WINKFEIN CSABA
WINKFEIN CSABA
WINKFEIN CSABA, a kábítószerügyi eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kábítószerügyi eseti bizottság 2007 márciusa és októbere közötti tevékenységéről szóló jelentést szeretném önöknek bemutatni, amit a bizottság 2007. október 10-én nyújtott be az Országgyűlésnek, amit önök J/4084. számon kaptak meg.
Tisztelt Ház! Az eseti bizottságot 2007. március 7-én hozta létre az Országgyűlés. A bizottság még márciusban egyhangú szavazással elfogadta a munkatervét, amely alapján már lehetett látni, hogy mely témákkal kíván foglalkozni az első jelentéstételi kötelezettségéig. A bizottság feladata elsősorban a hazai drogstratégiában megfogalmazott célkitűzések végrehajtásának ellenőrzése és értékelése volt.
A 2000-ben hatpárti konszenzussal létrehozott nemzeti stratégia rövid, közép- és hosszú távú célkitűzései fontos és meghatározó fejlesztéseket irányoztak elő mindannyiunk számára. Összesen 95 különböző akcióterületet határoztak meg anno. A MATRA-projekt is megállapította, hogy a stratégia ambíciói jóval magasabbak, mint amit a gyakorlat lehetővé tesz. Ennek ellenére elmondható, hogy számos cél esetében fejlődés következett be, és bár a középtávú célok közül eddig csak néhány teljesült teljes egészében, a további megvalósításuk folyamatban van. Szeretném kiemelni azt a figyelemre méltó tényt is, hogy az egyik legsikeresebben megvalósult program a megelőzés, a prevenció. Ezt nemcsak a mostani bizottsági jelentés, hanem a korábbi eseti bizottság jelentése is megállapította. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a drogstratégia egyik legfontosabb pillére a prevenció, a megelőzés.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai kábítószerhelyzet megítélése számos mutató egyidejű vizsgálatát jelenti, éppen ezért a nemzeti drogstratégia végrehajtását szolgáló törekvések értékelése rendkívül összetett és nehéz feladat. Észlelhető, hogy a drogstratégia célkitűzései, valamint a hozzájuk rendelt tevékenységek szinte valamennyi területen fontos és meghatározó fejlesztéseket irányoztak elő. Az előre meghatározott mutatók és egyes, az alaphelyzettel összefüggő felmérések hiánya miatt azonban nem egyszerű jó elemzést adni. A bizottság a mandátum rövid időkeretére való tekintettel a kábítószer-probléma kezelésére adott intézményi válaszok átfogó értékelését végezte el az érintett minisztériumok, intézmények, valamint civil szervezetek beszámolói alapján. A bizottsági üléseken valamennyi ágazati kérdés részletes megvitatására idő hiányában nem nyílt lehetőség. Ezért kérte az eseti bizottság, hogy mandátumát hosszabbítsa meg az Országgyűlés, ami azóta meg is történt. A bizottság ebben a bő fél évben hét alkalommal ülésezett, egy alkalommal Pécsett kihelyezett ülést tartott.
Tisztelt Országgyűlés! A kábítószerügyi eseti bizottság a munkatervében megfogalmazott főbb területek alapján a következőkkel foglalkozott. Egyrészt a hazai kábítószerhelyzet értékelésével, amit az európai szintű összehasonlításra lehetőséget adó néhány legfontosabb mutató mentén tettünk meg. Ki szeretném emelni, hogy a jelentésben szereplő adatok hitelesek, ezek az Unió illetékes szervei felé továbbított jelentések információit használják, amelyek a hivatalos szervek beszámolói alapján készülnek, több neves szakember bevonásával. A jelentésben lévő felnőtt népesség adatait ismertető grafikon megmutatja, hogy hazánkban a kannabiszt valaha kipróbálók számaránya viszonylag alacsony az egymással összehasonlítható országok között. Itt zárójelben jegyezném meg, hogy azok az országok hasonlíthatók össze, amelyekben azonos időben volt az adatfelvétel.
(10.00)
Az egyéb tiltott drogok tekintetében kevésbé kedvező a magyarországi népesség érintettsége. Az ecstasy, az amfetamin, illetve az LSD életprevalencia-értéke alapján már a felső középmezőnyben helyezkedünk el. A 13 ország sorrendjében hazánk az ötödik-hatodik leginkább érintett ország. Az egyéb tiltott drogok relatíve nagyobb mértékű magyarországi elterjedtsége azt is jelenti, hogy ugyan más országokhoz hasonlóan Magyarországon is megfigyelhető a kannabisz dominanciája a szerstruktúrában, azonban ez relatíve kisebb mértékű. Emellett Magyarországon az egyéb drogok elterjedtségi sorrendje is némileg másként alakul, az ecstasy valamelyest inkább, a kokain pedig kevésbé elterjedt, mint az Európai Unió más országaiban.
