HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már több alkalommal elhangzott az egyeztetés kérdése. Való igaz, rengeteg egyeztetés történt, de úgy látom, úgy érzem, és a környezetemből is azt hallom, hogy nem elegendő egyeztetés.
Ez egy rendkívül nagy jelentőségű törvény, az egyik legjelentősebb törvény a parlament és az ország életében. Éppen ezért meg kellene követelünk a szakminisztériumtól azt, hogy amikor egy törvényt elfogadunk - ezt egyébként 2003-ban fogadtuk el -, akkor azonnal kezdődjék meg ennek a törvénynek a felülvizsgálata, kezdődjön el az a műhelymunka, amelyet egyébként maga a törvény is előír: ötévente felül kell vizsgálni.
Úgy gondolom, itt mulasztás történhetett, hiszen ez a törvény nem lett megfelelőképpen előkészítve, és most a tisztelt Ház egy olyan anyagot tárgyal kínnal és keservvel, amelyet meg kell tárgyalnia, el kell fogadnia, de ez a törvénymódosítás megint nem lesz olyan színvonalú, amelyet saját magunktól elvárnánk, amelyet tőlünk a lakosság és az érintett érdekképviseletek elvárnának. Ez sajnos szomorúsággal tölt el.
(13.50)
Az egyik felem tehát azt mondja, hogy igazából jobb lenne ezt a törvényt visszavonni, a szükséges egyeztetéseket elvégezni, és majd úgy kerüljön a tisztelt Ház elé. Ugyanakkor vannak a törvénynek olyan elemei, amelyek mindenképpen elfogadásra méltóak és javasolhatóak, és szükségesek is. Éppen ezért most azt az álláspontot képviselem, hogy igen, tárgyalja a parlament ezt a törvényt, fogadjuk el úgy, ahogy el lehet fogadni, de az volna a kérésem és javaslatom, hogy ezt követően azonnal kezdődjék meg egy megfelelő minőségi előkészítő munka, és ne öt év múlva, hanem ha lehet, ha megérik, hamarébb vizsgáljuk felül ezt a törvényt, és a most szóvá tett, de a törvényalkotás folyamatában ki nem javítható hibákat a következő rövid időszakban próbáljuk meg kijavítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezető után néhány konkrét kérdéssel is szeretnék foglalkozni. Három csoportot alakítottam ki, az első a közlekedésről szól. Most nem egy olyan kérdéssel szeretném kezdeni, hogy egy újabb dolgot szeretnék betolni a törvényjavaslatba, hogy valamit még építsünk meg, mert hiányzik belőle - nyilvánvalóan lesznek ilyen javaslataim is, hogy a hiányokat pótoljuk -, hanem valami olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, amely szerintem nem egészen átgondolt és nem kellőképpen leegyeztetett, és talán nem is szükséges eleme a törvényjavaslatnak, ez pedig a váci Duna-híd kérdése. Indoklás: én azt mondom, hogy gondoljuk újra ennek a létesítménynek a szükségességét. Valóban szükséges ez a létesítmény? Milyen igényeket elégít ki? Milyen hatásai lesznek? Egyáltalán van-e ennek hatástanulmánya?
Szeretnék emlékeztetni most egy másik beruházásra, mégpedig az M0-s északi hídjának kérdésére, amikor is több település kért leágazást, például Szigetmonostor, Horány, és akkor környezetvédelmi és vízbázisvédelmi szempontból az a döntés született meg, szerintem helyesen, hogy nem lehet leágazást építeni, hanem majd valamilyen más módon próbálja meg a közlekedési tárca kielégíteni ezen települések, illetve az ott lakók igényeit. Megjegyzem, ez a megoldás a mai napig nem született meg, és igazából kérdéses az M0-s északi hídjának a forgalomba helyezhetősége. Tudjuk jól, hogy ez év augusztusában valószínűleg el fog készülni, de van egy bírósági határozat, amely alapján a forgalomba helyezés csak akkor történhet meg, ha Szigetmonostor önkormányzata ehhez hozzájárul.
