DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, ma semmi akadálya nincs annak egyébként, hogy ezek a vállalkozások Szlovákiában vagy Romániában vállalkozzanak. Azért kicsit messzire vezetne, ha az ottani gazdasági növekedést és annak az alapjait kezdenénk összehasonlítani a magyarországival, belemenve a szociálpolitikai ellátásokba. Ebbe nem szeretnék belemenni.
Kapcsolódnék inkább Molnár képviselő úr véleményéhez. Azt hiszem, abban nagyon sok igazság van, hiszen maradjunk akkor az építőiparnál, ha erről kezdtünk beszélni. Az az építőanyag-ipar egyébként, amely Magyarországon jellemzően meglehetősen automatizált módon működve jelentős termékmennyiséget ad el külföldre, exportál, az például a tavalyi évben a belföldi értékesítést 11,1 százalékkal tudta növelni, az exportértékesítését pedig 72,4 százalékkal. Valóban, azok az iparágak, akár az építőiparon belül, amelyek elsősorban exportra termelnek, és tudnak automatizálni és modernizálni, fejleszteni, sikeresebben tudnak előremenni, mint azok, például az építőipar más területein, ahol nagy az élőmunkaigény. Ott inkább az a probléma egyébként a mi tapasztalataink és felméréseink szerint, hogy nagyon sok területen a megfelelő szakmunkásminőség, illetve létszám hiányzik. Az élőmunka-igényes ágazatok - és a szolgáltató ágazatok is ebbe tartoznak - bizony nehezen tudnak fejlődni részben a szakmunka hiánya miatt, és nem tagadván, részben pedig a megszorító intézkedések miatt, amelyek az államháztartás egyensúlyát szándékoznak megcélozni, annak rendbetételét célozzák.
Emiatt valóban a belföldi kereslet nem tudott igazán megfelelő mértékű lenni ahhoz, hogy ezeket a tipikusan kis- és középvállalkozások által ellátott szolgáltatásokat és termékeket fel tudja szívni. Azt hiszem, illetve biztos vagyok benne (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy ha kedvezőbbé tudjuk tenni az adórendszert, ez a belföldi kereslet is tud emelkedni, és pont ennek a vállalati körnek a javára fog ez történni.