KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányzat által bemutatott jelentés arra hivatott, hogy az Országgyűlés határozatának megfelelően beszámoljon a magyar stratégia megvalósítása érdekében a tárgyban megtett lépésekről. A jelentéstevők és a mezőgazdasági bizottság egyaránt érzékelte, hogy az időközben bekövetkezett változások az úgynevezett stratégia újrapozicionálását igényelnék. Ez valószínűleg lényegesen nehezebb, felelősségteljesebb és nagyon sok szakmai alátámasztást igénylő munka és érzékeny folyamat, amelynek során a rendkívül sok változó és számtalan értékelési, közelítési lehetőség feldolgozása jelenleg meghaladja a lehetőségeket. Néhány elemét azonban az alábbiakban igyekszem felvillantani.
Tisztelt Országgyűlés! A GMO-kérdés világszerte, pontosabban a világ azon pontjain, ahol ez társadalmi vita tárgya lehet, plasztikus, társadalmi és gazdasági hatások által egyaránt befolyásolt hatások eredőjeként jelentkező probléma. Ha csak az Országgyűlés határozatában megjelölt feladatot nézzük - idézem -, “megvizsgálva a géntechnológiával módosított növények köztermesztésbe vonásával járó esetleges előnyök és negatív következmények esélyeit is”, ennek az egyetlen mondatnak óriási, ebben az anyagban praktikusan valószínűleg fel sem dolgozható irodalma keletkezett az elmúlt években itthon, nem beszélve a hazai gyakorlatban is felhasználható világirodalomról. Ráadásul a megítélés valamely szempontjának fokozottabb érvényesülése vagy visszaszorulása érdekeket sért vagy egyéb üzleti, technológiai-fejlesztési előnyöket generál, ami az objektív megítélést máris az érdekek manifesztálódásának rendelheti alá. Nagy előny, hogy szokatlan, egyhangú együttműködés alakította ki a magyar álláspontot, amikor az öt politikai párt egységesen foglalt állást a moratórium kimondása és fenntartása mellett. A miniszterek tanácsában 22 tag pozitív döntése a magyar szándék mellett valóban sikeres diplomáciai lépésnek tekinthető, amelynek jelentőségét értékelnünk kell.
Az egyértelmű helyzeteknek azonban ezzel vége is van, az egész GMO-problémakör aktív ellentmondások sorozata, s ebből egyelőre nem sikerül kilépni. Az eddig végzett vizsgálatok eredménye és helyzete sem egyértelmű. Általánosságban elmondható, hogy az egzaktnak tűnő, ám a bemutatott anyag szerint csupán az ökológiai és talajbiológiai vizsgálatok eredménye igazolja a magyar lépést. Nem feszegetjük most, hogy miért csak ezekre a területekre korlátozódtak a vizsgálatok, de közismert, hogy az irodalomból ismert veszélylehetőségek, az elméletileg kikövetkeztethető, s ezért vizsgálandó problémák puszta felsorolása is kimeríthetné a mai ülésünk időkeretét. Ugyanakkor amint a mezőgazdasági bizottság is utalt rá, éppen a magyar álláspont megerősítését szolgálná, ha lényegesen nagyobb összeget szánnának a korrekt, egzakt döntéseket megalapozó vizsgálatok elvégzésére. Megjegyzem: ha a valódi érdekviszonyokat is figyelembe vesszük, érthetetlen, hogy a forgalmazó vagy a fajtatulajdonos nem bocsát elég anyagot a vizsgálatra, s nem biztosít forrásokat a vizsgálatok elvégzéséhez.
(10.50)
Nagyon gondosan át kell tekinteni a vizsgálatokkal kapcsolatos gyakorlatot, éppen azért, hogy ha következetesek kívánunk maradni a GMO-növények termesztésével kapcsolatban, akkor egyre több vizsgálatot kell végeztetni, hogy azok alapján szükség szerint új védzáradéki eljárást és moratóriumot jelentethessünk be.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezeken túlmenően néhány olyan új szempontra kell felhívnunk a tisztelt Országgyűlés figyelmét, amelyek a mostani eljárás során eddig véleményünk szerint nem kaptak megfelelő hangsúlyt. Mint utaltam rá, számos egymásnak is ellentmondó folyamat alakult ki a GMO körüli tevékenységekkel kapcsolatosan. A termesztési tiltás és a koegzisztenciaszabályozás szükségszerű ellentmondás. Arról itt most hosszasan nem beszélek, hogy a génáramlás, génmegszökés a néhány százméteres védősávok ellenére egészen bizonyosan megtörténik, így a koegzisztenciaszabályozás gyakorlatilag a teljes megadást jelenti, hiszen csak idő kérdése, mikorra fertőződik át a terület.
