DR. CZINEGE IMRE
DR. CZINEGE IMRE
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben aggódó családok százai vagy ezrei figyelik, hogy az orvostudomány mai álláspontja szerint gyógyíthatatlan betegségben szenvedő hozzátartozóiknak hol van a remény, hogy esetleg génterápia segítségével gyógyítani lehet, az emberek személyiségi jogait árgus szemekkel figyelő jogvédő szervezetek pedig azért figyelik, hogy olyan szabályzat legyen, hogy ezt betartsuk, ugyanakkor a kutatók, a tudósok pedig arra figyelnek, hogy megmaradjon a kutatás szabadsága.
Az emberek személyiségi, önrendelkezési jogainak védelme és a kutatás szabadságának a biztosítása tehát számomra a törvényalkotó legfontosabb feladata. Ha megtaláljuk a harmóniát e két és csak látszólag ellentétes érdek között, teremtjük meg annak feltételét, hogy a tudományos kutatás legújabb eredményeinek felhasználásával eddig esetleg gyógyíthatatlan betegeket gyógyítani tudjunk, hogy betegséget megelőzzünk, és korszerűbb alapokon nyugvó gyógyszeres terápiát végezzünk.
A T/5312. számú törvényjavaslat tehát egyaránt kiváltja az emberek, a társadalom és a humángenetika tudományával foglalkozó kutatók érdeklődését. Engedjék meg, hogy számomra néhány fontos dolgot elmondjak a törvényről. Első szempont, és elsőnek a genetikai adatok kezelésével kapcsolatos véleményemet mondom el: a törvénytervezet úgy szabályoz, hogy genetikai adatot vizsgálni, tárolni, genetikai kutatást végezni csak egészségügyi célból szabad. A genetikai adatokat az érintett és az általa megnevezett személy, illetve közeli hozzátartozója ismerheti meg. A tervezet részletesen szabályozza az érintettek jogát, és ennek két része van, az úgynevezett tájékoztatáshoz való jog és az önrendelkezéshez való jog.
Fontosnak tartom, hogy a mintavétel előtt az érintettet genetikai tanácsadás keretében tájékoztatják a mintavétel céljáról, a vizsgálat elvégzésének vagy elmaradásának előnyeiről és kockázatairól, a lehetséges eredménynek az érintettet és a közeli hozzátartozóit érintő esetleges következményeiről is, valamint arról, hogy a genetikai minta és az adat tárolásának milyen módja van, és arról is, hogy hogyan történnek az azonosítás körülményei. Fontosnak tartom azt is, hogy a kutatási célú felhasználás esetén az érintettet szintén tájékoztatni kell, beleegyező nyilatkozat is szükséges, és fontosnak tartom azt, hogy ezt a beleegyező nyilatkozatot az érintett visszavonhatja.
A genetikai adat megismerése az érintett személlyel, illetve azzal közölhető, aki e törvény alapján a megismerésre jogosult. Az érintett nyilatkozhat arról, hogy ki ismerheti meg az adatait. Külön szabályozás a közeli hozzátartozókra vonatkozik. Amennyiben a közeli hozzátartozó betegsége megelőzéséről van szó, akkor szükséges, hogy az orvos segítségével az adatokat a közeli hozzátartozó is megismerje. Az önrendelkezési joggal kapcsolatosan csak egy fontos, számomra fontos momentumot említenék: a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személyekre speciális szabályokat fogalmaz meg, ezek az emberek fokozott védelemben részesülnek.
Az elhunyt személy genetikai mintájának levételére, a levett, személyazonosító adatokkal együttesen tárolt vagy kódolt genetikai minta vizsgálatára, humángenetikai kutatás céljából történő igénybevételére vagy a belőle származó genetikai adat felhasználására akkor kerülhet sor, ha az elhunyt ez ellen az életében nyilatkozatot nem tett. Az érintett személyazonosító adataival együttesen tárolt kódolt genetikai adatok kezeléséhez adott hozzájárulást itt is bármikor az érintett visszavonhatja.
