DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tárgyalása során egy-egy képviselő összeveti az országos területrendezési terv javaslatait, elemzi, hogy azok hogyan valósulhatnak meg, mit tartalmaznak saját választókerületüket illetően is. Mielőtt azonban hozzászólásomban saját Békés megyei ügyeinkkel, választókerületemmel, illetve a Békés Megyei Közgyűlés elnökeként, illetve a területfejlesztési tanács elnökeként a megyét érintő konkrét észrevételeimet venném sorra, engedjék meg, hogy majd néhány általánosabb jellegű, a törvényjavaslat egészét érintő véleményt is megfogalmazzak.
A dokumentáció, amely előttünk fekszik, kétségek nélkül mondható, hogy sok szakmai munkát, de talán minőségében vitatható eredményt hozott. A tervezet a törvény előkészítéséért felelős szakemberek, a jogászok, a tervezők és az ágazatok képviselőinek sokoldalú egyeztetését is viseli a maga arculatán. A megyei területfejlesztési tanácsoknak, a megyei önkormányzatoknak lehetőségük volt erre két alkalommal is, hogy kifejtsék véleményüket, ahogyan azt meg is tettük az adott fázisban lévő törvényjavaslatokkal kapcsolatban, de amiről Ángyán professzor úr is szólt, bizony ezek egy része nem volt számunkra ismert az egyeztetések folyamán, mert a kormányzat később helyezett be olyan fogalmakat, olyan jelölési rendszereket, amelyek még a társadalmi vita folyamán nem voltak ismertek. Ez valóban felveti a lopakodó törvénykezés kérdését, hogy ugyanarról a törvényről beszéltek-e a szakemberek, mint amit aztán itt a kormányzat a parlament, a képviselőtársaink elé helyezett.
A megyei önkormányzat által tett észrevételek egy része ugyan beépítve látható az anyagban, de sajnos több, Békés megyében fontos térszerkezeti elemnek a megye számára előnyösebb szerepeltetése nem történt meg, jó néhány javaslat elvetésre került, sőt a korábban, vagyis ma még érvényes rendezési tervhez képest nemcsak a megyében, hanem az ország jó néhány területén visszalépések történtek. Jelentős szabályozási teret engedett ki az országos rendezési terv mint törvényi keret, és alacsonyabb jogszabályi keretek közé kívánja helyezni. Ez különösen olyan elemeknél okoz gondot, ahol országos koordináció van: az összes infrastrukturális kérdés, az összes út, vízrendezés, nagy területi felhasználások, biztonsági kérdések. Ezek mind-mind olyan területek, amelyek ha országos törvényi keretek között nincsenek szabályozva, attól kezdve a koordináció elvész, és nemcsak - ahogyan elhangzott - a sátortetők méretével lesz vita, hanem egyáltalán az utak nyomvonalának megtervezhetősége, egy-egy település rendezési terve is teljesen bizonytalan alapokra fog helyeződni.
A törvény alkalmazása a térségi és megyei területrendezési tervek készítését kell hogy elősegítse, erről szól az egymásra épülő törvénykezési rendszer. Itt valóban fontos az, hogy a fogalmi kategóriák értelmezése egyértelmű legyen, kellően pontos, egzakt megfogalmazások legyenek, illetve amennyiben új fogalmakat vezet be, azok is egyértelműen beépítettek, a rendszerbe illeszkedők legyenek. Ez nem minden esetben történt meg a tervnél. A rendtevés nagyon szép professzori elvárás, ebben itt többen is megszólaltak, de végeredményben anarchiát teremt jó néhány területen, ahol egyébként a jó szándék a rend lenne. S ha azon a mércén nézzük a törvényt, hogy javít-e a mai állapotokhoz képest, akkor azt lehet mondani, nem annyira egyértelmű, ezáltal kiszámíthatatlanabbá, rendetlenebbé teszi, hogyha ez a törvény ily módon kerül elfogadásra, ahogyan most a Ház asztalán fekszik.
A területrendezésben és a területszervezésben részt vevők számára kötelező előírás, hogy az országos és a térségi megyei területrendezési tervekben rögzített infrastruktúrák nyomvonalait kismértékű pontosítási lehetőséggel ugyan, de szerepeltetni kell a településrendezési tervekben is.
