DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament asztalán fekvő területrendezési terv kapcsán úgy vélem, abban mindnyájan egyetértünk, hogy az országos területrendezési tervnek az az elsődleges célja, hogy hangolja össze a területfejlesztés társadalmi-gazdasági céljaival egyeztetett, országos szinten és érdekekből megfogalmazott irányelveket és szabályokat. A törvénynek van másodlagos célja is, mégpedig az, hogy alacsonyabb szinten is jelölje ki a térségek és megyék területrendezési terveinek kereteit. S végül harmadsorban, úgy is fogalmazhatnék, a láncolat végén - úgymond közvetve - a települések rendezési terveinek és helyi építési előírásainak a mozgásterét is egyértelműen ki kell hogy jelölje.
A területrendezési terv feladata tehát, ahogy azt az előterjesztői expozéban és az általános vita első körében is hallhattuk, a fejlesztés, fejlődés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet értékei védelmének a biztosítása. Azonban ahhoz, hogy az országos léptékű területrendezési terv előírásai a megfelelő szintű elfogadásukat és pontosításukat követően a láncolat végén, tehát a végrehajtás szintjén, vagyis döntő részben a települések rendezési terveiben és helyi építési előírásaiban érvényre jussanak, meggyőződésem, hogy olyan minőségű és használati értékű kerettervet kell megalkotni, amely tisztán és világosan határozza meg a szakmai elvárásokat és előírásokat. Úgy vélem, csak ezek megléte esetén várható el a területrendezési feladatok végrehajtásában, tehát az utolsó láncszemként megjelenő, de a terv megvalósításában döntő szerepet játszó települési önkormányzattól a természetes és épített környezetének értékeit, védelmét szolgáló, az országos, mondhatni, európai elvárásoknak megfelelő tartalmú és színvonalú településrendezési tervek megvalósítása.
(12.30)
Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10. választókerületének képviselője, hanem Sárospatak polgármestere is vagyok, a törvény módosításának az előbb említett vonatkozásait szeretném kiemelten kezelni, mert egyrészt egész Zemplén térségében, másrészt Sárospatakon is gyakran szembesülök a témát érintő problémákkal, amelyek megoldásra várnak, és amelyekre ez a törvény, úgy hiszem, megfelelő megoldást is hoz.
Az előttünk lévő törvénymódosítás az alaptörvényhez képest nagyon helyesen megnövelte az országos övezetek számát, így bekerült az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, valamint a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete is. Ez utóbbit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség-várományos terület vagy történeti települési terület övezetbe kell sorolni.
Nos, képviselői választókörzetem egy része, a híres tokaji történelmi borvidék a világörökség területéhez tartozik. A világhírű Tokaj-Hegyalja 2002-ben méltán kapta meg ezt a kitüntető címet. Mégis azt kell mondjam, úgy tűnik, hogy a tokaji történelmi borvidék, kultúrtáj, világörökségi helyszín magterületén fekvő településrészek és az úgynevezett ütközőzónába eső települések egyelőre nem tudnak egységes elvek, előírások és elvárások alapján érvényt szerezni a térség történeti, tájképi, építészeti értékeinek a védelmében. Az érintett települések szinte kivétel nélkül az elmúlt öt-hét évben, tehát 2002-t követően készítették el a területrendezési tervüket, a helyi építési szabályzatukat, de az egységes szabályozás hiányában nagyon tarka képet mutatnak az ugyanazon elemre vonatkozó műszaki előírások a különböző településeknél.
Például arra gondolok, hogy Tokaj-Hegyalja történetileg jellemző tetőformája a magas tető. De nem mindegy, hogy milyen hajlásszöggel és tetőfedő anyaggal készül. Így fordulhat elő, hogy ha végigmegyünk a világörökségi területen, akkor az alpesi tájakra jellemző nagy hajlásszögű tetőtől egészen a mediterrán tengerparti világ alig 15-20 százalékos lejtésű tetőmegoldásaival vegyesen találkozunk. Meggyőződésem, hogy ezeknek az épületeknek a tekintélyes része 2002 után épült. Márpedig egy adott táj épületei külső megjelenésükben egységesen kell hogy megőrizzék a tájra jellemző építészeti hagyományokat, a történeti térség építészeti értékeit, a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési módot még Hegyalján is.
A területi építéshatósági feladatokat ellátó munkatársaimtól tudom, hogy az ugyanazon a tokaj-hegyaljai világörökségi területen lévő egyes települések vonatkozásaiban a településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok milyen különbségeket mutatnak a szabályozás tekintetében. Márpedig ezen tervek és szabályzatok mérlegelési lehetőség nélkül kötelezően betartandók az építési engedélyezési eljárás során. És szomorúan kell megállapítani, hogy az elmúlt évek során az egységes előírások és szabályozások hiányában településenként más-más előírások alapján felépült épületek tekintélyes része bizony évtizedekre megbontja a hegyaljai táj építészeti, tájképi harmóniáját. Ez is a történethez tartozik.
Tisztelt Országgyűlés! Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az országos területrendezési terv egy keretszabályozás, amelynek előírásai döntően az alacsonyabb szintű területrendezési, valamint a településrendezési terveken keresztül érvényesülnek. Ettől függetlenül úgy vélem, az új törvény módosításától elvárható lenne, hogy egyértelműen rendelkezzen az UNESCO által meghatározott előírásokra és elvárásokra épülő, a magyarországi világörökségi helyszínek szabályait rögzítő törvény mielőbbi életbe léptetéséről. Egyébként javaslom ennek beemelését a törvénymódosítás tervezetébe.
