DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2008 első heteiben az egész országot megrázták a szaporodó gyermekbűnözésről érkező hírek. Az aluljáróban késelő 12 éves kisfiú, az iskolatársát megverő diák, akinek áldozata, mint tudjuk, később belehalt a verésbe, csak a jéghegy csúcsai. Erről a tünetről árulkodnak a mindennapi tapasztalatok városokban, falvakban, utcákon, tereken és iskolákban.
Magam az elmúlt időszakban szisztematikusan elkezdtem járni olyan iskolákba, ahol nagymértékben vannak hátrányos helyzetű gyerekek, hogy személyes tapasztalatokat, élményeket is gyűjthessek a hátrányos helyzetű gyerekek neveléséről, oktatásáról, és keressem a megoldás útjait. Bizony a személyes tapasztalataim is arról győztek meg, hogy a helyzet rendkívül súlyos.
A problémák hátterében, mint tudjuk tapasztalatból és kutatási eredményekből, azok a leszakadó családok vannak, akik többségükben vagy mindegészükben munkanélküliek, akiknek az élete kilátástalan, és akik maholnap a magyar lakosság egyharmadát teszik ki.
Emellett napvilágot láttak a sajtóban olyan kutatási beszámolók is, amelyek arra világítanak rá, hogy azok az integrációs kísérletek, amelyek folynak, lényegében eredménytelenek, és a helyzeten semmit sem szépít az ugyancsak a sajtóban néhány nappal később megjelent híradás, ami azt mondta, hogy no, azért egy kicsi eredménye mégiscsak van ennek az integrációnak.
A leszakadó társadalmi rétegek, akik között igen magas arányszámban vannak cigányok, de nem csak ők, mai társadalmunknak az egyik legsúlyosabb gondját jelentik. Azzal kellene foglalkozni, hogy nézzük meg, mit tett, mit tesz és mit mulasztott el a politika ennek a súlyos társadalmi betegségnek az orvoslására.
Nem vitatom, hogy voltak, vannak jó szándékú programok, amelyek megkísérlik orvosolni a helyzetet, de ezeknek az eredménye lényegében alig mérhető. Inkább arra mutatnék rá, hogy melyek azok a közelmúltban hozott kormányzati intézkedések, amelyek kifejezetten az integráció, a leszakadók felemelése ellen hatnak.
Először is, semmi nem történt az elmúlt hat évben a munkahelyteremtés érdekében. Mindannyian tudjuk, hogy ha ezek a családok munkanélküliek maradnak, nem járnak naponta munkába, hosszú életre ők maguk és a gyerekeik is ráállnak arra a pályára, amely a munkanélküliség, a kötelességteljesítés-nélküliség, hovatovább a bűnözés útjára vezet.
Másodszor, olyan szociál- és családpolitikánk van, amely nem ösztönzi a leszakadó rétegeket arra, hogy munkát vállaljanak, lényegében nem köti semmiféle feltételhez a segélyeket, konszolidálja az életüket, megadja mindennapi megélhetésüket, de a fejlődést, a holtpontról, a mélypontról való kimozdulást egyáltalán nem segíti.
De nézzük, hogy az oktatáspolitika területén miket vehetünk számba; csak egyet-kettőt említek az idő rövidségére való tekintettel. Mint tudjuk, megemelkedtek az osztálylétszámok, csökkent a tanulók heti óraszáma és növekedett a pedagógusok heti óraszáma. Ez a három adat egyszerű matematikai képlettel azt mutatja, hogy radikálisan csökkent az egy pedagógus egy gyerekre fordítható ideje. Olyan körülmények között, amikor ezek a gyerekek - tízezer számra, ha nem százezer számra vannak ilyenek az országban - egyedül a pedagógusok szerető törődésétől várhatnák a fejlődést.
A kilátásba helyezett felsőoktatási tandíj egyáltalán nem ösztönzi továbbtanulásra ezeket az elszegényedő családokat. Az oktatási kormányzat csak az integrációt ismeri el járható útnak, eszköznek tekinti azt, ami voltaképpen cél lenne.
Az egyik legsúlyosabb probléma az őszinte beszéd hiánya. Hogy rasszizmust kiáltanak ott is, ahol szó sincs ilyenről. Hogy az MSZP európai parlamenti képviselője azt nyilatkozza, hogy a magyar társadalom zsigerből intoleráns, előítéletes és kirekesztő. Mintha nem tudná, hogy az ilyen bélyegek pont ellenkező hatást szülnek. Tehát a legnagyobb probléma az őszinte beszéd, a nyílt beszéd hiánya, ez a félelem.
A Kereszténydemokrata Néppárt ezért azt kezdeményezi, hogy egy nyílt napon kezdődjék meg az őszinte párbeszéd társadalmunk egyik legsúlyosabb problémájának orvoslására.
Köszönöm. (Taps.)
