DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Valóban kivételes jogintézményről van szó, ahogy ezt Navracsics Tibor frakcióvezető úr elmondta.
1989-ben az 1989. évi XVII. törvény mondta ki először, hogy országos népszavazás rendelhető el az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítésére. Az 1994-ben elfogadott Házszabályunk erre a törvényhelyre hivatkozva szabályozta eredetileg a kérdést. Az alkotmányba az 1997. évi LIX. törvény iktatta be az erre vonatkozó rendelkezést, és ezt követően az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény szintén szabályozta az alkotmánynak megfelelően a kérdést. Ezt követően módosult a Házszabály is, és nyerte el jelenlegi formáját.
Tizenkilenc éve adott tehát a lehetőség, de eddig senki sem élt ezzel a lehetőséggel. Talán ezért sem tűnt fel senkinek, így az Országgyűlés tagjainak, a képviselőknek sem, hogy a jogi szabályozás milyen hiányosságokkal, ellentmondásokkal küzd. Az alkotmány összesen egy mondatot tartalmaz a kérdésről, a 26. § (6) bekezdése, mely szerint a népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.
A népszavazási törvény szintén roppant szűkszavúan foglalkozik ezzel, a 8. § (4) bekezdése szerint az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítéséről elrendelt népszavazás ügydöntő. A Házszabály két bekezdést tartalmaz, de ez a két bekezdés is ellentmond egymásnak, hiszen egyszer azt mondja ki a Házszabály, hogy erről a kérdésről a zárószavazást követő ülésen kell dönteni, ugyanakkor a (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a határozati javaslat tárgyalásának megfelelő szabályokat kell alkalmazni. Nem véletlen, hogy most is el kellett térnünk a Házszabálytól, hogy egyáltalán foglalkozhassunk ezzel a kérdéssel. Érdemes tehát legalább házszabályi szinten átgondolnunk a szükséges módosításokat, de valószínű, hogy érdemes lenne az alkotmány és a népszavazási törvény szabályait is kiegészíteni.
Felmerül a kérdés, hogy miért nem használtuk eddig ezt a jogintézményt. Úgy gondolom, hogy ez a jogintézmény alapvetően nem ellenzéki műfaj.
(18.00)
Nem véletlen, hogy a Házszabály a törvény megerősítéséről és nem megtámadásáról szól. Az sem véletlen, hogy ezt a kérdést feles többséggel lehet eldönteni. A mindenkori kormánytöbbség döntésén múlik, hogy kívánja-e a törvény megerősítését.
Három megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik: a kezdeményezés alkotmányossági problémákat is felvet, hiszen itt már egy, a köztársasági elnök által visszaküldött törvényről van szó, amelyet az alkotmány szerint ha az Országgyűlés újból elfogad, a köztársasági elnök köteles öt napon belül kihirdetni.
A másik: azt sem tartom véletlennek, hogy nem a decemberi zárószavazást megelőzően kezdeményezték az ellenzéki pártok ezt a népszavazást, hanem csak most - akkor nyilván nekik sem jutott eszükbe, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Ez számomra legalábbis a felvetés komolyságát megkérdőjelezi.
Végül a frakcióvezető úr beszélt az Albert házaspár kezdeményezéséről. Szeretném leszögezni - és biztos vagyok benne, hogy ezzel Navracsics Tibor teljesen tisztában van -, az a kezdeményezés nem erre a törvényre vonatkozik, egész másról szól. Tehát ha lesz is népszavazás, erre a törvényre nem vonatkozhat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem?)
Mindezektől függetlenül szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a döntés felelősségét nem kívánja elhárítani magától, és ezért nemmel fogunk szavazni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