Tisztelt Elnök Úr! A következőkben röviden szeretnék foglalkozni a zempléni, elsősorban a tokaj-hegyaljai térséget érintő olyan közlekedési témákkal, amelyek megoldása elkerülhetetlen. A korábbi, a 2003. évi XXVI. törvény I/1. számú mellékletében a főutak főútvonal-hálózati elemei között a 2/b. pontban új főúti kapcsolatok megnevezéssel még szerepel a Sárospatak-Kisvárda-Vásárosnamény útvonal. Ez viszont a mostani törvény módosításában nincs benne, ami számunkra, zempléniek számára azt jelentheti, hogy a régóta tervezett Sárospatakot elkerülő útvonal egy új Bodrog-híddal együtt maradna ki, ami bizony érzékenyen érintené az egyre fokozódó kamionforgalom miatt a város lakosságát. Ez jelentené a végső megoldást.
Miről is van tehát szó? A Sárospatak-Kisvárda útvonal egy négy számjegyű út, a 3814-es, amelyen a korábban megépült cigándi Tisza-híd átadását követően, különösen Románia európai uniós tagsága óta nagyon jelentős teherforgalom bonyolódik le. Nos, a most tárgyalt törvény módosításában az I/1. melléklet 2/b. pontjában a főutak tervezett településelkerülő szakaszai címmel a 37-es főútvonalon a Szerencset és Sátoraljaújhelyt elkerülő út terve szerepel, a sárospataki azonban nem. Pedig az előbb említett 3814-es számú Sárospatak-Kisvárda-Vásárosnamény útvonal éppen Sárospatak város központján keresztül csatlakozik rá a 37-es főútvonalra. Ezzel kapcsolatban egyébként módosító javaslatot is benyújtottam a tisztelt Ház elé.
Megjegyzem, hogy Sárospatak város önkormányzata már több éve együttműködik a Magyar Közút Kht. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Igazgatóságával az elkerülő út és a Bodrog-híd megépítése érdekében. Egyébként szakmailag ők is alátámasztják annak jogosságát, hogy Sárospatak polgárainak életét megnehezíti a város központján áthaladó kamionforgalom. A forgalomszámlálási adatok és a Bodrog folyót keresztező közúti híd romlott műszaki állapota egyértelműen indokolják az elkerülő út mielőbbi megépítését.
A törvényjavaslat I/3. számú mellékletében a vasúti törzshálózat elemei kerültek feltüntetésre, nagyon helyesen. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak között szerepel a Mezőzombor-Sátoraljaújhely-Slovenské Nové Mesto vasútvonal. Több éve kérik az érintett települések a vasútvonal villamosítását, amelynek a terve már elkezdődött, és kérjük a közvetlen Intercity-járatok közlekedtetését Sátoraljaújhely és Budapest között, hogy a tényleges besorolásnak megfelelően egyéb országos törzshálózati vasútvonalként funkcionálhasson. A térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése - úgy vélem, ebben mindenki egyetért - halaszthatatlan feladat, mert ennek hiányában a zempléni régió teljesen kiesik az ország vérkeringéséből.
A tervezet I/7. számú mellékletében az országos kerékpárút-törzshálózat elemei között az északkeleti határ menti kerékpárút és a Tisza menti kerékpárút elnevezés alatt szereplő fejlesztési elképzelésekkel teljes mértékben egyetértek. Az elnevezéssel ugyan vitatkoznék, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy bekerült az anyagba, és remélem, hogy ennek megvalósítása minél hamarabb megindul.
Az I/8. számú mellékletben a nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, közforgalmú kikötők elnevezés alatt harmadik osztályú víziút-besorolással találkozunk a Bodrog folyó 051 folyamkilométer szakaszával. A Bodrog folyó által biztosított vízi közlekedés lehetősége, úgy hiszem, hogy a térség idegenforgalmára nagy hatást gyakorolhat, azonban a jó hajózhatóság érdekében fontos feladat a medermélyítés. Egyébként a folyó kezelője ennek érdekében néhány beavatkozást már elvégzett, több-kevesebb sikerrel. Egy biztonságos vízi út kialakítása a Bodrog menti települések részéről rendkívül fontos igényként jelentkezik, elsősorban a turisztikai szempontok miatt, és a Bodrog folyó hajózhatóságának biztosításával a Tisza folyó is eggyel magasabb víziút-besorolást kaphatna. Esetlegesen megfontolásra érdemes a teherszállítás jelentősége és lehetősége is.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy hiszem, hogy az alaptörvény megalkotását követően eltelt időszak - három-négy esztendő - indokolja ennek a törvénynek a felülvizsgálatát és a szükséges módosítások elvégzését. Úgy vélem, hogy az általam elmondottak egyrészt választókörzetem, Zemplén igényeit tartalmazzák, de a világörökségi törvény vonatkozásában országos jelentőséggel bíró égető hiányosság mielőbbi pótlására van szükség. Úgy hiszem, hogy ennek a törvénynek az elfogadása keretet ad nemcsak Zemplén, hanem több vidék, térség fejlődésének, és egyfajta rendet teremt az önkormányzatoknál akár az építési engedélyek kiadásánál, akár más vonatkozásban.
(12.40)
Én úgy hiszem, hogy ennek a törvénynek előremutató szerepe van számunkra, vidéken élők számára; rajtunk, önkormányzatokon nem fog múlni ennek a törvénynek a harmadik szintű végrehajtása.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
