JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Előrebocsátom és hangsúlyozom, hogy mivel sem a MÁV Zrt., sem a Magyar Vasúti Hivatal felett az igazságügyi és rendészeti miniszter semmiféle jogkört nem gyakorol, a folyamatban levő engedélyezési ügy konkrét állásáról tájékoztatást adni nem tudok és nem is adhatok.
Ezzel együtt úgy gondolom, hogy amit hozzászólásában elmondott, arról fontos azt elmondani, hogy a pályahálózat működtetését Európában mindenhol állami monopóliumok végzik, így van ez Magyarországon is. A régi vasúti törvény, a ’93. évi, tehát abban az időben, amikor éppen ön volt miniszter, akkor még nem is írta elő, hogy a vállalkozó vasúti tevékenység melletti működési engedély mellett a pályahálózat is működési engedélyhez legyen kötött (Pettkó András közbeszólása.), vagyis nem volt akkor ilyen, amikor ön volt, de azért akkor is biztonsággal mentek a vonatok.
Az új törvény, ami most született, 6. §-ában már előírja ezt az engedélyköteles tevékenységet, és az eljárás megindítását írja elő kötelezettségként a már működő pályavasúti társaságok tekintetében, amelynek, meg kell mondjam, hogy a MÁV Zrt., bár késedelmesen, de eleget tett. Az eljárás - mint ahogy azt már korábban Kákosy Csaba miniszter úr is elmondta - folyamatban van, a Vasúti Hivatal pedig a közelmúltban meghozott jelentős összegű bírságolási határozatában éppen a MÁV Zrt. hathatósabb együttműködését kívánta elérni az engedélyezési eljárásban.
Visszautalva a képviselő úr kérdésére, ez a körülmény is bizonyítja, hogy a törvények az állami vállalatokra is vonatkoznak, nyilván a százmilliós nagyságrendű bírság önmagáért beszél.
Összességében tehát: a jogszabályok nem diszkriminatívak, azok mind az állami, mind a magántársaságokra egyaránt érvényesek, a közigazgatási szervek pedig nem tesznek jogellenesen különbséget a felek között.
(15.50)
A Vasúti Hivatal jogállásával kapcsolatos felvetésére hadd mondjam el, hogy a kormány szervezetalakítási szabadságát az alkotmány 35. § (1) bekezdése, illetve 40. § (3) bekezdése biztosítja. Az Országgyűlés ezen alkotmányos elv alapján fogadta el a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényt, amely a Magyar Vasúti Hivatal jogállását is rendezte. E jogszabályok egyértelművé tették, hogy a Magyar Vasúti Hivatal a jövőben központi hivatalként működik. A központi hivatal mindezekre tekintettel az Országgyűlésnek közvetlenül nem tartozik beszámolási kötelezettséggel, a működéséért, tevékenységéért és irányításáért a miniszternek, valamint a kormánynak felel. Ez azonban nem eredményezte a hivatal gyengítését, hiszen a vasúti törvény 69. §-a alapján a hivatal határozatait és végzését felügyeleti jogkörben megváltoztatni nem lehet. A tisztelt képviselő úr pedig továbbra is jogosult interpellációt benyújtani a vasúti ágazatot érintő kérdésekben, így az Országgyűlés ellenőrzési hatásköre is érvényesülhet.
Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
