DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről szóló UNESCO-egyezmény kihirdetésével kapcsolatosan merült fel vitatéma, amelyben benyújtottam egy módosító javaslatot, amelyet a külügyi bizottság egyharmados támogatásával továbbított a tisztelt Ház elé.
Itt egy kicsit a 22-es csapdájában vagyunk, hogy a Heller-regény címére utaljak (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hiszen egy percig sem vonom kétségbe, hogy ez egy igen fontos szerződés, hiszen azt a területet próbálja rendezni, amelyik nem a gazdasági szférához tartozik, hanem azonosságunk a kultúrához kötődik. Tudom azt is, hogy nemzetközi szerződéshez nem lehet módosító javaslatot benyújtani, a problémám azonban a fordítással volt, és ezért a magyar kísérő szöveghez nyújtottam be módosítást, arra való hivatkozással, hogy a magyar fordítás értelemzavaró. Ilyennel már találkoztunk más nemzetközi szerződések kapcsán is, akkor is megemlítettem a kifogásaimat. Ebben az esetben azonban úgy érzem, hogy a törvény értelmezését teszi nehézzé vagy akár lehetetlenné, ha ebben a formában marad.
Annál is inkább fontosnak tartom a megjegyzésemet újra megismételni, mivel tudjuk, hogy 2011-ben elnökségi feladatai lesznek Magyarországnak, és itt fontos, hogy egyértelműen tudjuk a fogalmainkat meghatározni. Értelemzavaró számunkra és sokak számára éppen a legfontosabb fogalom meghatározása, amit a cím is magában foglal, a “kulturális kifejezések” fogalom meghatározása.
(19.10)
Ha akár utcai járókelőt, akár Akadémia tagját megkérdezünk arról, hogy mit nevezünk kulturális kifejezéseknek, mire gondol ennek kapcsán, akkor valami olyasmit válaszol, mondjuk, hogy a barokkot vagy a festészetben a pointillizmust, de semmiféleképpen sem azt, amit a vitában a képviselő államtitkár elmondott, hogy a kulturális azonosságot hordozó termékek, vagyis tulajdonképpen áruk, szolgáltatások és termékek védelméről van szó. Ezeknek a védelme tehát rendkívül fontos, hiszen az Európai Unió keretében az áruk szabad áramlása egy alapvető elv, viszont a kulturális területen nyilvánvalóan az egyik kulturális megjelenítés nem helyettesíthető egy másik kultúrából, ezért itt a szabad áramlás nem értelmezhető a hagyományos módon.
A módosító indítványomban ezért javasoltam a “műalkotások” szót használni kifejezésként, ami azt jelenti, hogy a műalkotások magyar szavát mint műszót, szélesebb értelemben kívánom használni, mint ahogy általában szokták a fogalmat megjeleníteni. Fontosnak tartom mindezt a módosítást megtenni azért, mert az Európai Unióba való illeszkedésünk utolsó lépéseként sem kellene feladnunk önazonosságunkat, vagyis elismerem, hogy nyilvánvalóan szinte elkerülhetetlen, hogy járjon bizonyos nyelvromlással az a soknyelvűség, amelyik az Európai Unióban fellelhető, viszont ennek nem kellene az élére állnunk, vagyis legalább a hivatalos szövegeinkben igyekeznünk kellene egyértelműen fogalmazni. Ezért javaslom azt, hogy a módosításomat a tisztelt beterjesztő fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket.