Kedvezőtlen, hogy sok ilyen hálózati elem nyomvonala úgy szerepel a hatályos törvényben és a javaslatban is, hogy azok kijelölésére nem került sor, azaz nem készültek műszaki, környezeti megvalósíthatósági tanulmányok, nem kerültek lefolytatásra azok az eljárások, amelyek ehhez szükségesek lennének, ezt megalapozottá tennék. Ezek nélkül viszont a településrendezési tervekbe átvett nyomvonalak megalapozatlan és indokolatlan korlátozásokat jelenthetnek az érintett tulajdonosok és az önkormányzatok számára is. Ezért indokoltnak tartom előirányozni, hogy záros határidőn belül a törvényben tervezett valamennyi műszaki infrastrukturális elemre készüljenek el azok a műszaki, környezeti megvalósíthatósági tanulmányok, melyek lehetővé teszik a nyomvonalak megalapozott kijelölését. Enélkül egyébként a megyei tervekben sem lehet érdemi pontosítást elvégezni, a rend, az összehangolás így nem jöhet létre.
Nem tartom szerencsésnek, hogy nem történt érdemi változás a terv, illetve a törvény által alkalmazott jelölési rendszerben. Már a hatályos törvény alkalmazásában és érvényesítésében is problémát jelentett, hogy a tervben nem kerülnek megkülönböztetésre a meglévő elemek a tervezett elemektől, azon belül pedig azoktól, amelyek helyének meghatározását előzetes tervek már kijelölték, illetve azoktól, amelyeknek szükségességét rögzíti ugyan a terv, de megvalósíthatóságukra eddig nem készültek tanulmányok, konkrét nyomvonalak. A megkülönböztetés ebben a vonatkozásban nem egyszerű ábrázolástechnikai kérdés, hanem ennek következménye kellene hogy legyen a továbbtervezés során történő pontosítás megkülönböztetett szabályainak megfogalmazásában.
Amint hozzászólásom elején említettem, az egyeztetési eljárásban Békés megyét érintően tett észrevételeink, kifogásaink egy része nem lett figyelembe véve, s így a jelenleg hatályos törvény tartalmához képest a térség számára a javaslat visszalépést jelent. Kifejezetten hátrányos, hogy az M44-es számú gyorsforgalmi út nyomvonalát Kecskemét térségétől kiindulva csak Békéscsabáig jelöli a javaslatban, ellentétben a hatályos tervvel, amelyben a nyomvonal Gyula városáig, pontosabban a román-magyar országhatárig terjed, megteremtve a gyorsforgalmi közúti hálózatok kapcsolatának lehetőségét a román oldalon tervezett gyorsforgalmi úthálózathoz. Ráadásul ott éppen most folyik a fejlesztés az arad-nagyváradi nyomvonal tekintetében, amely 2010-re elkészül, de a magyar oldal ehhez nem viszonyul, még a rendezési terv szintjén is visszalép ehhez a tényszerű helyzethez képest. Azt gondolom, ez egyértelműen jelzi, hogy itt majd bizonyosan módosító javaslatról kell döntenie a Háznak. Ez annál is inkább érthetetlen, mert a nemzeti infrastruktúra-fejlesztési terv megbízás alapján a javaslatból hiányzó autóútszakasz vonatkozásában egyébként jelenleg is a nyomvonalváltozatok kimunkálásán dolgozik. Nyilvánvaló, ha egy állami hivatal azt látja, hogy ez kikerül a rendezési tervből, abba is hagyja az ilyen jellegű munkát.
(Nyakó István elfoglalja jegyzői helyét.)
Indokolt továbbá, hogy kifejezett igényük mellett a romániai Arad megyei tanács és a román útügyi szervek szándéka és törekvése, hogy a két megye gyorsforgalmi úthálózata a feltételek megteremtését követően mielőbb csatlakozásra kerüljön. A nyomvonal kijelölésének és az országhatárral való metszéspont meghatározásának az elősegítése, gyorsítása a szándéka annak a munkacsoportnak is, amelynek 15 országgyűlési képviselő, polgármester és megyei közgyűlési elnök is tagja, közöttük magam is, illetve az elnök úr, Lezsák Sándor úr is, aki éppen most házelnökként vezeti ezt az ülést.
(13.40)
Hasonlóképpen kedvezőtlen visszalépés a hatályos országos tervhez képest a 46. számú főút nyomvonalának lerövidítése, amely a hatályos terv szerint Mezőberényt követően Sarkad térségében az országhatárig tart. Nem elfogadható azoknak a főúti települést elkerülő tervezett szakaszoknak a hiánya, amelyek a települések tehermentesítését, az élhető lakókörnyezet megteremtésének előfeltételét biztosították a hatályos tervben.
Itt jó néhány képviselőtársamnak jelezték különböző települések elkerülő útjairól, hogy ez hiányzik, és azt nem lehet más alacsonyabb rendű tervben befejezni, hiszen erről a magyar infrastruktúra-fejlesztés dönt, minden szempontból központosított állami utakról van szó, nem lehet alacsonyabb törvényi szabályon kívüli keretek közé helyezni. Én is mondok rá példát, hiszen Békés megyében összesen hat elkerülő utat vesz ki a már meglévő tervekhez képest úgy, hogy ezek egy részét tervezni is kezdték. A 47. számú útnál Mezőberény, Csorvás, a 44. főútnál Békésszentandrás, Szarvas és Kondoros, a 470. számú főút esetében pedig Békés elkerülő szakaszait veszi ki ez a rendezési terv, és utána úgy tünteti fel, hogy nem is kívánja ezen települések elkerülését biztosítani.