A tiltás és a magyar biotechnológia, a biotechnológiai iparunk fejlesztése szintén alapvető ellentmondást tükröz. Jelenleg nem látjuk tisztán, hogyan fejlődnek ezek a folyamatok, és a jelentés sem igazán bonyolódik bele ebbe a kérdésbe. Az ellentmondásokból még akad néhány; most néhány újabb fejleményre is fel kívánom hívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét.
Ahogy Csáky András képviselőtársam már két ízben jelezte, az Európai Unió több genetikailag módosított növényfajta - két kukorica- és egy cukorrépafajta - behozatalát engedélyezte. Egyiket sem termelik majd az Unió területén, azokat csak importálni és forgalmazni lehet élelmiszerekben történő felhasználáshoz vagy állati takarmányozáshoz. Magyarország eddig sikeresen állt ellen a több irányból is érkező nyomásnak, amely a génmódosított - sokak által a lényeget talán jobban kifejező génbabráltnak nevezett - szervezetek hazai elterjesztését szorgalmazta.
A jelenlegi import- és forgalmazási engedély ugyanakkor sajátos kiskaput jelent az együttesen elfogadott hazai szabályozás kijátszására, ha úgy tetszik, a magyar fél álláspontjának megkerülésére. Éppen azon a területen növekszik a nyomás, amely területen kevesebb vizsgálattal rendelkezünk: az állati takarmányozás és a humán felhasználás, fogyasztás területén.
Látszólag érthetetlen persze, hogy miért előnyös olyan takarmány bekeverése, amely az Unión kívüli termelőtől származik, esetleg toxinokkal van tele, így gazdasági, humánbiológiai kockázatai jelentősek lehetnek, nyomon követése a gyakorlatban nehézkes. A tavalyi szárazság miatti katasztrofális terméseredmény, ami a takarmánykukorica esetében is hiányt - és ezzel együtt jelentős áremelkedést - eredményezett a piacon, természetesen nagy kísértést jelent az állattenyésztők számára, hogy esetleg olcsóbban juthatnak a szükséges takarmányhoz, és mivel az Unió engedélyezte a forgalmazást, fel sem merül bennük esetleg annak káros hatása.
Magyarországnak mindenképpen reagálnia kell erre a kihívásra is, és ha következetesek akarunk maradni önmagunkhoz és korábbi elszánásainkhoz, a megteendő lépések egyértelműek. Ezért is indítványozta a Magyar Demokrata Fórum 2007. október 30-án, hogy egy újabb ötpárti egyeztetés során teremtsük meg azoknak a lépéseknek a feltételeit a Bizottság döntése nyomán kialakult helyzetben, amelyek segítségével a hazai érdekek hatékony védelmére mód nyílhat, amelyek megakadályozzák, hogy a jelentős kockázatokat jelentő génmódosított termények hazánkban forgalomba kerüljenek. Éppen a hiányos vizsgálati adatokra hivatkozva kell megakadályozni, hogy külföldről vagy itthonról bekeverve olyan élelmiszerek kerüljenek a hazai boltok piacaira, amelyekben közvetlenül vagy közvetetten génmódosított termények lehetnek.
Tényleg nagyon nehéz megérteni, miért kell nekünk olyan kukoricából készült étel, amely a termőhelyén a saját toxinjaival mérgezte meg a rovarokat, vagy ellenállt a totális herbicideknek. Sajnálatos, hogy a jelentés ezzel az ismert üggyel konkrétan nem foglalkozik, pedig az élelmiszer-előállítási tevékenységre gyakorolt hatásánál fogva érinti és befolyásolja az 53/2006. számú határozat érdemi végrehajtását.
