SZABÓ VILMOS
SZABÓ VILMOS
SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenünket és jövőnket alapvetően és döntően meghatározó kérdések kerültek napirendre, megtárgyalásra a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek elmúlt heti bukaresti csúcsértekezletén, globálisan a világot, Európát, az euroatlanti kapcsolatokat és nyilvánvalóan a NATO- és EU-tagállam Magyarország érdekeit érintő kérdések.
A csúcsértekezlet határozata tizennyolc és fél oldalon ötven pontban foglalta össze a teendőket, a helyzetértékelést. Ebből kirajzolódik egy stratégiailag egységes, erős, kiegyensúlyozott, transzatlanti együttműködésre épülő NATO képe. Azt hiszem, e tekintetben fontos kiemelni Franciaország Bukarestben deklarált elhatározását: a francia elnök bejelentette, hogy országa több mint egy évtized után visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába, és 700 katonát küldenek Afganisztánba a NATO ottani jelenlétének megerősítésére. (Az elnök csenget.)
Fontos kiemelni azt is, hogy a szövetség teljes mértékben támogatja annak a rakétavédelmi rendszernek a kiépítését, amelyet az Egyesült Államok szorgalmaz, és amelynek valamennyi tagország számára védőpajzsként kell majd szolgálnia, amelyet Oroszországgal egyeztetve kívánnak előterjeszteni. Fontos kiemelni az energiabiztonság kérdését, illetve a kibernetikai támadások kivédésére, valamint az informatikai rendszerek védelmére felvázolt lépéseket is.
(13.10)
Szeretnék ugyanakkor kiemelni néhány olyan területet is, amelyek Magyarország szempontjából különösen meghatározók. Ilyen a XXI. század kihívásainak megfelelő új stratégia koncepcionális kidolgozásának munkálatait elindító elhatározás, hiszen a meglévő 1999-ben készült. A nemzetközi és regionális biztonság, illetve stabilitás kérdései, amelyek a legfontosabb témát képezték, a terrorizmus elleni küzdelem hatékony és eredményes folytatása, különös tekintettel Afganisztánra, de a nemzetközi biztonság és a regionális biztonság a Balkánt és a Nyugat-Balkánt is nagymértékben és hangsúlyosan érintette. A határozat első részében három pont foglalkozik Koszovóval. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a csúcsértekezlet egyértelműen és világosan állást foglalt a stabil, demokratikus, multietnikai alapokon nyugvó, békés Koszovó fejlődésének támogatása mellett. Ugyancsak állást foglalt a nemzeti kisebbségek és közösségeik jogainak, történelmi, kulturális és egyházi örökségeik védelme mellett. Azt hiszem, nem kell részletesebben indokolnom ennek jelentőségét a vajdasági magyar nemzeti kisebbség szempontjából.
A stratégiailag egységes, erős, egy kiegyensúlyozott transzatlanti együttműködésre épülő NATO és így hazánk számára is kulcskérdés volt és maradt a szövetség további bővítésének kérdése. A bukaresti tanácskozást megelőzően három ország felvétele vált lehetővé, és a csúcsértekezleten döntés született Albánia és Horvátország felvételéről. Az ismert országnévvita miatt Macedónia felvételére most nem kerülhetett sor, viszont a kapu nyitva maradt. Pozitív értékelést kapott a Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Szerbiával történő együttműködés. Bár vitákat váltott ki Ukrajna és Grúzia csatlakozása, de teljesen egyértelmű és világos volt, hogy a két ország csatlakozását teljes támogatás övezi, és ennek csak az időpontját kell eldönteni. Fontos téma volt a NATO és Oroszország kapcsolata, és a csúcsértekezlet után elmondhatjuk, hogy bár az ellentétek fennmaradtak, de a Bukarestben és Szocsiban lezajlott megbeszélések alapján van okunk az optimizmusra. Megállapodás történt a stratégiai kerettervről, amelynek alapján a tárgyalások folytatódnak.
A bukaresti csúcsértekezleten elfogadott elhatározások jól szolgálják Magyarország nemzeti érdekeit, egybeesnek azokkal, alapvető fontosságú döntések születtek a magyarság számára, a magyar nemzet számára, határainkon belül és azokon kívül is. Alapvető a Kárpát-medencében élő magyarok számára, hogy folytatódik és reméljük, befejeződik az a folyamat, amely újraegyesíti a szétszakított magyarságot az európai integráció révén a határok megváltoztatása nélkül, ahogyan ez már az itt élő magyarság nagyobbik részével megtörtént. Magyarország a NATO megbecsült és elismert tagja, tevékenységünket, aktivitásunkat korábban is és itt is messzemenő elismerés övezte.
Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
