MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Itt a parlamentben azt szoktuk hallgatni, hogy nincsenek előkészítve az adójogszabályok vagy a törvények, amelyeket idehozunk, vagy készet kapunk, és ezt nem tudjuk áttekinteni. Én azt hiszem, hogy a miniszterelnök úr egy valóban nagyon jelentős gesztust tett az ellenzék felé, és önökkel együtt, velünk, önökkel együtt szeretnénk kialakítani egy olyan, mindenki számára elfogadható járulékcsökkentést, vagy amiben majd megállapodunk, hogy ne az legyen, hogy megint azt mondják, hogy most látták először meg s a többi. Most úgy látszik, hogy ez a baj. Kérem, erre lesz most egy társadalmi vita, meg fogjuk a különböző kamarákkal, az érdekvédelmi szövetségekkel ezt tárgyalni, és megnézzük, hogy hol fáj a legjobban a magyar gazdaságnak, és közös erővel tegyük ezeket a pénzeket olyan helyre, amely a legjobban szolgálja a magyar gazdaság teljesítőképességének javulását.
Én a Széchenyi-kártyáról szerettem volna egy picit beszélni, ami talán a legsikeresebb olyan pénzügyi termék, amely a kis- és középvállalatoknak főleg a forgóeszköz-finanszírozását van hivatott szolgálni. A 2005. évben 21 300 ilyen kártya került kiadásra, közel 108 milliárd forint értékben. Azt el kell hozzá mondani, hogy a 2006. január 1-jétől december 31-ig kibocsátott kártyák esetében 2 százaléknyi kamattámogatás is kapcsolódott ehhez a konstrukcióhoz. Ezen kívül a Hitelgarancia Rt.-nek fizetendő díj is csökkent 2006 márciusától 1,8-ról 1,5 százalékra, és ez azt jelenti, hogy a Széchenyi-kártya után fizetendő kamatjellegű költség 1,2 százalékkal csökkent például a 2006-os évben. Összességében 2006-ban 20 753 darab kártya került kibocsátásra a kis- és középvállalatoknak, 124 milliárd forint értékben.
Köszönöm szépen.
