DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nagyon fontos, hogy törvény rögzíti, hogy ötévente fölül kell vizsgáljuk ezeket a terveket. Az élet nem áll meg valóban, és talán az utóbbi időben fölgyorsult. Sok új fogalommal találkozunk, és az európai uniós csatlakozásunk is sok új kategóriát, fogalmat vet föl, amit nyilván ebben a tervben meg kell jelenítenünk.
Megfelel ez továbbá a korszerű gördülő tervezés elvének is, ami azt jelenti, hogy követjük az életet, és a tervbe folyamatosan beépítjük azokat az elemeket, amelyeket az élet elénk hozott. Azt hiszem, így lehet a rendet is megteremteni magunk körül, ha ezeket az új fogalmakat beépítve rendezzük, mindig újrarendezzük a viszonyainkat.
Tehát szeretném leszögezni, hogy nagyon nagy munkát végzett a tervezőgárda is, minden tiszteletem az övék. Annál is inkább, mert néhány problémát föl kell vetni, amit lehet, hogy nem is rajtuk kéne számon kérni. Valóban egyetértek azzal, azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy ez az országos területrendezési terv a viszonyainkat is tükrözi valamilyen módon. Nem a tervezőn, a végső formába öntőn lehet számon kérni sokszor azokat a problémákat, amelyek egy ilyen törvényben vagy egy ilyen országos területrendezési tervben megjelennek.
Három kérdéskört szeretnék érinteni, pontosabban, egy kérdéskörből kibontva két másikat mint példát említve szeretnék erről az országos területrendezési tervről és az ehhez kapcsolódó törvényről néhány gondolatot elmondani. Egyetértve azzal, amit épp itt előttem, az előző felszólalásában Baráth Etele elmondott, bizony módszertani, koncepcionális kérdéseket is tisztáznunk kell, a hierarchiákat tisztáznunk kell, és ez értendő a tervezésmetodikai kérdésekre is.
Azt hiszem, hogy a tervezésmetodikai hierarchiát nyilván a viszonyainkból fakadóan nagyon nehezen sikerült megfogni. Ez tükröződik abban, hogy miközben sok-sok új övezeti besorolás és sok-sok új kategória jelenik meg, igazán ezeknek az egymáshoz való viszonya nem tisztázott. És nem igazán tisztázott még mindig, pedig nagyon jó volna, ha ez törvényi szinten tisztázódna, hogy valóban az országos, a térségi és a helyi települési szintek tervezésmetodikái hogy kapcsolódnak egymáshoz, ki, hol, mit szabályoz, milyen jogosítványaik vannak
Őszintén szólva nem egészen világos még mindig, és nem látni azt a teljesen tiszta rendet - és mondom még egyszer, nem a tervezőkön kérem számon ezt a helyzetet, hanem inkább azokon a körülményeken, amelyek körülveszik a tervezőket -, ami pedig eligazítana bennünket ezekben a kérdésekben.
Az övezetek hierarchiája sem világos; ha itt még mindig metodikai dolgot vethetnék föl. Ha most egy adott terület - hogy egy példát is mondjak - több övezetbe is besorolásra kerül, ki, hol, milyen alapon dönti el, hogy a különféle övezetek területhasználati előírásai közül melyiket kell érvényesíteni? Milyen értékrend mentén döntjük el?
Ez az a kérdés, amire talán egy előző felszólalásomban utaltam, hogy az értékrendek nem világosak, így a tervező nem tehet mást, mint hogy nem ad meg hierarchiákat. Sem a területi tervezési szintek közti hierarchiák nem egészen világosak, sem pedig az átfedő övezetek esetén az övezeti hierarchiák kérdése is bizony fölmerül, és ez tág teret nyit - mondjuk így - a lobbizás, a különféle lobbierők érvényesítésének. Attól függ, hogy melyik kerül épp a hierarchiában följebb, hogy ott, abban a térségben ki milyen erővel tudja a saját érdekeit érvényesíteni. Jó lenne ebben világosabban látni.