A kábítószer-fogyasztás okozta halálozási adatok alakulását is megvizsgáltuk. Azt kell hogy mondjam, hogy a következőkben nincs ellentmondás, hiszen ez a múlt heti bizottsági meghallgatásokon megkérdőjeleződött. A jelentésben szereplő 25 fő a drogfogyasztással közvetlenül összefüggő, csak illegális szerekre vonatkozó országos statisztikai adatgyűjtési program információit tartalmazza, nincs ebben a csoportosításban benne például a szerves oldószer, altató, nyugtató okozta halálozás. Az együttesen legális és illegális szer miatti halálesetek száma 243. Továbbá megnéztük a fertőző betegségek helyzetét a droghasználók körében és a problémás szerhasználat elterjedtségét. Problémás szerhasználó az, aki amfetamint, ópiátszármazékokat fogyaszt és/vagy intravénás szerhasználó, tehát a súlyosabb esetek.
A bizottság ezenkívül betekintést nyert és megismerkedett a kábítószer-probléma kezelésének állami és civil intézményeivel. A kábítószer-probléma kezelése szempontjából a kormányzati, önkormányzati és nem kormányzati szereplők tevékenységének egyaránt nagy jelentősége van. Nagyon fontos, hogy kialakultak és funkcionálnak a kormányzati és helyi szintű koordinációs szervek, így a kábítószerügyi koordinációs bizottság, illetve a kábítószerügyi egyeztető fórumok.
Magyarországon mintegy 89 helyszínen léteznek kábítószerügyi egyeztető fórumok, jelenleg 70 ilyen részesül támogatásban a központi költségvetésből. Ezenkívül ma Magyarországon ezen a területen körülbelül 150-160 civil szakmai szervezet működik, a finanszírozásukat pályázatok által biztosítják, továbbá a korábbi eseti bizottság J/19280. számú jelentése részletesen foglalkozott a hazai drogstratégia feladatainak nemzetközi kontextusban történő vizsgálatával.
A mi bizottságunk is megvizsgálta az aktuális állapotokat ebben a kérdésben. Magyarországra számos jelentéstételi kötelezettség hárul európai uniós és ENSZ-vonatkozásban, amely jelentéstételi kötelezettségeinknek az elmúlt időszakban eleget tettünk. Nagyon fontosnak tartottuk a drogbetegek ellátását biztosító egészségügyi és szociális ellátórendszer helyzetének vizsgálatát, mivel főleg változó rendszerekről van szó. Nagyon fontos arra figyelnünk, hogy azok számára, akiknek szüksége van a kezelésre, lehetővé tegyük a szükségletüknek megfelelő ellátásokat, ugyanakkor az ellátásba terelés, irányítás is nagyon nehéz dolog, miután rejtőzködő problémáról van szó.
A bizottság megvizsgálta a drogbetegellátás vonatkozásait az egészségügyi szerkezetátalakítás kihatásai tekintetében. A bizottsági tapasztalatoknak is köszönhetően, illetve az eseti bizottság kezdeményezésére, javaslatára 2007. július 1-jétől a vizitdíj, valamint a kórházi napidíj megfizetése alól mentességet élveznek a kábítószer-függőségben szenvedők. A bizottság a jövőben is kiemelten fontosnak tartja az egészségügyi átalakítás további kihatásainak nyomon követését, javaslatok megfogalmazását a szerhasználók ellátásba juttatása érdekében. Részben foglalkozott a bizottság az ártalomcsökkentő programokkal, amelyek szerepe a HIV- és hepatitisprevencióban mind az egyéni, mind a társadalmi károk mérséklése szempontjából fontos. Ezt a munkát a következő időszakban a bizottság folytatja.
A bizottság kiemelten foglalkozott a prevenció, a megelőzés tárgykörével. A korábbi eseti bizottság is megállapította egy, a drogstratégiát értékelő beszámolója alapján, hogy a nemzeti stratégia fejlesztésének legsikeresebb része a prevenció, a megelőzés, ahol is számos újdonság valósulhatott vagy valósul meg. A prevenciós tevékenység elterjedtségének növelése, a kiszámítható finanszírozás, valamint a minőségi sztenderdek közzététele és módszeres alkalmazása a jövő fontos és megkerülhetetlen feladata. A bizottság a kábítószer-használatra vonatkozó szabályozás tapasztalatairól, a jogalkalmazás problémáiról is meghallgatott beszámolókat, és a jövőben is fontosnak tartjuk a kérdéskörrel kapcsolatos terület folyamatos figyelemmel kísérését.
A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a kábítószer-bűnözésre vonatkozó schengeni előkészületekről, valamint a schengeni alap felhasználásáról. Az üléseken beszámolt a rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség a kábítószer-bűnözés elleni küzdelem helyzetéről. Megállapításra került, hogy továbbra is jelentős a balkáni útvonal szerepe a kábítószer-csempészet tekintetében, és a legnagyobb mennyiségben lefoglalt kábítószerfajta a marihuána.
