TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hatpárti konszenzussal létrehozott nemzeti stratégia rövid, közép- és hosszú távon is célkitűzéseket fogalmaz meg, valamint a hozzájuk rendelt tevékenységek szinte valamennyi területen fontos és meghatározó fejlesztéseket irányoznak elő. A stratégia megvalósításának első hat évéről elmondható, hogy bár a legtöbb területen jelentős előrelépések történtek, nem történt meg a stratégiában foglalt valamennyi célkitűzés időarányos megvalósítása. Ez valamennyiünk számára kritika, hiszen hatpárti konszenzussal fogadtuk el, az eseti bizottság alapvetően konszenzusos tevékenységet folytat, és a mai parlamenti vita is szakmai kérdésekre koncentrál, egy-két politikai felhangtól eltekintve, végig mindenki közös felelősséget érez abban, hogy a kábítószer-problémát kezeljük, és hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektessünk például a prevencióra.
Az epidemiológiai adatok és különösképpen hazánk helyzete európai uniós összehasonlításban azt jelzi, hogy a kábítószerek kipróbálása tekintetében egyre inkább hasonlítunk a legtöbb uniós országra. Megállapítható a hazai normál népesség, fiatalok és felnőttek körében tapasztalható tendenciák vonatkozásában, hogy az illegális szereket valaha használók esetében a kipróbálásra egyre korábban, tehát már a 16. életévüket megelőzően kerül sor nagy többségben. A kannabisz és az egyéb illegális szerek használata pedig nem különül el olyan markánsan, mint ez más európai uniós országokban megfigyelhető.
A folyamatos fogyasztók százalékos aránya a szereket valaha kipróbálók körében az Unió átlagával megegyező vagy annál kissé magasabb. A kábítószer-probléma állami és helyi szintű koordinációját biztosító állami intézményi struktúrák az elmúlt években létrejöttek és funkcionálnak. A feladatellátásban jelentős szerepet töltenek be a különböző társadalmi, egyházi szervezetek és intézmények. 2007-től a civil társadalom képviselői is részt vesznek a kormány tanácsadó szervének, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságnak a munkájában. Helyi szinten pedig a kábítószerügyi egyeztető fórumok működnek, és fejtenek ki hatékony tevékenységet. Az Európai Unió kábítószerügyi politikáját meghatározó kábítószerügyi stratégia 2005-2012, illetve az ehhez kapcsolódó kábítószerügyi akcióterv 2005-2008 és civil anyagok rónak feladatot Magyarországra, melyek megvalósítása folyamatos.
A kábítószer-használó személyek egészségügyi és szociális ellátásáról összességében megállapítható, hogy a kezelési lánc meglehetősen egyenetlen és több tekintetben hiányos. Általános tapasztalat, hogy bár az intézményi szolgáltatások palettája jelentősen bővült az elmúlt évtizedben, az intézményi formák, a szociális munka, a rehabilitáció és a kezelés közötti kapcsolat gyengén fejlett. A további fejlődés hátráltatója, hogy igen kevés a képzett szakember.
A prevencióval kapcsolatban összességében elmondható, hogy a drogstratégiában megjelölt színtereken és a prevenciós üzenetek közvetítésére alkalmasnak ítélt valamennyi közvetítő tekintetében meghatározó jelentőségű fejlesztések indultak meg, de a fejlődés még mindig nem átható erejű. Igaz mindez annak ellenére, hogy a legjelentősebb állami fejlesztési források ezen a területen kerültek felhasználásra.
A bizottság megállapította, hogy a közpénzek e területen való felhasználásában a prevencióra az összehasonlításban csak 10 százalék jut, ami nem harmonizál stratégiai céljainkkal. A jövőben a prevencióra nagyobb arányban kell összegeket átcsoportosítani. Jól tudjuk, hogy a megelőzés az igazi ellenszere a kábítószer-problémának. Ehhez a korosztály tagjait, az érintett korosztály tagjait is be kell vonni, hiszen ennek jelentős multiplikatív hatása van. A fiatalok képzése, multiplikátorképzése is hasznára válhat a prevenciónak, hiszen sokkal hatékonyabban tudják a fiatalok a megelőzést szolgálni saját korosztályuk körében.
