ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr felszólalásának arra a részére, amelyik arról szólt, hogy milyen károkat okoz az a fajta ostoba politikai kampány, ami ma zajlik a felsőoktatás körül, túl sok szót nem is érdemes vesztegetni. Valóban így van, képviselő úr, látszik, hogy ahogy a Fidesz kormánybuktatónak szánt csodafegyvere besül, egyre inkább pánikba esik az ellenzék, és mindenfajta trükkel, ködösítéssel, fenyegetőzéssel próbálkozik; nem belegondolva, nem átgondolva azt, hogy milyen károkat okoz, ha ijesztgetjük a diákokat, ha igyekszünk a diákokat elijeszteni a felsőoktatástól, azt mondjuk nekik, hogy nem fognak tudni bekerülni, nem fognak tudni megfelelni. Utólag ez persze még jól is jön, mert lehet arra mutogatni, hogy lám, hogy csökken a jelentkezők létszáma a felsőoktatásban.
Talán azon is el kellene gondolkodni, hogy milyen felelőssége van ebben annak, aki a maga évi 20 millió forintos jövedelme mellett is azt mondja, hogy ő nem fogja tudni a gyerekét egyetemre járatni. Ha megnézzük a felsőoktatást, megnézzük azt, hogy a felsőoktatásban milyen ösztöndíjak, milyen juttatások vannak, akkor láthatjuk azt, hogy bizony egyetlen gyerek sem szorul ki a felsőoktatásból a képzési hozzájárulás miatt. Éppen ellenkezőleg, a képzési hozzájárulás rendszere teremt olyan eszközöket, olyan anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a jobban tanuló vagy éppen a szociálisan rászoruló diák magasabb ösztöndíjat kapjon.
Azt is tudjuk, hogy a diákok legjobb 15 százaléka és a rászoruló diákok mentesülnek a képzési hozzájárulás megfizetése alól. Így hát a riogatásnak nincs értelme, nincs jelentősége, ez csak arra jó, hogy megpróbáljon valamifajta politikai zavart kelteni, és mentse a népszavazás ügyét. Hiszen ahogy haladunk előre ebben a kampányban, egyre inkább elgondolkodnak az emberek azon, hogy akarnak-e olyan diákok helyett fizetni, akik sem teljesítményükkel, sem szociális helyzetükkel nem szolgálnak erre rá.
(9.10)
Sokkal fontosabb volt azonban a másik téma, amit képviselő úr érintett. Az valóban lényeges kérdés. Az valóban lényeges kérdés, hogy hogyan tudunk több segítséget, több támogatást nyújtani a diákoknak ahhoz, hogy eljussanak a felsőoktatásba, hogy kibontakozzon az a tehetség, ami bennük van.
Az elmúlt években számos olyan program indult, amelyik ezt a fajta esélytámogatást, esélysegítést szolgálta. Ilyen az Arany János program, ilyen az Arany János kollégiumi program, ilyen az Útravaló-ösztöndíjprogram, a Katapult-mentorprogram, amelyik kimondottan már a felsőoktatásba került hátrányos helyzetű diákokat segíti; ilyen a Bursa Hungarica program - éppen tegnap érintettük ennek a sikereit és eredményeit. És talán nem véletlen, hogy ezek között a programok között bizony vannak olyanok, amelyeket a Fidesz-kormány idején kezdeményeztek és mi továbbvittünk, és vannak olyanok, amelyek már új kezdeményezések. Hiszen ez egy olyan rendszer, ahol csak egy mozaikszerű, mindenfajta élethelyzetet külön-külön segítő és támogató programrendszer lehet eredményes.
Ezek közül a programok közül azok a legsikeresebbek, a legeredményesebbek - például az Arany János program, az Útravaló-program vagy a mentorprogram -, ahol nem egyszerűen csak szociális juttatást kapnak a diákok, hanem a szociális juttatás mellett valamifajta mentori, pedagógiai, szakmai segítséget is kapnak. Azok a programok az igazán eredményesek, ahol pedagógiai innováció, iskolák közötti együttműködés is járul az anyagi segítséghez, a támogatáshoz. Azt hiszem, ez az az út, ez az a megközelítés, amelyiken érdemes továbbmenni.
De van egy terület, amiről egy picit kevesebbet beszéltünk, és nagyon köszönöm képviselő úrnak, hogy ezt ma itt szóba hozta. Hiszen miközben mi, pedagógusok azt mondjuk, hogy minden diák tehetséges valamiben, eközben csak kevés olyan diák van, aki kiemelkedő, rendkívüli tehetséget mutat egy-egy területen. Ezek között a diákok között vannak gazdagok és szegények, vidékiek és budapestiek, akiknek szükségük van arra, hogy olyan gyorsító pályákat, olyan tehetséggondozó lehetőségeket építsünk ki számukra, amelyek az ő kiemelkedő tehetségük számára biztosítanak olyan lehetőséget, amivel sikeressé tehetik saját magukat, és sikeressé tehetik aztán az egész országot. Ezeknek a tehetségeknek a megtalálása és segítése érdekében hirdette meg a kormány a “Magyar géniusz” programot, indítottunk el olyan kezdeményezéseket, amelyeknek az a célja, hogy európai uniós forrásból és hazai forrásból jobban célzott, jobban szervezett rendszert teremtsünk.
Nem véletlenül nem beszélek arról, hogy új dolgokat vagy gyökeresen új dolgokat, hiszen ma is számos tehetséggondozó intézmény van, a magyar tanulmányi versenyek rendszere világszínvonalon is kiváló, és rendkívül jó lehetőséget nyújt a diákok számára. De ahhoz, hogy ez a rendszer jobban működjön, széles összefogásra van szükség, ezért üdvözlöm és támogatom képviselő úrnak azt a kezdeményezését, amelyik egy széles társadalmi összefogásra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és széles parlamenti összefogásra vonatkozik.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)