Nos, ebből levezetve két példát szeretnék idehozni, két övezeti besorolást, amelyeken talán tetten érhető mindez a probléma, amiről itt általában mint módszertani kérdésről szerettem volna említést tenni. Ez a két övezeti besorolás az érzékeny természeti területek ügye, amely korábban benne volt az országos területrendezési tervben, és most kikerült, a másik pedig a már említett, kiemelt honvédelmi terület és honvédelmi terület kategória. Egy kicsit talán állatorvosi lóként is kezelhetnénk, én legalábbis úgy tekintek erre a két övezeti besorolásra és az ezzel kapcsolatos ügyekre, amin valamelyest be lehet mutatni azt a zavart, amit a metodikákban és a döntési hierarchiákban hiányként érzek.
Az érzékeny természeti területek rendszeréhez néhány gondolatot, ha szabadna mondani. A természet védelméről szóló törvény már 1996-ban rendelkezik erről a kategóriáról, leírja, mi a célja. Ez egy területi kategória, egy speciális területlehatárolás. Utána a 2002-es KöM-FVM közös miniszteri rendelet rendezi is területileg. Kijelöli a területeit, pontosan lehatárolja a területeit, kihirdeti ezeket a területeket, sőt ennek az együttes miniszteri rendeletnek az 1. mellélete megadja a térképi adatbázisát is pontosan. Az a térkép létező térkép, tehát nem fantomtérképről beszélek, hanem valóban lehatárolt területekről, kihirdetett területekről, kategóriákról van szó, a mintaterületekről igen fontos, fontos és lehetséges érzékeny természeti területekről van szó. És ez egy fontos területi kategória.
Fölsorolja továbbá a rendelet maga az érintett településeket, és egy teljes katalógust készít, amit ilyenkor egy területnél meg kell adni, ha komolyan veszem azt az adott területi kategóriát. Ezt követően ehhez kapcsolódik egy támogatási rendszer is, ehhez a területi kategóriához. Ez egy önálló támogatási forma az Európai Közösségben. Az előcsatlakozási programok közül a nemzeti agrár-környezetvédelmi program ÉTT-programot indít, az itt gazdálkodóknak speciális támogatási programot. Meg kell tudni mondani, hogy hol ez a terület, mert csak az ott gazdálkodók vehetik igénybe ezt a bizonyos támogatási formát. Mondjuk, Dévaványa környékén lehatárolt ÉTT, túzokos terület van, és az azon a néhány ezer hektáron gazdálkodók juthatnak hozzá forrásokhoz.
(13.20)
Ez a rendszer mint egy európai általános rendszer továbbmegy a nemzeti vidékfejlesztési terv megfelelő intézkedéseiben, sőt most az Új Magyarország vidékfejlesztési programban ugyanezek a területi kategóriák szerepelnek, az ÉTT-program megy tovább kiterjesztve tulajdonképpen. Fokozatosságot előír, hogy ezeket a területeket hogyan fogjuk ebbe a rendszerbe bevonni - ezért vannak a kategóriái -, igen fontos lehetséges területeket. Ebben a sorrendben kéne kiépítenünk ezt a rendszert. Tehát egy világos területi kategóriáról van szó és egy világos európai uniós támogatási koncepcióról, a kettő feltételezi egymást.
Az indok, amit itt olvas az ember, nem igazán érthető a számomra, mert azt mondja, hogy ennek a tervnek a szabályozási kritériumai ebben a kategóriában nehezen lennének megadhatók, pedig ha megnézzük a többi kategóriát, bizony alig van valami szabályozva a többinél is. Jószerivel annyit mond, hogy nem lehetetleníti el, nem lehet olyan területhasználatot kijelölni, ami az adott övezet használatát ellehetetlenítené. Ez igaz az ÉTT-re is, ha az érzékeny természeti területen olyan övezeti intézkedéseket hajtunk végre, ami miatt a gazda nem tudja végrehajtani ezt az intézkedést, vagy azok az élőhelyek eltűnnek, amit védeni akarunk ezzel a gazdálkodással. Ennyit legalább el lehet mondani az ÉTT-ről is, egyébként pedig minden övezetben különbözőek a szabályozási előírások az adott területtől függően.