Tekintve, hogy a kábítószer-használatra vonatkozó szabályozás módosulására várhatóan csak az új Btk. megalkotása során kerül sor, a bizottság a hatályos szabályozás tapasztalatairól, a munkafázisban lévő elképzelésekről, valamint a jogalkalmazás problémáiról hallgatott meg beszámolókat. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a kábítószer-bűnözésre vonatkozó schengeni előkészületekről, valamint a schengeni alap felhasználásáról. Az üléseken beszámolt a rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség a kábítószer-bűnözés elleni küzdelem helyzetéről. Megállapításra került, hogy továbbra is jelentős a balkáni útvonal szerepe a kábítószer-csempészet tekintetében. A legnagyobb mennyiségben lefoglalt kábítószerfajta a marihuána.
A bizottság áttekintette a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő hazai költségvetési helyzetet. Megállapította, hogy a nemzeti stratégiai program megvalósítására a jelenlegi és korábbi időszakokban sem állt rendelkezésre elégséges forrás. A közkiadások költségeloszlása, értékelése további részletes vizsgálatot igényel, ugyanakkor megállapítható, hogy egyes területeken aránytalanságok mutatkoznak a rendelkezésre álló források tekintetében.
A bizottság további munkája során fontosnak tartja javaslatok megfogalmazását a jövőbeni forrásarányok, hiányterületek meghatározása ügyében.
A bizottság a nemzeti drogstratégiában foglalt aktuális célfeladatok megvalósítását szolgáló feltételek biztosítása érdekében az alábbiakat javasolja számunkra, döntéshozók számára. Erősíteni kell a koordinációt a kábítószerügy államigazgatási, helyi önkormányzati szintű területein, valamint fejleszteni szükséges a civil együttműködés kereteit. Finanszírozás tekintetében szükséges a kábítószer-probléma kezelésére fordítandó költségvetési források szinten tartása, javaslatunk szerint inkább emelése.
Valamennyi számottevő prevenciós színtéren fejleszteni kell a szolgáltatásokat, egységes szakmai követelmények meghatározásával meg kell oldani a prevenciós programok akkreditációját. Az iskolák egészségfejlesztési programjait működtetni és fejleszteni kell a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Szükség van a média hangsúlyosabb bevonására a szülőkre irányuló felvilágosító munkában is. Biztosítani kell a drogbetegek komplex reintegrációját, reszocializációját megvalósító programok megfelelő számban és minőségben való rendelkezésre állását és finanszírozását. Képzéssel és intézményi fejlesztéssel biztosítani kell a gyermekkorúak addiktológiai ellátását. Fejleszteni és működtetni kell a droghasználat szempontjából speciális célcsoportok szükségleteire reflektáló ellátási formákat, különös tekintettel a közösségi ellátásokra, valamint az alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő programokra.
Növelni szükséges a HIV- és hepatitismegelőző programok számát, a szűrés és tanácsadás hozzáférhetőségét. A különböző ellátási elemek összehangolását biztosító integrált intézményi modellek létrehozása is javasolt. A szakemberképzés fejlesztésére van szükség valamennyi ellátási területen.
A büntetőjogi szabályozás kialakításakor figyelembe kell venni az elterelés intézményrendszerének szakmai tapasztalatait, különös tekintettel az 1/2007. büntető-jogegységi döntésre. A nemzeti stratégia értékelését az EU-s drogstratégia és akcióterv szempontjai hazai érvényesülésének figyelembevételével el kell végezni.
Mindezek alapján megállapítható tehát, hogy a bizottság előttünk fekvő javaslatai, anyaga, jelentése számunkra hasznos információkat hordoz. A kábítószer-problémával való foglalkozás nem osztja meg a parlamenti pártokat, a politikai erők közötti különbségekben lévő megosztottságot sokkal inkább a módszerek alkalmazhatóságának megítélésében lehet tapasztalni. De mindannyian egyetértünk abban, hogy a kábítószer terjedésének megakadályozása és visszaszorítása érdekében összefogásra és prevencióra, valamint több pénzre, több forrásra van szükség. Éppen ezért a következő években egyre nagyobb energiát kell arra fordítani, hogy a központi költségvetésből is, de más forrásokból is, európai uniós forrásokból is a humán erőforrásnak erre a speciális területére nagyobb költségvetési forrásokat tudjunk biztosítani.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(12.20)