További elem még a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-országhatár transzeurópai áruszállítás és országos törzshálózati vasúti pálya korszerűsítésének előkészítése, a vasútfejlesztés biztosította lehetőségek kihasználása, elkerülhetetlen logisztikai központok, szolgáltató bázisok létesítése.
Megítélésem szerint ezért fontos lenne az országos területrendezési tervben a dél-alföldi körzetben további békéscsabai vasúthoz kapcsolódó részközpont kijelölése logisztikai tekintetben.
S még egy fontos terület, amely már más országrész kapcsán elhangzott, ezt láthatóan a rendezési terv koncepcionálisan szintén kiveszi, ez pedig, hogy a betervezett javaslat szűkíti a hatályos tervben szereplő repülőterekre vonatkozó kategóriákat. Ennek következtében a nemzetközi kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőterek kategóriája nem szerepel a javaslatban. Így Békés megyében a békéscsabai repülőtér, amely jelenleg ebbe a kategóriába van még besorolva az érvényes rendezési terv szerint, más regionális repülőterekkel együtt kikerül a tervből.
A regionális repülőterek hálózatának fejlesztése országos érdek. Erre utal az országos területfejlesztési koncepció is, amelyet szintén a Ház fogadott el egyébként, amikor a szakpolitikák számára meghatározott területi prioritások között célként rögzíti, hogy további regionális repülőterek kialakítása valósuljon meg. Az országos fejlesztési célokkal összhangban indokoltnak tartom a javasolt tervi kategóriák bővítését, és a békéscsabai repülőtér szerepeltetését. Ezekben a konkrétan említett területekben pedig módosító javaslatok benyújtására is sor kerül, és képviselőtársaimat is erre kérem, hogy ezt támogassák, hiszen ez a rendtevés minimumfeltétele, hogy a térségek számára legfontosabb és országosan koordinált fejlesztési elemeket az országos rendezési terv tartalmazza.
Miért is kellett arról szólnom, hogy ezek a fejlesztési elemek nemcsak Békés megyei szemszögből problémásak? Ez pedig kimondottan az, hogy a határ menti kérdésekben, hiszen éppen 2007. január 1-jétől Románia is európai uniós taggá vált, úgyhogy a határ két oldalán lévő fejlesztések még fokozottabb összehangolásának az igénye jelenik meg. Ehhez képest a rendezési terv visszalépést jelez akár gyorsforgalmi út, akár alsóbbrendű utak, akár pedig a vasút és a repülőtér viszonylatában is, amely éppen a határmentiségből adódó hátrányok feloldását legalább terv szintjén biztosította volna. Ezért a visszalépés elfogadhatatlan számomra ilyen módon mint a Békés Megyei Közgyűlés elnöke és megyei képviselő számára is. Nem tudjuk így elfogadni, nem tudom elfogadni a törvénytervezet ez irányú visszalépését, módosítását.
Utolsó gondolatként szeretném kiemelni, hogy bizony a megyei rendezési tervek közül Békés megye is elkészítette egy több mint tízéves tervezési fázis eredményeképpen egy korábban, már húsz éve elkészült rendezési terv teljes felülvizsgálatát. Ez mutatja, hogy nagyon komoly szellemi munkán, döntési és egyeztetési folyamaton van túl jó néhány más megyéhez hasonlóan is, és rendkívül fontos olyan koordinációs területeket kell rendeznie egyébként a megyei rendezési tervnek, ami, ha az országos rendezési terv nem ad kellő kapaszkodót, nem ad fogalmi és szerkezeti válaszokat, akkor gyengíti a megyei koordinációt, és gyakorlatilag teljes mértékben a települések rendezési tervét is.
Miért fontos ez? Enélkül nem lehet majd fejlesztéseket, nem lehet EU-s forrásokat bevonni, hiszen ha a rendezési tervek körül nincs rend, akkor az egész ország fejlesztési folyamatai leállhatnak, az összehangoltság hiányzik.
Az egymás mellett lévő országok együttműködését pedig csak országos rendezési terveken keresztül lehet biztosítani. Ezt is megvonná ez a törvénytervezet, ezért azt gondolom, csak jelentős korrekció után lehet az elfogadásáról gondolkodni. Ebben viszont kérem az együttműködést minden képviselőtársamtól.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
