DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Örömmel látom, hogy a kormány mellett a parlamenti pártok is kiemelt figyelemmel követik a tibeti eseményeket, és így van, sokféle megszólalás történt már ezzel kapcsolatban. Én összefoglalnám a kormány álláspontját ezzel kapcsolatban. Ez összhangban van az általános emberi jogi és kisebbségpolitikai elveinkkel, és számba veszi a Kínával fenntartott kiegyensúlyozott államközi kapcsolatokat is, amelyek szintén fontosak Magyarország számára. Egyébként a világ országainak nagy részével együtt nem kérdőjelezzük meg a Kínai Népköztársaság területi integritását, és nem foglalunk állást a különböző tibeti csoportok közötti vallási és egyéb vitákban, viszont egyértelműen hangsúlyozzuk azt, hogy a megoldásnak az emberi, vallási, kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülésével kell megszületnie.
Hangsúlyoztuk minden megszólalásunkban azt is, hogy szükség van egy konstruktív párbeszédre a kínai vezetés és a dalai láma, illetőleg a Tibetet képviselők között, egy olyan párbeszédre, amely biztosítja azt, hogy érvényesülni tudjanak a tibetiek vallási jogai, kisebbségi jogai, kulturális jogai a továbbiakban. Egyébként Magyarország az Európai Unió álláspontját figyelembe véve alakította ki a saját álláspontját is. Úgy látjuk egyébként, hogy a tibeti kérdés mögött egy sor kérdés rendezetlensége szerepel, etnikai feszültségek, Tibet erőltetett fejlesztése kapcsán is beáramló kínai nemzetiségű polgárok nagy száma, a tibetiek közötti ellentétek miatt kialakult nehéz belső viszonyok, nemzetiségi és emberi jogi sérelmek. Tehát meglehetősen összetett ez a kép.
Ahogy indult most a válság, az az ’59. március 10-i tibeti felkelés évfordulójának megünneplése volt ugyanúgy, mint minden évben. Azonban ez a fokozott figyelem - amely összefügg az olimpiai játékokkal - közrejátszhatott abban, hogy a sérelmek a szokásosnál jóval nagyobb intenzitású megmozdulások formájában törtek felszínre Tibetben.
Néhány dolgot szeretnék említeni, amit konkrétan az Európai Unió, illetőleg Magyarország lépett. Részben az EU nevében Szlovénia mint a soros elnökséget adó ország egy elnökségi nyilatkozatot adott ki, ahol részben az aggodalmát fejezte ki, önmérsékletre intette az érintetteket, és felhívta a kínai hatóságok figyelmét arra, hogy a nemzetközileg elfogadott demokratikus elvek alapján válaszoljanak a tüntetésekre, és hogy a kínai kormány a tibetiek emberi jogai problémáinak megfelelően kezeljék ezt a kérdést kétoldalú keretek között.
Mi is kifejezésre juttattuk az álláspontunkat, de kérettük a kínai nagykövetet március 25-én, és elmondtuk, hogy aggodalommal kísérjük az eseményeket, fontosnak tartjuk az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, támogatjuk a tibeti kérdés békés, tárgyalásos rendezését, egyetértünk a szlovén elnökségi nyilatkozattal, viszont ellenezzük az olimpia átpolitizálását.
Szeretném biztosítani a képviselő urat is arról, hogy figyelemmel követjük az eseményeket, és a külképviseleteink útján is próbálunk minél pontosabb információkhoz jutni, minél reálisabb képhez jutni, részt veszünk az Európai Unió minden olyan fórumán, amely ebben az ügyben megnyilatkozik, megszólal.
A képviselő úr említette, hogy több európai politikus nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy kívánja vagy nem kívánja bojkottálni, illetőleg távolmaradásával jelezni a véleményét a tibeti eseményekről. A legtöbben egyébként annak értelmében nyilatkoztak, hogy egyébként sem készültek elmenni a nyitórendezvényre, ennek megfelelően a távolmaradásuknak nincsen különösebb jelentősége. Azt gondolom, hogy aminek viszont kiemelt jelentősége van, az, hogy most pontosan a Kínára irányuló kiemelt figyelem segítsen abban, hogy egy konstruktív párbeszéd el tudjon indulni a dalai láma és a kínai vezetés között, hiszen a végső cél nem a bojkott, hanem az, hogy a tibeti kérdésben valamifajta megoldás szülessen, olyan megoldás, amely az emberi jogokat figyelembe veszi. Egyébként a magyar bojkott kérdése eddig egyáltalán nem kerülhetett szóba, hiszen a jelenlegi ismereteink szerint nincs is tervbe véve felső szintű kiutazás a megnyitóünnepségekre, tehát nem merül fel ez a kérdés. Egyébként nagyon sokan így nyilatkoztak az európai vezetők közül.
Még azt szeretném elmondani a maradék néhány másodpercben, hogy az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján szintén megfogalmazódott egy nyilatkozat ugyanebben az értelemben, ugyanezeket hangsúlyozva. Tehát hangsúlyoznám még egyszer, követjük Magyarország általános emberi jogi, kisebbségpolitikai elveit akkor, amikor ehhez a kérdéshez viszonyulunk, illetőleg megszólalunk ebben az ügyben.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