A második fejezetben a humángenetikai vizsgálatokra vonatkozó szabályokra hívnám fel a figyelmet. Itt meghatározásra kerül, hogy hol van a kutatás helyszíne, mi lehet a vizsgálat célja, és mik azok a garanciák, amelyek egyaránt biztosítják a személyek védelmét, és biztosítják a kutatás szabadságát. A harmadik, számomra fontos pont a kutatási célú felhasználással foglalkozik. A genetikai minták, adatok humángenetikai kutatás céljából csak e törvény rendelkezései szerint használhatók fel. Humángenetikai kutatás populáción is végezhető, ebben az esetben egy adott csoporthoz tartozó egyének, illetve különböző csoportokhoz tartozó egyének között létező genetikai variációk megoszlásának meghatározását, azok természetének és következményeinek feltárását végzik. Ezen kutatási eljárás során is érvényesülnie kell a garanciális szabályoknak, az előbb említett tájékoztatás, a személyes jogok tiszteletben tartása, az önrendelkezési jogok tiszteletben tartása szabályainak.
(18.30)
Archivált gyűjteményben tárolt, nem anonimizált genetikai minta, illetve adat új kutatáshoz történő felhasználásához az érintett újbóli beleegyező nyilatkozata szükséges.
Végül a negyedik pontban a biobankra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos véleményemet szeretném önökkel megosztani. A genetikai minták, illetve a hozzá kapcsolódó genetikai személyi azonosító adatokat csak biobankban szabad és lehet tárolni. A biobank ezen adatokat humángenetikai vizsgálat vagy kutatás céljából tartalmazó mintagyűjteménynek tekinthető. A törvény rendelkezik a biobank létrehozásának és működésének szabályairól, amelyek alapvetőek, és garanciálisnak kell lenniük. Biobankot genetikai vizsgálatra, illetve meghatározott orvostudományi kutatások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónak és egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével lehet csak létrehozni és fenntartani. Egyéb intézményben csak egyedi kutatási terv alapján szabad a vizsgálatokat elvégezni. A genetikai mintát kódolt formában kell fenntartani.
A biobankra vonatkozó szabályokat minden, az e törvény hatálybalépése előtt a fenti célokra létrejött, tehát megelőzően létrejött sejt-, szövetmintát vagy más humánbiológiai anyagot tartalmazó gyűjteményre is alkalmazni kell. A biobank működésének szakmai minimumfeltételeit és az engedélyezés szempontjait egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza.
Problémát jelenthet a külföldre továbbítás, mint ahogy azt az előbb említettem. A törvény rögzíti, hogy az Európai Unió tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén kerülne sor erre. Harmadik országba való kiküldés esetén azonban két fontos kritériumot meg kell határoznunk. Az egyik, hogy a kiküldött anyag csak anonim, kódolt lehet, a másik pedig, hogy az az ország, ahova az anyagot kiküldjük, rendelkezzen azokkal a törvényekkel, amivel a mi országunk rendelkezik.
A törvénytervezet nagy erénye, hogy nemzetközi és hazai hatályos jogszabályokon alapszik. A 2002. évi VI. törvénnyel csatlakoztunk a ’97. április 4-én kelt oviedói egyezményhez, illetve annak kiegészítő jegyzőkönyvéhez, amely az emberi lény klónozását tiltja meg. Parancsoló alapelv, hogy az említett génállomány megváltoztatása csak betegségmegelőzési, kórismézési és gyógyítási célból hajtható végre, és csak akkor, ha a cél nem a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása.
A megfelelő jogszabályi környezetet biztosítja, hogy a törvény szellemisége megfelel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek, valamint az Európai Parlament és a Tanács 95/46., illetve 2004/23. EK-irányelvének.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb erénye, hogy gondos előkészítő munka után, a tudományos élet legkiválóbb szakembereinek bevonásával, társadalmi vita után született, olyan vitában, amelyben civil szervezetek, a történelmi egyházak, betegek szervezetei, ombudsmanok, bioetikával foglalkozó szakemberek vettek részt. A törvény kimunkálásában az Egészségügyi Tudományos Tanács és a 2003 áprilisában alakított humángenetikai bizottság elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényalkotónak szembe kell néznie azzal, hogy egy rendkívül gyorsan fejlődő tudományág eredményeinek emberi alkalmazásáról van szó. Ez megköveteli a törvény folyamatos gondozását, úgy is mondhatnám, folyamatos aktualizálását.
Megítélésem szerint e törvény maximálisan megfelel a 2008. évben érvényes nemzetközi normáknak, megfelelően védi az emberek személyes és önrendelkezési jogát, és nem csorbítja a kutatás szabadságát. Ezért arra kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényt.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