Egy ugyanilyen jellegű problémát generál a váci híd, hiszen az is a Szentendrei-szigetre fog megérkezni. A Szentendrei-sziget egy kiemelt jelentőségű, nemcsak a főváros, hanem a térség ellátását biztosító vízbázis, és igen, egy ilyen közlekedési folyosó kialakítása nagyon komoly veszélyeket jelent a vízbázisvédelem szempontjából és természetvédelmi szempontból is. Tehát itt igazából az a dilemma állt elő, hogy az egyiket lehet, a másikat nem lehet, pedig ugyanazok az érvek szólnak mind a kettő ellen és mellett is, természetesen. Tehát én majd egy olyan módosító javaslatot fogok talán meglepetésszerűen benyújtani, hogy ezt a kérdést gondoljuk át, és most ebből az országos területrendezési tervből emeljük ki a váci híd kérdését.
Itt visszautalnék Baráth Etele képviselőtársam felszólalására, amikor azt mondta, hogy az M0-s északi híd üzembe helyezése, forgalomba helyezése egy új helyzetet fog teremteni a Dunakanyarban, és sajnos ez valóban be fog következni, és inkább a jobb partot fogja ez érzékenyebben érinteni, mint a bal partot. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az M11-es folyosó is el fog készülni - nagyon helyesen tartalmazza az OTrT módosítási javaslat -, akkor az M11-es, amely Esztergom irányába köti össze, hidalja át az országhatárt Szlovákia és Magyarország között, és az M0-s északi hídja két olyan közlekedési folyosó lesz, amely között értelemszerűen egy tranzitforgalom fog beindulni, ha akarjuk, ha nem, és egy nagyon érzékeny, sérülékeny, természeti és kulturális örökségekkel sűrűn megáldott térséget, az ott élőket és az ott lévő természeti és kulturális örökséget fogjuk egy ilyen, ma nem felbecsülhető, nem megbecsülhető forgalommal terhelni. Én erre a veszélyre szeretném tisztelettel felhívni a figyelmet.
Nyilvánvaló, hogy ez a problémakör érinti az M0-s budakalászi megtorpanását, és nagyon helyesen azért támogatom a törvény tárgyalását és elfogadását, mert végre rendezni fogja az Üröm-Pilisborosjenő és a továbbvezető folyosó kérdését, hiszen ezek a települések nagy ellenállók voltak ez idáig, és emiatt sajnálatos módon az M0-s továbbtervezése és engedélyeztetése nem történhetett meg. Most úgy gondolom, ez a terv egy nagyon komoly lépést tesz annak irányába, hogy a továbbtervezés és engedélyeztetés folytatható legyen.
A közlekedési rendszereknél maradva még szeretném felhívni a figyelmet, hogy azért voltak és vannak visszalépések is a településeket elkerülő, úgynevezett tehermentesítő utakkal kapcsolatban. Itt megint szeretnék megállni, és szeretném a véleményemet megfogalmazni a tekintetben, hogy szerintem nem elegendő arról dönteni, hogy hol épüljenek elkerülő folyosók, elkerülő utak, hanem rendezni kellene ennek a környezetét is. Ugyanis óhatatlan, és azt tapasztaljuk általában, hogy ahol elkerülő utak épülnek, ott előbb-utóbb megjelennek a kereskedelmi egységek, utána az ipari övezetek, utána a lakóövezetek, és érdekes módon megint átkelési szakasz alakul ki, és fölmerül az újabb igény, hogy akkor újabb elkerülő utakat kell építeni, mert tarthatatlan már ez a helyzet. Itt, ebben az országos területrendezési tervben kellene szabályozni, megfogalmazni és meghatározni azokat a védőterületeket, amelyek elkerülő útként fogják hosszú távon megtartani ezeket az utakat. Ez a koncepció, ez a szándék ebből a törvényjavaslatból is sajnálatos módon erősen hiányzik, és szeretném felhívni a minisztérium tisztelt figyelmét arra, hogy a következő egyeztetési fázisban ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell.