Ha most a pufferzónában is vesszük az ökológiai hálózatot - különféle pufferzónák vannak -, mindegyikben mások a kezelési előírások. Nem lehet egységes szabályt erre hozni, de azt igen, hogy az adott övezeti besorolás ne lehetetlenüljön el, hogy egyáltalán lehessen ezt a rendszert folytatni. Erre kísérletet teszek majd módosító indítvány formájában, hogy leírjam, hogy mi is legyen az a közös szabályozás, ami az ÉTT-rendszert mégiscsak visszahozhatná ide, mert talán sikerült érzékeltetnem, hogy egy teljesen reálisan létező, területileg lehatárolt, európai támogatási rendszerrel összekapcsolódó területi kategóriáról van szó. Valóban országos ügyről van szó, 3,2 millió hektár érintett ezzel a kategóriával, tehát nem lenne szerencsés, ha épp ez a kategória innen kikerülne. A magam részéről javaslom, hogy ez a kategória kerüljön vissza, és ehhez azt, amit lehet, én módosító indítvány formájában igyekszem majd megtenni. Ez volt az egyik példám, hogy hogyan kerül ki ilyen viszonyok közt egy rendszerből például ez az övezet.
Ugyanakkor van egy másik példa, a honvédelmi területek és a kiemelt honvédelmi területek ügye. Az előzményekről talán annyit érdemes elmondani, hogy a terv valóban a szakértői, bírálati fázisban nem tartalmazta ezt a honvédelmi övezetet, egyiket sem. A közigazgatási egyeztetés fázisában, nem a tervfázisban került be, tehát ez nem egy szakmai tervelem - bocsánatot kérek -, a szakma nem is látta jószerivel, valamikor a közigazgatási egyeztetés fázisában kerülhetett ez be olyannyira, hogy a terv opponensei utólag sem igazán látták ezt a tervelemet, megítélni sem tudták nyilván ennek megfelelően.
Érdekes az is, itt bizonyos nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet persze, hogy mennyire szokás nyilvánosságra hozni a katonai objektumainkat és a katonai övezeteinket meg az ottani fejlesztési elképzeléseinket. Én ezt nem tudom megítélni, de eddig jól megvolt a honvédség anélkül, hogy egy ilyen kategóriát a terv tartalmazott volna. Ez nem az én dolgom, én nem vagyok nemzetbiztonsági szakértő, de úgy feltételezi az ember, hogy nem szokás talán ezzel kiállni a nagyvilág elé, hogy hol vannak a nemzetbiztonsági szempontból fontos kulcsterületeink. Én ezt nem tudom megítélni, de azért az furcsa - és megint csak arra szeretnék mutatni, hogy ilyen lopakodó tervezésről lehet itt szó - , hogy a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottságot ki sem jelölte a parlament, hogy ezt a kérdést vizsgálja meg, hogy szabad-e nekünk ezeket ilyen módon közkinccsé tenni, ha szabad így mondanom.
Az általános indoklásból is arra gondolok, hogy ez utólag kerülhetett bele, nem is tartalmaz erre vonatkozóan egyetlen sor utalást sem, tehát a törvény általános indoklásában nem látunk erre egy mondatot se, de egy szót sem. A részletes indoklásban több paragrafust érint ez, tehát öt paragrafust érint ez a bizonyos honvédelmi terület. Ebből nem világos az indoklás három esetben, hogy miért - a részletes indoklásról beszélek -, két esetben pedig nem is szerepel indoklás, tehát nem jelenik meg az indoklásban egyáltalán ez a kategória.