Érintőlegesen utal ellenben az anyag egy nagy horderejű problémára, amelynek kifejtése közelebb hozhat bennünket egy kezelhető megoldáshoz. Az európai szabályozásban az elvek szintjén lehetőség van olyan módszerek bevezetésére, ami, úgymond, jobban kifejezi a helyi közösségek érdekeit, minimalizálja a környezeti és társadalmi kockázatokat, sőt az elvek szintjén megfogalmazódik az az elvárás is, hogy a technológia alkalmazásával összefüggő társadalmi többletköltségeket az azokat okozók viseljék.
Ha megvizsgáljuk a gyakorlatban megtett és megtehető lépéseket, világos, hogy a korábban már említett ellentmondások területére tévedtünk, ahol is a gyakorlatban megtett lépések ellentmondanak a deklarált elveknek. Az európai, sőt magyar minták is, tétován ugyan, de egy irányba mutatnak a helyi közösségek érdekmegfogalmazó és érdekeket megvédő lépései felé.
A valódi védelmet nyújtó lépések még hiányoznak, a civil mozgolódások változó intenzitással és változó tartalommal inkább a jelképes tiltakozás kifejezésébe torkollnak, felvetnek azonban egy olyan kérdést, amely kulcsmomentum lehet a nagyon fajsúlyos GMO-kérdésben: van-e joga egy egyénnek, egy közösségnek elutasítania magától egy ismeretei szerint potenciálisan káros vagy feleslegesen kockázatos technológiát? Igény nyilvánvalóan jelentkezik erre. Emlékszünk még: a 2006-os GMO-val kapcsolatos lépések idején bejelentették, hogy a nyugat-dunántúli és délnyugat-dunántúli régióban 62 önkormányzat, sőt 314 állampolgár nyilvánította saját területét, ingatlanát génmanipuláció-mentes övezetté. Lelkes határozatok is születtek ebben az időszakban, így például: “Szentkirály község közigazgatási területét kivonja a GMO-növények forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek hatálya alól”; megyei közgyűlések is hoztak érdemi jogvédelmet nem jelentő határozatokat e tárgyban.
A gyakorlati megvalósításra azonban jogszabályi lehetőség nincs, az egyoldalú deklarációk csak a helyi közösségek, egyének szándékait jelzik. Ha joga van is egy közösségnek, eszközei korlátozottak. A Magyar Demokrata Fórum határozott lépéseket kezdeményezett a régiók, a helyi önkormányzatok, a helyi közösségek jogi lehetőségeinek bővítése terén, s a mai alkalom is segíthet abban, hogy e tárgyban is az öt politikai erő egységes álláspontot alakítson ki. Véleményünk szerint a magyar stratégia részének kell tekinteni a regionális mentességek kikényszeríthetőségét elősegítő jogi lehetőségek kidolgozását. Ehhez alapot ad a 2001/18. európai charta 19. § (3) c) cikkelye, amely alapján a helyi önkormányzatok felkérhetik kormányukat arra, hogy területük számára “földrajzi térségmentességet” kérjenek.
További egzakt vizsgálati lehetőségeken alapuló lehetőséget jelent az Unió 2001/18. irányelvének 26/A. cikkelye - idézem -: “a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozhatnak, hogy elkerülhessék a GM-összetevők nem szándékolt jelenlétét más termékekben”. A lehetőséget az jelenti, ha igazolni lehet azt a vélelmet, hogy a pollenekkel, illetve szívogató ágensekkel a módosított genetikai anyag nagy távolságra eljuthat, s nem szándékolt kombinációkat eredményezhet. További lehetőséget rejt a koegzisztenciával kapcsolatos bizottsági ajánlás - száma: C/2003/2624. -, valamint néhány uniós ország, régió, tartomány témát érintő jogalkotása.
A magyar jogalkotás számára nagy feladat, hogy az uniós környezetben a kisebb honi közösségek számára használható joganyaggal segítse elő a deklarált szándékok megvalósíthatóságát. Jelentős előrelépésnek tartanánk, ha ez a szemlélet is bekerülne az országgyűlési határozatról szóló jelentés elfogadásáról szóló anyagba.
Mindezekkel együtt a Magyar Demokrata Fórum az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslatot támogatja, és azt elfogadásra javasolja a parlament valamennyi képviselőjének.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
(11.00)