Ángyán József képviselőtársam is elmondta, hogy itt olyan átfedések, egyszerűen nevetséges átfedések vannak, amelyek majd a terv végrehajtását egyszerűen lehetetlenné fogják tenni. Amikor egy közlekedési folyosó egy vízbázis belső védőterületén, idomán akar keresztülmenni, azt nem tudják végrehajtani, akár kerékpárút, akár elkerülő út, akármicsoda, mert a vízgazdálkodásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy ott építeni semmit nem lehet, azok már le vannak határolva, tehát azokat fölülvizsgálni, módosítani nem lehet, és ha ott egy szerencsétlen önkormányzat, mondjuk, kerékpárutat akar építeni, vagy akár az állam egy elkerülő utat akar építeni, azt nem fogja megtenni, mert a törvények erre nem adnak majd lehetőséget. Tehát ez megint csak egy átgondolatlan, nem végiggondolt, felületes, elnagyolt megoldásra utal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Visegrád és a Dunakanyar is természetesen nagyon érzékeny terület, tájképi, természeti értékek sora található ott. Messzemenően támogatható, és a helybéli lakosság is, azt gondolom, most már elfogadja azt, hogy igen, ezeket az értékeket védeni kell, és nem lehet mindent fejleszteni. Ez nagyon helyes. Ugyanakkor arról is kell gondoskodni, hogy az ott élő emberek megélhetését valahogy biztosítsuk.
(14.00)
Valamilyen lehetőséget adjunk nekik, ha építeni, fejleszteni nem lehet, mert országos érdek, való igaz, meg a mi érdekünk is, hogy ezek az értékek megmaradjanak; tehát valamilyen lehetőséget biztosítani kell számukra. Ez a rendezési terv ezzel a kérdéssel - most nem a Dunakanyarról beszélek, hanem az egész országban található értékvédelemről - nem foglalkozik, hanem nagyvonalúan azt mondja, hogy ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom, hanem a költségvetés vagy más törvények kezelni fogják ezeket a problémákat. De azt látjuk, hogy nem kezelik ezeket a kérdéseket más törvények. Úgy gondolom, hogy ezzel a kérdéssel valamilyen formában komolyabban kellene foglalkozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Idő hiányában már csak egyetlenegy kérdéssel kívánok foglalkozni - szerintem ez az egyik legizgalmasabb kérdés -, a Duna-Tisza közi homokhátság kérdésével. A törvénytervezet foglalkozik a bányanyitás lehetőségével, de például a kavicsbányák nyitását nem szabályozza le, hanem a települési önkormányzatok hatáskörébe utalja. Ennek persze örülhet néhány önkormányzat, ez kétségtelen, hiszen mezőgazdaságilag nem használható, úgymond értéktelen területet jó pénzért el lehet adni. De nagyon jól tudjuk, hogy milyen hatással jár egy-egy kavicsbánya nyitása. Azt eredményezi, hogy a talajvízszint egészen nagy sugarú körben igen jelentős mértékben lecsökken. Az elsivatagosodás - ez nem tréfadolog - veszélye jelentősen megnő, és ezek a folyamatok nem visszafordíthatók.
Úgy gondolom, hogy itt a kormányzat, az állam felelőssége fokozottan kell hogy jelentkezzen. Ezért mindenképpen szorgalmazom, hogy ezt a részét az előterjesztő gondolja végig, és a szükséges módosító javaslatokat akár bizottsági szinten, akár más szinten meg kell fogalmazni annak érdekében, hogy ez az országrész használható, lakható maradjon. Megjegyzem egyébként, hogy jelenleg sok száz millió forintot költ a kormányzat erre a problémakörre, a tervezés elkezdődött, foglalkoznak is vele, de nem komplex módon, hanem csak szűk szakmai szinten foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de mégis foglalkoznak vele. S ha a vízpótló rendszert ki akarják építeni, az nagyon sok milliárd forintba kerül. Ez a két dolog teljesen ellenkező hatású. Most kellene végiggondolni, hogy lehet ezt a kérdést kulturált módon megoldani.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
