SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én Pettkó képviselő úrtól eltekintve nem kívánnék 15 percet beszélni, sem háromszor 15 percet, és még néhány kétpercessel az egyébként nagyon gazdag vitát még tovább gazdagítani.
Ha megengedik, Pettkó úrnál kezdeném. Egy igazán előterjesztői attitűdű hozzászólássort tett meg. Talán mindannyiunk számára szerencsésebb lett volna, ha ezek a rendkívül komoly, szakmailag megindokolható javaslatok az előterjesztésbe kerülnek bele, és nem egy kicsit ilyen pótvizsgaszerűen itt, a parlament előtt, közös tudásbázisunkat bővítendőleg kerülnek ki az asztalra. Én magam azt mondom, hogy ha ez egy pótvizsga volt, akkor én átengedtem Pettkó urat. Nagyon meggyőző volt a szakmai tudása, emelem kalapomat előtte, csak egy picit jobb lett volna, ha ezt a bizottsági vita keretében, odaillesztve.
Már látom, hogy kétpercest nyomott, úgyhogy igyekszem a továbbiakban nem megjegyzésekkel illetni önt, hiszen még ma a Ház több napirendet tárgyal. De azok, amiket javaslatként elmondott, az gondolom, hogy érdemlegesek, figyelemre méltóak. Minden bizonnyal az előterjesztői feladatokat betöltő bizottsági elnök úr és a tárca nevében jómagam is fogunk tájékozódni majd a jegyzőkönyvből.
Tisztelettel szeretném megköszönni önöknek ezt a mai vitát. Eltekintve néhány hangulati elemtől, egy nagyon konstruktív, nagyon jó, nagyon szakmai vita volt. Szeretném megköszönni az ellenzéki képviselőtársaimnak is, éppúgy, mint ahogy a kormányzati oldalon ülő néhány képviselőtársamnak, akik most a vitában részt vettek. Azt gondolom, hogy ez egy jó példa arra, hogy társadalmilag fontos ügyeket szakmai attitűddel hogyan lehet megtárgyalni, ami, azt gondolom, a parlament presztízsét is javítja.
Néhány megjegyzést szeretnék még tenni Török Zsolt képviselő úr felvetésével kapcsolatban, ahol szóba került az - és erre többször hivatkoztak a vitában -, hogy lehet-e, kell-e, hogyan lehet a forrásokat bővíteni. Szeretném önöknek mondani, hogy kormányzati döntés van arról, hogy 2010-ben plusz 500 millió forintot fordítunk prevenciós programok keretében az iskolai környezetre 5-8. osztályos tanulók esetében. Illetve szóba került egy másik probléma is, az elterelés problematikája. Szeretném jelezni, hogy a kormány is szembesült az önök által felvetett kérdéssel. Hatásvizsgálat fog erről az intézményről készülni, tavasszal kutatási pályázatot fogunk kiírni pontosan annak érdekében, amit önök is megjegyzésként felvetettek.
Külön szeretném megköszönni Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak azt a megközelítést és azt az attitűdöt, hogy az okok feltárására és a prevencióra mint ennek a kérdéskörnek az egyik legfontosabb elemére, fokozott figyelemmel legyünk. Én is így gondolom, hogy nem elég, ha diagnosztizálunk egy helyzetet, azt is látni kell, hogy a helyzet kialakulásában milyen okok játszottak közre.
Maga a vita, úgy vélem, változó mélységgel egyszerre szólt a múltról és a jövőről, néha egy kicsit a kormányzati tevékenységről és sokszor az előterjesztett határozati javaslat kapcsán az amögött álló jelentésről. Én magam azt gondolom, hogy ez a vita elősegítette azt, hogy ezt a szakmai ügyet megfelelő minőségben és azt követően továbbgondolva a parlament eseti bizottsága érdemben meg tudja tárgyalni.
Köszönöm önöknek, hogy ezt a vitát és a mai beszélgetést, konzultációt, parlamenti vitát lefolytattuk, és kérem, hogy az eseti bizottság keretében ezt a szakmaiságot vigyék tovább, és segítsék az ügy közös feldolgozását, a megoldások keresését.
Köszönöm szépen, tisztelt Ház.
Köszönöm, elnök úr. (Taps.)
