V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 9 ellenzéki képviselője nem tartotta általános vitára alkalmasnak sem a kis- és középvállalkozások 2003-2004. évi, sem a 2005-2006. évi helyzetéről szóló jelentést és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatokat. Az ellenzéki képviselők nehezményezték, hogy a két időszakra vonatkozó jelentés egy időben, így meglehetősen megkésve került az Országgyűlés elé.
Ugyanakkor az együttes tárgyalás lehetőséget adott arra, hogy megállapítsuk, a kormány nemcsak az elmúlt két évben, hanem ebben a hosszabb, négyéves időszakban is képtelen volt a szektor helyzetének javítására. A kis- és középvállalkozások piaci pozíciói romlottak. Csökkent a közbeszerzési eljárásban elnyert sikeres pályázatok aránya. 2005-ben 41 százalékot, 2006-ban pedig már csak 34,4 százalékot tett ki a kis- és középvállalkozások részesedése. Elhangzott: a magyar textilipari cégeket nem kis részben a kormány és intézményei által folytatott helytelen közbeszerzési gyakorlat taszította csődbe, amely nemhogy nem hozta helyzetbe őket, a magyar kis- és középvállalkozásokat, hanem gyakran kizárta őket a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől is. Az a textilipari vállalkozás, amelynek anyacége Olaszországban NATO-beszállító, itt, Magyarországon nem adhatott be még ajánlatot sem, a rajtkőre sem állhatott fel. Ennek eredményeként több száz embert bocsátottak el. Továbbra sem működik a monitoringrendszer, amely leleplezné a manipulált közbeszerzési eljárásokat.
Az ellenzéki képviselők úgy vélték, hogy a felvázolt programok ellenére sem javultak jelentősen a kis- és középvállalkozások hitelhez jutási feltételei. Katasztrofálisnak nevezték többen azokat az adatokat, amelyek a vállalkozások területi eloszlását mutatták be. A vállalkozások 81 százaléka a legfejlettebb három régióban működik, és itt képződik az exportcélú árbevétel 75 százaléka is. De nemcsak a régiók között jelentős a különbség, hanem a fejlettebb régiókon belül is vannak szerény képességű, adottságú kistérségek.
Általános véleményként hangzott el, hogy a területi kiegyenlítést szolgáló támogatási rendszer az elmúlt években eredménytelen volt. Az úgynevezett holtteherhatással jellemezve, míg olyanokat és ott is finanszíroz a jelenlegi pályázati rendszer, akik támogatás nélkül is megvalósítanák a beruházásaikat, addig a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek felemelésére nincsen hatékony, eredményes támogatási program.
Kritika érte az ipari parkok létrehozása, támogatása körüli gyakorlatot is. Előfordult, hogy csupán politikai haszonszerzés céljával a választások környékén a táblák átfestésével hoztak létre ipari parkokat, amelyek nem működnek, üresek.
Ugyanakkor az ilyen címmel nem bíró, kistérségi jelentőségű ipartelepek fejlesztésére, ahol jellemzően a hazai kis- és középvállalkozások megtelepednének, használhatatlan, gyakorlatiatlan pályázati felhívások születnek. Sajnálatosnak nevezték az ellenzéki képviselők, hogy a kkv-k, a multinacionális cégek beszállítói között csekély, 7-11-13 százalékos arányban vesznek csak részt. Szánalmasan kevésnek vélték a munkahelyteremtésre szánt munkaerő-piaci pénzt is.
Mindezek alapján tartották az ellenzéki képviselők általános vitára alkalmatlannak a tárgyalt jelentéseket és határozati javaslatokat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
