DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először került olyan NATO-csúcsra sor, ahol nem volt minden eleve eldöntve. Először került egy olyan állam- és kormányfői, külügy- és védelmi miniszteri értekezletre sor, ahol számos kérdésben a tagállamok a legutolsó percekig is vitát folytattak a nemzeti álláspontok egyeztetéséről.
Miközben osztom alelnök úr álláspontját, hogy jelentős eredmények voltak a bukaresti csúcson, és osztom azt a véleményét is, hogy a Magyar Köztársaság számára a legfontosabb célok teljesültek, azt mondom a Háznak, hogy csak részben volt a szövetség egésze számára sikeres ez a csúcstalálkozó, döntően a NATO bővítése kapcsán. Hiszen a NATO bővítése a partnerség kiteljesítése, a békeműveletekben, békefenntartó műveletekben való részvétel és a NATO katonai képességeinek fejlesztésében jelentős viták voltak ezen a csúcsértekezleten. Három ország állt a NATO küszöbén, de kettő lépett be. Három ország állt, Albánia, Horvátország és Macedónia, de taggá most Horvátország és Albánia vált, mert abban a vitában, amely a macedón állam elnevezéséről szólt, nem sikerült kompromisszumot kötni.
A NATO tagállamai megtették, ami lehetséges, hogy amennyiben ez a kompromisszum létrejön Görögországgal, akkor ez a tagfelvétel természetesen azonnal megtörténik, de ez most, ezen a csúcson sajnos, nem valósulhatott meg.
Magyar szempontból persze a legfontosabb Horvátország tagfelvétele volt. 1999-ben, amikor Magyarország tagja lett a NATO-nak, akkor sziget volt. Egyetlenegy olyan ország nem volt a határaink mentén, amely tagja lett volna az észak-atlanti szövetségnek. Most, 2008-ban két határszakasz kivételével olyan államok vesznek körül bennünket, amelyek tagjai az észak-atlanti szövetségnek vagy az Európai Uniónak. És Magyarország szempontjából fontos volt az is, hogy Albánia tagfelvétele megtörtént, mert ez a Balkán stabilitását erősíti. Fontos döntés született, mert a NATO eldöntötte, hogy Ukrajna és Grúzia tagja lesz a NATO-nak. Ez bizonyos értelemben több is, mint a korábbi igény, amely úgy fogalmazódott meg, hogy ez a két ország a tagsági akcióterv, a MAP részévé váljon, itt most egy egyértelmű és világos nyilatkozat hangzott el, mindkét ország tagja lesz az észak-atlanti szövetségnek.
Végül katonapolitikai szempontból jelentős előrelépések történtek, és ezekben az ügyekben Magyarország kezdeményező szerepe kulcsfontosságú volt. Ezen a NATO-csúcson egyértelművé vált, hogy a C17-es légi szállító ezred bázisa Pápa lett, és magyar honvédelmi miniszterként aláírhattam a nemzetközi megállapodást, mint ahogy az amerikai védelmi miniszter és a többi tagállam, érintett szövetségeseink is megtették ezt a lépést. Elfogadták azt a magyar kezdeményezést, hogy a szállító és a harci helikopterek modernizációja érdekében egy közös alap jöjjön létre, és a NATO-csúcsot megelőzően a Francia Köztársaság elnöke és az angol miniszterelnök közösen jelentette be, hogy ez a két ország már az első befizetéseket is megtette ebbe az alapba, és Magyarország lesz az első tagállam, amely helikopterei modernizációjához támogatást kap majd ebből a közös alapból. Mint ahogy a műveletekben való részvétel is fontos volt számunkra, és a tavaly kötött ötpárti megállapodás alapján előre tervezetten Magyarország magasabb minőségű feladatokat vállal és kap mind az afganisztáni, mind a koszovói békefenntartásban.
Fontos az is, hogy magyar tábornok lett a NATO képviselője Oroszországban, hogy a múlt héten magyar tábornok kapott megbízást arra, hogy a NATO-főtitkárságon a légtérellenőrzés és légvédelem vezetője legyen.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
