DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2008. február 11-ei ülésén vitatta meg a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről és a részükre nyújtott támogatásokról szóló jelentést, és azt, ahogy Godó képviselő úr már említette, 12 igen szavazattal, 10 nem ellenében általános vitára ajánlotta. Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a lezajlott vitában elhangzott, ám a szavazásnál kisebbségben maradt véleményeket.
A jelentés, amelynek elkészítését törvény írja elő a kormány számára, sikerpropagandának minősíthető, annak a kkv-k tényleges helyzetéhez nem sok köze van. Az előterjesztés zömében arról szól, hogy a kormány milyen kedvező gazdasági feltételeket teremt a kkv-k működéséhez, milyen adókedvezményekkel, pályázati lehetőségekkel és forrásokkal segíti fejlődésüket, miközben olyan nyilvánvaló tényeket sem elemez, amelyek a saját maga által közölt táblázatokból is kiolvashatók. Egyet szeretnék felmutatni. (Felmutat egy dokumentumot.) Ezekből a táblázatokból is más adatok olvashatók ki sok esetben, mint ami a jelentésben szerepel.
Ilyen tény például az, hogy a vizsgált időszakban 2003-hoz viszonyítva az egyéni vállalkozások száma 54 ezerrel csökkent. Vagy az, ahogyan azt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a közgazdász-vándorgyűlésen “Pályán belül vagy a partvonalon kívül” című előadásában elmondta, egy olyan duális gazdaság alakult ki, amelyben a dübörgő multinacionális tőkeérdekeltségek mellett a magyar kkv-k a túlélésért küzdenek, mikrovállalkozásokról pedig már szinte nem is beszélhetünk.
Ezt a foglalkoztatásban 60 százalékkal részesedő vállalkozói kört növekvő elvonások terhelik, likviditása folyamatosan csökken, a gazdaság tőkéjének mindössze egyharmada fölött rendelkezik, közülük a hitelfelvételre egyáltalán képesek aránya a 2004-es 13,9 százalékról 2006-ra 6,5 százalékra csökkent. Jószerivel már csak a közvetlen térségben kereskedik ez a réteg, az exportból való részesedése pedig 20 százalék. Mindez részben éppen annak a kormányzati politikának a következménye, amely a Magyarországon jelen lévő multinacionális érdekeltségeket részesíti előnyben.
Nem véletlen tehát, hogy a magyar exportteljesítmények 80 százaléka többségi külföldi tulajdonú cégektől származik. Ezen belül az első 15 adja az export 40 százalékát. A nemzeti jövedelmünk egyharmada e cégeken keresztül elhagyja az országot. Mindez a jelentéssel ellentétben egyértelműen arra utal, hogy a kormány nem a saját kis- és középvállalkozói rétegét, hanem a legerősebb multinacionális tőkeérdekeltségeket hozza helyzetbe.
Ha az adó- és támogatáspolitikai környezetet vizsgáljuk, a helyzet hasonló képet mutat. Miközben a kkv-kat több mint ötvenféle adónem terheli, a jelentés veszi a bátorságot, és pozitív példaként említi a 2005-ös adócsökkentési intézkedést, amellyel a kormány a választások előtt az egész országot becsapta, és amelyet 2006-ban, a választások után azonnal visszavont.
A támogatáspolitikáról, a pályázati lehetőségekről összefoglalóan azt lehet elmondani, hogy ahol jelentős fejlesztési források vannak, oda a kkv-k általában pályázatot sem tudnak beadni. Ahová pedig pályázhatnának, ott alig találunk forrásokat. Úgy is mondhatnánk, hogy a hazai és EU-s támogatási pályázati rendszerek forrásaiból a kormány a legerősebb és bennfentes információkkal rendelkező néhány tucat tőkeérdekeltségnek sokat, sokaknak, a mikro-, kis- és középvállalkozói kategóriának pedig szinte semmit vagy csak alamizsnát juttat.
A kkv-k csak osztószámok az egy vállalkozásra jutó támogatások statisztikai kimutatásában. Jó példa erre a nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programja, amelynek keretében 2006 végéig 107,8 milliárd forint került szerződéssel lekötésre, de bár a potenciális célcsoporthoz 208 ezer regisztrált, élethivatás-szerűen mezőgazdaságból élő gazdaság, továbbá mintegy 3 ezer település és több tízezer civil szerveződés tartozik, közülük összesen 4044-en jutottak tényleges támogatási forrásokhoz, ami a célcsoport teljes létszámának mindössze a felső legerősebb 1,5 százaléka.
Mindezek alapján a bizottsági vitában és a szavazás során kisebbségben maradt álláspont szerint a jelentés nem nyújt hiteles információkat és reális képet a kkv-k helyzetéről és a kormányzat velük kapcsolatos tevékenységéről. Így azt az ellenzéki oldalnak nem áll módjában elfogadni, a jelentés általános vitára bocsátását nem támogatta.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)
