TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az “Új tudás” program szorosan kapcsolódik a kormányprogramhoz és a miniszterelnök által 2007 őszén meghirdetett 48 ponthoz. Stratégiai célja ennek a programnak, hogy az egész magyar közoktatás rendszere váljon alkalmasabbá a társadalmi kohézió erősítésére. Szeretnénk elérni, hogy a legnehezebb szociális helyzetből induló és kulturális hátrányokkal küszködő gyermekeket a magyar közoktatás jobban segítse, biztosítva a gyermekek együttnevelését, integrációját, a tehetségesek felismerését, felkarolását, függetlenül attól, melyik társadalmi rétegből származnak.
Az oktatási és gyermekesély kerekasztal a közoktatás számos kérdésében széles hazai és nemzetközi szakértői kör bevonásával megfogalmazta javaslatait, a döntéshozók, az Országgyűlés és a kormány számára cselekvési lehetőségeket tárt fel. Ráirányították a figyelmünket közoktatásunk működésének legfontosabb jellemezőire, amelyek egészen a kora gyermekkortól a munkavállalásig befolyásolják, sok esetben meghatározzák a fiatalok életét, későbbi esélyeiket.
A kerekasztal javaslatai megjelennek a kormányzat “Új tudás” programjában is, amelyből ma a pályakezdő pedagógusok béremelésére vonatkozó kezdeményezésre szeretném ráirányítani a tisztelt Országgyűlés és a közvélemény figyelmét. Az oktatási kerekasztal hívta fel a figyelmet az úgynevezett McKinsey-jelentésre, amely a legsikeresebb oktatási rendszert működtető tíz ország közoktatásának vizsgálatából azt a következtetést vonta le közös jellemzőként, hogy ezekben az országokban elérik, hogy egy-egy korosztály legtehetségesebb felső harmadából, sok esetben felső tizedéből kapcsolódnak be fiatalok a pedagógusképzésbe. Erre alapos alkalmassági vizsgálat után kerül sor, és csak annyian vagy nem sokkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint amennyire szükség is van az oktatási rendszerben. A tanárképzésre szánt szellemi és anyagi erőforrásokat azokra fordítják, akik később meg is jelennek az iskolákban, ehhez pedig olyan kezdő bért biztosítanak, amely eléri az egy főre jutó nemzeti jövedelem 90-95 százalékát.
Nyilván országonként más és más jellemző társulhat ehhez, de úgy látszik, jó pedagógusok nélkül nincs jó iskola. Megjegyzem, hogy nem találkoztam Magyarországon senkivel, aki ezen a következtetésen meglepődött volna, ez a vizsgálatokon alapuló tudományos megállapítás megegyezik mindennapi tapasztalatainkkal.
Az “Új tudás” program a nemzetközi tapasztalatok alapján is egy jelentős első lépést tartalmaz a pályakezdő pedagógusok béremelésére, amelynek lényege, hogy hozzáigazítja a kezdő bért a diplomás átlaghoz, a régebben dolgozó pedagógusok bérét pedig kipótolja ugyanerre a szintre, tehát egyetlen régebben dolgozó sem keresne kevesebbet, mint a pályakezdő. Azonban az eddigi szakmai fórumok meggyőztek bennünket arról, hogy ezt a megoldást nem támogatja a pedagógustársadalom egy része. Nem szeretnénk lemondani a pedagóguspálya vonzóbbá tételéről, de olyan módon kell megtennünk ezt a pályakezdők esetében, amihez meg tudjuk szerezni az érintettek, az iskolavezetők, a tantestületek és a teljes parlament támogatását is.
A pedagógusképzés és továbbképzés átszervezése nem része az “Új tudás” programnak, de annak sikeréhez elkerülhetetlen e kérdéskör sürgős napirendre tűzése, szakmai megvitatása. A pedagógusképzésnek és továbbképzésnek is lényegesen jobban kell szolgálnia a közoktatás előtt álló feladatoknak a társadalom által joggal elvárt színvonalú megoldását. Az MSZP-frakció nevében kérem, hogy minden érdekelt szakember, minden érdekelt szervezet kapcsolódjon be a szakmai tanácskozásokba, a parlamenti képviselők, frakciók is vegyenek részt a közoktatás fejlesztésének kidolgozásában, járuljanak hozzá az “Új tudás” program megvalósításához (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a pedagógusképzés átalakításához. Összefogásra, hosszú távon is érvényes…