A bizottság áttekintette a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő hazai költségvetési helyzetet is. A bizottság megállapította, hogy a nemzeti stratégiai program megvalósítására a jelenlegi és a korábbi időszakokban sem állt rendelkezésre elég forrás. A javaslataink között szerepel egyebek mellett az is, hogy a finanszírozás tekintetében szükséges a kábítószer-probléma kezelésére fordítandó költségvetési források szinten tartása. A kábítószer-probléma kezelésére nemcsak a koordinációért felelős tárca költségvetésében szerepel forrásösszeg, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban lévő forrás elsősorban a program- és intézményfejlesztést biztosítja, emellett nem szabad elfelejteni, hogy az egészségügyben, a szociális ágazatban vagy a igazságszolgáltatásban is komoly összegek fordítódnak a probléma kezelésére, az ellátások működtetésére.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetén a kábítószer-megelőzési feladatokra 2007-ben 1 milliárd 125 millió forint volt biztosítva, 2008-ban 1 milliárd 84 millió forint áll rendelkezésre. Ez úgy alakult ki, hogy képviselői módosító javaslatunkra a költségvetési tervezetben még 1 milliárd forint szerepelt, majd pedig plusz 84 millió forintot tudtunk átcsoportosítani erre a területre. Ezenfelül a civil terület feladatellátásában további forráslehetőséget jelentenek a helyi és fővárosi önkormányzatok pénzügyi támogatásai, a Nemzeti Civil Alapprogram támogatási lehetőségei, valamint hogy az elkövetkezendő években az Új Magyarország fejlesztési terv fejlesztési erőforrásainak kedvezményezettje kell hogy legyen a terület.
A bizottság a jelentésben a következőket javasolta. Erősíteni kell a koordinációt a kábítószerügy államigazgatási, helyi önkormányzati szintű területein, valamint fejleszteni kell a civil együttműködés kereteit. A finanszírozás tekintetében szükséges a kábítószer-probléma kezelésére fordítandó költségvetési források szinten tartása. Valamennyi számottevő prevenciós színtéren fejleszteni kell a szolgáltatásokat, és egységes szakmai követelmények meghatározásával meg kell oldani a prevenciós programok akkreditációját. Az iskolák egészségfejlesztési programjait továbbra is működtetni és fejleszteni kell, a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Szükség van a média hangsúlyosabb bevonására, a szülőkre irányuló felvilágosító munkára. Biztosítani kell a drogbetegek komplex reintegrációját, reszocializációját megvalósító programok megfelelő számban és minőségben való rendelkezésre állását és finanszírozását.
Képzéssel és intézményfejlesztéssel biztosítani kell a gyermekkorúak addiktológiai ellátását, továbbá fejleszteni és működtetni kell a droghasználat szempontjából speciális célcsoportok szükségleteire reflektáló ellátási formákat, különös tekintettel a közösségi ellátásokra, valamint az alacsony küszöbű ártalomcsökkentő programokra. Növelni kell a HIV- és hepatitismegelőző programok számát, a szűrés és tanácsadás hozzáférhetőségét.
(10.10)
A különböző ellátási elemek összehangolását biztosító integrált intézményi modellek létrehozása javasolt legalább megyei vagy megyei jogú városi szinten. A szakemberképzés fejlesztésére van szükség valamennyi ellátási területen.
A büntetőjogi szabályozás kialakításakor figyelembe kell venni az elterelés intézményrendszerének szakmai tapasztalatait, különös tekintettel az 1/2007-es büntető jogegységi döntésre.
Végül az eseti bizottság javasolja, hogy a nemzeti stratégia értékelését az uniós drogstratégia és akcióterv szempontjainak, hazai érvényesülésének figyelembevételével kell elvégezni.
Tisztelt Országgyűlés! A kábítószerügyi eseti bizottság 7 igen és 1 tartózkodás mellett fogadta el a jelentését, amit az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és a KDNP képviselői is és szakértői is közösen készítettek el. Egyedül az MDF tartózkodott, mivel többoldalas javaslataikat a végső elfogadás előtt nyújtották be, majd az ülésen visszavonták, így ezt az eseti bizottság érdemben nem tudta tárgyalni, ezért volt a bizottságban 1 tartózkodás.
Engedjék meg, hogy mind a bizottság munkájában részt vevő képviselőknek, mind a pártok által delegált szakértőknek, illetve az érintett tárcák és háttérintézmények, intézmények képviselőinek itt, az Országgyűlés előtt is hadd köszönjem meg a munkájukat, és kérem őket, hogy a továbbiakban is segítsék a bizottságot. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az általános vitában is - ahogy a bizottsági munka során már megtapasztaltuk - szakmailag álljanak a kérdéshez, és ne a napi politika szintjére helyezzék ezt a szakmai kérdést.
Végül pedig kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ahogy a bizottságban a pártok szakpolitikusai támogatták a közösen elkészített jelentésünket, úgy támogassák azt az Országgyűlésben is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
