DR. VAS JÁNOS
DR. VAS JÁNOS
DR. VAS JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném ismételni az előttem szóló képviselő urak által elmondottakat, csak nagyon röviden összefoglalnám, illetve Domokos László képviselő úr már említette azt, hogy ez egy nagyon jól működő jogszabály.
Engedjék meg, hogy rövid történeti áttekintést adjak a magyarországi közraktárjegyről és közraktározásról. A közraktárjegy mint értékpapír jogi szabályozása, a gazdasági életben való részvétele és alkalmazása sajátos képet mutat Magyarországon, hisz ez az egyetlen értékpapír, amelynek jogszabálya hosszú időn keresztül, százhúsz évig volt hatályban. Ez volt az 1875. évi XXXVII. kereskedelmi törvény, amelyet az 1996. évi XLVIII. törvény váltott fel, és hogy ez is jól működött, azt mutatja az, hogy tizenkét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy még egyszer hozzányúljon jelentősen az Országgyűlés. A tizenkét évi tapasztalatok, illetve az Európai Unióban a jogszabályok alkalmazása eredményezi azt, hogy most hozzá kell nyúlni.
Magyarországon a közraktározás intézménye jelentős késedelmet szenvedett Európa más országaihoz és az amerikai közraktárakhoz képest, hisz Magyarországon 1880-ban alakították meg az első közraktárat a Duna-parton, és mintegy 200 évvel később a londoni 1660-as első közraktárhoz képest alakult meg. Tulajdonképpen igazi közraktározásról 1985-től beszélhetünk ebben az újkori gazdasági életben, 1993-ban már 18 milliárd forint értékű közraktárjegyet bocsátottak ki.
Jelen pillanatban Magyarországon a közraktározás - ahogy az államtitkár úr is említette - különösen olyan termelők és felhasználók körében népszerű, akiket a beszerzés és értékesítés szezonális hatásai jelentősen befolyásolnak, így a mezőgazdasági élet szereplői körében, hisz az elmúlt években és napjainkban a kialakult mezőgazdasági vállalkozásokat nem megfelelő tőkeellátottság és állandóan meglévő likviditási gondok jellemzik. Ezek a vállalkozások viszonylag alacsony hatékonyságúak, nagy forrásigényűek, a bankok kockázatot látnak ebben, ezért nehezebben finanszírozzák őket, termelésük folyamatos finanszírozásának érdekében kénytelenek a betakarítást követően terményeiket azonnal nyomott áron értékesíteni. Amennyiben ebben az időszakban hitelhez jutnának, lehetőség lenne arra, hogy a megtermelt áruikat a számukra kedvező időszakban értékesítsék, és erre a problémára jelent lehetőséget a közraktározás intézménye.
Néhány olyan dolgot ki szeretnék emelni ebből a törvénytervezetből, amelyek előrelépést jelentenek az 1996. évi törvényhez képest. Ilyen az, hogy a módosítás következtében a vámszervek számára lehetővé válik a közraktározott áru útjának nyomon követése, ami európai uniós viszonylatban is a vámok eltörlésével jelentős követelmény Magyarországgal szemben. A vám-, áfa- és a jövedéki jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében pontosítja, hogy mely típusú vámraktárakban lehet közraktározást végezni. Nem minden közraktár foglalkozik zálogkölcsön nyújtásával, ezért értelmetlen többletfeladatot jelent számukra a szabályzat elkészítése, amellyel kapcsolatos gyakorlatot nem akarnak folytatni. Ez a módosítás mentesíti őket ez alól. A jogbiztonság érdekében a törvénytervezet egyértelműen megfogalmazza, hogy a tevékenység megszüntetéséhez szükséges szintén engedélykérelemmel fordulni a hatósághoz.
A közraktár vezetőivel szemben szakmai követelményeket támaszt az új javaslat. Eddig hároméves szakmai gyakorlat volt, ezt öt évre megemeli, és hároméves vezetői gyakorlatot is előír velük kapcsolatban. Tovább szigorítja a közraktárak működését, és törvényi szankciókat helyez kilátásba, ha nem tartják be a jogszabályok által előírt működési feltételeket.
A közraktárak gazdasági és társadalmi szerepe miatt a működési engedély visszavonását, illetve felfüggesztését csak a legsúlyosabb esetben célszerű alkalmazni, hisz ez a közraktárnak gyakorlatilag a megszűnését eredményezi, ezért ha a közraktár nem tesz eleget a felügyelet felszólításának, a felügyelet törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál. A jelenleg hatályos közraktártörvény nem rendezi kellő mértékben a felügyeleti biztos jogállását, hatáskörét és felelősségének terjedelmét, ezért a módosítás előírja, hogy a felügyeleti biztos nevét, a kirendelés időpontját, a csődbiztos és a felszámolóbiztos kirendelését a cégbírósághoz is be kell jelenteni.
A közraktár jogainak erősítése céljából kimondja, hogy a közraktárt megilleti a birtokvédelem joga. A módosítás értelmében a fenti érdekek védelme érdekében a közraktári tevékenységből eredő perekben a váltóperekre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni, ez pillanatnyilag Magyarországon a leggyorsabb. A kockázatok csökkentése érdekében ügyfélcsoportokat, adóscsoportokat határoz meg, pontosítja az árverési hirdetmény tartalmát, taxatíve felsorolja, hogy miket kell ezekben a hirdetményekben felsorolni. Szélesebb lehetőséget biztosít ugyanakkor az árverést lebonyolító személy kiválasztásának, és a törvény lehetővé teszi, hogy az informatika fejlődésével a közraktárak számára az árverési hirdetményeket a számítógépen is, a világhálón is megjelentethessék. Új típusú előrelépés az, hogy az árverezést követően nem az árverési biztos köt szerződést, hanem jegyzőkönyv felvételére kerül sor a legtöbbet ajánló vevőjelölt és az árverési biztos között, és ez a jegyzőkönyv az adásvételi szerződés kellékeit ölti magára.
Minden pontosítás a hazai kis- és középvállalkozásoknak a jogbiztonságát növeli, a közraktározás intézményének az erősítését szolgálja, valamint a közraktárjegyek forgalmának a növelését segítheti elő, ezért a Magyar Demokrata Fórum támogatni tudja ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