Most a problémákról is szeretnék beszélni, ami aztán ebből fakad, nyilvánvalóan ebből fakad, és ezért mondtam egy előző felszólalásban hangsúlyosan talán, hogy jobban járunk, ha ezeket a kérdéseket nem a tervezőre bízzuk, vagy valamilyen közigazgatási fázisban csúsztatunk be ilyen terveket, hanem megvitatjuk ezeket a kérdéseket, társadalmi vitára kell hozni.
Milyen problémákat vet fel, hogy egynéhányat hadd mondjak még: övezeti előírások konfliktusa, már valamelyest említettem. Ha egy terület több övezetbe tartozik, mondjuk, honvédségi övezetbe, Natura 2000-es övezetbe, ökolgóiai hálózati övezetbe, vízbázisvédelmi övezetbe, sorolhatom, akkor tessék mondani, ki hol dönti el, hogy ezek közül melyiknek a szabályrendszere érvényes az adott területre.
A nemzetbiztonsági kérdéseket már említettem. Bejöhet-e így utólag egy tervbe egy ilyen tervlap? Nem tudom, felsorolva helyrajzi szám szerint is a hozzátartozó területeket. Társadalmi, szakmai egyeztetést feltételezne az ember, ha egy ilyen új layer jelenik meg egy tervben. Ennek nyoma nincs. És a szakmai törvényeket kell előtte módosítani, gondolom én, a mögöttes szakmai törvényeket és rendeleteket, vitát lefolytatva szakmai törvényeket, rendeleteket hozni, hogy utána annak a tanulságait be lehessen építeni az országos területrendezési tervbe, nem a végéről kezdeni. Nagyon nagy konfliktusokat kódol egy ilyen módszer, ha ilyen módon készítünk el egy tervet.
Milyen konfliktusok lehetnek? Néhány példát hadd mondjak! Egybevetettem ezeket a térképlapokat, ezeket a layereket, az egyes övezetek layereit. Milyen átfedések vannak? Nagyon izgalmas dolgokat lát az ember. Egészen bizonyosan konfliktus származhat abból, ha a kiemelt honvédelmi övezet térképét az országos ökológiai hálózattal, a 3.1 melléklettel egybevetjük. Mondjuk, ez jelzi például ilyen területeken a konfliktust, mint Bugac, Tatabánya környéke, Balaton-felvidék egész területe, Pécs környéke - nem akarok az aktuálpolitikára utalni -, Debrecen környéke, ahol ezek átlapolnak egymásra, például az ökológiai hálózat és a honvédségi területek. De más területekkel is átlapol ez, egybevehető ez a tájképvédelmi layerrel, a 3.5 melléklettel, ott is érdekes átfedések vannak, nem tudom, mennyiben szolgálja a tájkép védelmét, vagy a két szempont mennyire egyeztethető össze adott esetben. A kulturális örökségvédelmi területekkel is egybelapol, a felszín alatti és felszíni vízbázisaink területeivel is itt-ott, sok helyen egybevág. Ezeket tisztázni kell, hogy milyen értékrend szerint akarjuk ott a területeket felhasználni, és nem egy layert betenni egy országos területrendezési tervbe, mert ezzel kódoljuk ezeket a konfliktusokat.
Azt szeretném javasolni végezetül, miután a 15 percem lejárt - talán sikerült egyrészt érzékeltetnem, hogy itt olyan konfliktusokat kódolunk, amiket nem kéne -, azt szeretném javasolni, hogy ezeket a vitákat folytassuk le, amik ebben kódolva vannak. Ezt a problémát vegyük egyelőre innen ki, ez nem itt kezelendő, mint ahogy a vasúti szárnyvonalak ügyében is le kell hogy folyjon az a vita (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ami eldönti, hogy kellenek ezek nekünk vagy sem, és azt követően lehet az országos területrendezési tervbe bevenni.
Kérem a tisztelt Házat, hogy fontolják meg ezeket a módosító javaslatokat. Köszönöm szépen. (Taps.)
