlési határozati javaslatot közösen elfogadtuk, hogy a termékeken szereplő címkézések területén is határozottabban kell fellépnünk. Ezen a területen is van elmozdulás; tehát nem azt mondom, hogy nincs. Valóban az FVM a maga részéről azokat a lépéseket, amelyeket a szűkös keretek között is meg tudott tenni, a maga részéről megtette, ezért dicsérhető ez a folyamat, amely ebben a kérdésben általunk is megfogalmazottan az FVM részéről megnyilvánult. Mindenképpen szeretném, ha Magyarország ebben a kérdésben, nem a lobbiérdekeknek hagyva és engedve nyilvánulna meg. Az európai ügyek bizottságában is volt egy vitám az egyik képviselővel, aki úgy fogalmazott, hogy talán korlátozottan meg kellene engedni, mert nagyobb bevétel származik belőle. Na, ezt én furcsának tartom. Melyik a fontosabb? A per pillanatnyi nagyobb bevétel, vagy hosszú távon az egészséges életmód fenntartása? Ezt generációkra is előre kivetítve, adott esetben elkerülve, hogy ne olyan gyermekek szülessenek, mint a hatvanas években Németországban. Emlékszünk rá, egy gyógyszer-manipuláció alapján milyen károkat szenvedtek az újszülöttek. Ahogy Orosz Sándor is mondta, a DDT ma is szedi áldozatait, az az anyag, amellyel annak idején, az ötvenes-hatvanas években a növényeket tulajdonképpen permetezték, és megpróbálták a kártevőktől mentesíteni, sajnos azonban ennek az elszenvedője maga az emberi szervezet volt utána.
Én is nagyon helyesnek tartom, amit Ángyán professzor úr is elmondott. Többet kellene foglalkozni a kutatás-fejlesztés, az ellenőrzés területén, és ehhez a megfelelő forrásokat is biztosítani kellene annak érdekében, hogy valóban Magyarország a megelőzés területén tudjon olyan hatékony lenni, hogy a világ figyelmét is fel tudja hívni arra, hogy ha ez a tendencia, hogy ezt a vetőmagot befogadjuk, ha ezt a termesztési folyamatot elindítjuk, akkor ennek milyen hatása van az emberi szervezetre.
Most a hét végén egy kistelepülésen voltam, egy Pápa környéki kistelepülésen az egyik rokonnál, ahol agrártevékenységgel foglalkoznak. Beszélgettünk ezekről a kérdésekről. Nincsenek tisztában az állampolgárok, az emberek azzal, hogy mivel járhat egy génmanipulált termék magyarországi honosítása, termesztése, és adott esetben milyen veszélyekkel jár más növényekre is. Medgyasszay László is kellőképpen rávilágított erre, és azt hiszem, más képviselő is, hogy azok a határok, amelyeket adott esetben egy ilyen termesztésnél meghúzunk, sem a szélnek, sem a bogárnak, sem a méheknek nem tudnak ellenállni, és onnantól fogva minden más növényt megfertőzünk, és ezáltal minden más növényre átterjed az a hihetetlen mértékű, több ezerszeres méregtartalom, amit az ilyen génmódosított termékek saját magukból képesek kitermelni, és ezáltal más növényeket is megfertőznek.
Szeretném, ha ebben továbbra is határozottak lennénk. Szeretném, ha Magyarország, mint ahogy eddig is ötpárti egyeztetés alapján országgyűlési határozattal egy mintát tudott az Európai Unió számára is produkálni úgy, hogy hihetetlen keményen kiállt az érdekei mellett, és ehhez társult az Európai Unió is, tehát ha ilyen dolgok merülnek fel az Unió területén további esetleges vetőmagok esetében, akkor igenis Magyarország legyen nagyon kemény, legyen nagyon határozott, és ehhez valóban a tudománynak is meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a megelőzés területén minden vizsgálatot el tudjon végezni annak érdekében, hogy az Európai Unió számára is dokumentumokkal tudja alátámasztani és bizonyítani, ha az Unió erre az útra lép, akkor sajnos önmagát pusztítja az egészségi ártalmak területén.
Szeretném hangsúlyozni - hisz részese voltam az ötpárti egyeztetésnek nemcsak ebben, hanem az élelmiszer-biztonság, a fenntartható fejlődés területén is -, itt jön be egy képviselő szerepe a törvényalkotás és a hosszú távú gondolkodás területén. Valóban támogatva magát a határozatot, és támogatva azokat a lépéseket, amelyek eddig az FVM részéről megtörténtek, bízom benne, hogy előbb-utóbb az egészségügyi tárca is kellőképpen, sokkal hatékonyabban hozzá fog járulni, úgyhogy adott esetben a szakterületén belül a megfelelő egészségügyi vizsgálatokat is bizonyos esetekben végre tudja hajtani, hisz fogyasztunk olyan terméket, amelyekben bizonyos mértékben, kismértékben a génmanipulált, feldolgozott élelmiszer-adalékok, származékok megtalálhatók a kereskedelmi palettán is.
(11.30)
Talán itt érdemes lenne olyan vizsgálatokat végezni, amelyek bizonyítják azt, hogy ugyan ez egy hosszú távú folyamat, de valóban a hatása az emberi szervezetre negatív, és így alá is lehet támasztani azt, amit a Tudományos Akadémia is a maga részéről az első kísérletek vizsgálatánál tulajdonképpen alátámasztott és bebizonyított.
Köszönöm a figyelmüket, és mindenképpen szeretném, ha ebben az ötpárti egyeztetés és az ötpárti folyamat fennmaradna hosszú távon, és valóban a hosszú távú gondolkodás jellemezné a magyar parlamentet.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
