DR. SÁNDOR KLÁRA
DR. SÁNDOR KLÁRA
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Példa nélkül való az az eset, amelyről a napokban adott hírt a sajtó. Egy magyar bíró, afféle mellékbüntetésként, gyerekszülésre ítélt egy 30 napra elzárt nőt. Az egy hónapos elzárásra ítélt nő a büntetés megkezdésekor tízhetes terhes volt. Mivel a törvény a terhességmegszakítást csak a magzat 12 hetes koráig engedélyezi, az elítélt arra kérte a bíróságot, hogy élhessen azzal a jogszabályban biztosított lehetőséggel, amely módot ad a büntetés végrehajtásának megszakítására abban az esetben, ha az elítéltnek kórházi kezelésre van szüksége.
A Gödöllői Városi Bíróság elutasította ezt a kérést. Ezzel lehetetlenné tette, hogy az elítélt éljen a törvényben biztosított önrendelkezési jogával. Még fölháborítóbb azonban, ahogyan a bíró indokolta a döntését, ezt idézem: “A bíróság nem nyújt segítséget olyan, egyébként törvényben bizonyos körökben meghatározott és engedélyezett deviáns magatartás végrehajtásához, amely a magzati élet kioltásához vezet.”
Súlyos alkotmányos hiányosság, hogy az ítélettel szemben nem volt fellebbezési lehetőség. Ennek a hiányosságnak a megszüntetéséről azonban az igazságügy-miniszter úr már nyilatkozott, így kérdésem nem erre vonatkozik most.
Azt kérdezem államtitkár úrtól, milyen eszközei vannak a tárcának ahhoz, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a Magyar Köztársaság egy bírája tudatosan megsértse, felülbírálja a Magyar Köztársaság törvényeit, bármilyen vallás vagy ideológia nevében. Van-e a tárcának eszköze ahhoz, hogy az ebben az ügyben nyilvánvalóan jelentkező szexista előítéletes attitűd eltűnjön a magyar tárgyalótermekből? Azért van ennek ezen az ügyön túlmutatóan is jelentősége, mert az Amnesty International jelentése szerint ez a fajta előítéletesség a nemi erőszak és a partnerkapcsolati erőszak áldozataival szemben is gyakori sajnos.
Erre várom válaszát, államtitkár úr.
