BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nógrád megyei önkormányzat közgyűlése 2008. április 24-ei ülésén megtárgyalta a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli kara salgótarjáni intézetének helyzetéről szóló előterjesztést. Az intézet igazgatója április elején tájékoztatott arról, hogy Nógrád megye egyetlen jelentős felsőoktatási intézményének helyzete kritikussá vált, a Budapesti Gazdasági Főiskola a képzési hely felszámolására irányuló intézkedéseket kezdett meg, illetőleg tárgyalások indultak a Miskolci Egyetemmel a főiskola esetleges átadás-átvételéről. A folyamat az elmúlt évi felvételi eljárás során alkalmazott, a felvételi ponthatárokat egységesen megállapító döntéssel kezdődött, amelynek következtében az intézet a tervezett 180-200 hallgató helyett első lépésben alig több mint 30, a pótfelvételivel együtt összesen 77 elsőéves hallgatót vehetett fel.
A jelentős hallgatói létszámcsökkenés hozzávetőlegesen 36 millió forint azonnali bevételkiesést eredményezett, a BGF gazdasági tanácsának akkor borúlátó becslései szerint a hiány mértéke 2008-ra a 60-100 millió forintot is elérheti. Az egyébként igen sikeres BGF szenátusa az adott helyzetben gyorsan reagált, közvetlen és közvetett intézkedéseivel megkezdte a salgótarjáni főiskola kifutó rendszerű vagy annál is gyorsabb felszámolását, ezzel jelentősen felgyorsítva a hallgatói elvándorlás folyamatát. 2008. április 24-én módomban állt részt venni a BGF és a Miskolci Egyetem képviselői, valamint dr. Manherz Károly államtitkár úr részvételével folytatott egyeztetésen, amelynek során egyértelművé vált, a salgótarjáni intézet helyzete valóban kritikus, a BGF nem kíván intézkedéseket tenni a főiskola akár átmeneti konszolidálására sem, a Miskolci Egyetem pedig nem tudja vagy nem kívánja finanszírozni az átadás-átvétellel kapcsolatos processzust.
Az ezt követő egyeztetésre 2008. május 13-án került sor a BGF, Salgótarján megyei jogú város és a megyei önkormányzat képviselőinek részvételével. Ezen a megbeszélésen a BGF álláspontja annyiban módosult, hogy az eredetileg meghatározott 150 fő alatt is hajlandó engedélyezni első évfolyam indítását, amennyiben a város és a megye a kieső bevételt, évi 85 millió 900 ezer forintot saját költségvetéséből évente pótolja. Azaz a helyi felsőoktatás megőrzésének felelősségét és kockázatát a jelenlegi álláspont szerint a BGF két helyi, jelentős forráshiánnyal küszködő önkormányzatra terheli.
Tisztelt Ház! Nem kívánom palástolni mély megdöbbenésemet, amelyet különösen az április 24-ei konzultáció során éreztem. Az ügy valamennyi szereplője előtt ismert Nógrád megye társadalmi-gazdasági helyzete, az a mély válság, amely a korábbi iparszerkezet összeomlásával és az elmúlt másfél évtized számunkra sok esetben kedvezőtlen folyamatai következtében kialakult. A piacképes munkaerő fokozódó elvándorlása, a beruházások hiánya, az intézményrendszer leépülése, a hátrányos helyzetű rétegek alacsony mobilitása, az innováció hiánya térségünket mély depresszióba taszította. E helyzet kezeléséhez a megyei önkormányzat eszközei elégtelenek, a területi kiegyenlítést szolgáló központi intézkedések pedig jobbára elmaradtak.
Készséggel elismerem, hogy a felsőoktatás racionális megszervezése össztársadalmi érdek. Nem vitatom, hogy az egyes felsőoktatási intézmények felelősek saját hallgatóikért, az oktatás magas színvonalú megszervezéséért, az ésszerű és hatékony gazdálkodásért. Nincs kétségem afelől, hogy a felsőoktatás megreformálása során önöket, a szaktárcát a jó szándék vezette. Talán megértem a BGF gazdasági tanácsának nyers piaci logikáját. Azzal is tisztában vagyok, hogy a Miskolci Egyetem számos képzést kénytelen finanszírozni. Nehezebb szembesülnöm azzal, hogy a körben elhelyezkedő budapesti, gyöngyösi, egri, miskolci felsőoktatási intézmények Nógrád megyét leginkább piacnak tekintik, ahonnan hallgatókat, oktatókat lehet importálni anélkül, hogy helyben bármiféle érdemi fejlesztést kellene folytatniuk.
A legnagyobb dilemmát ugyanakkor a szaktárca tétlensége jelenti számomra. A korábbi egyeztetések során valamennyi érintett kiemelt súllyal említette a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának szükségességét, az esélyegyenlőség mind szélesebb körben történő biztosítását, így Nógrád megye jelenlegi helyzetének fokozott figyelembevételét - hangsúlyozom, említették. Nem hangzott el viszont egyetlen konkrét javaslat, ajánlat sem, ami e szép eszme gyakorlati megvalósításának irányába hatna. Sőt, az ügyben tett valamennyi intézkedés ennek gyakorlati cáfolata. Az intézet helyzetének megingásával, felszámolásával a leggyengébb helyzetű térség szenvedi el a legnagyobb hátrányt, válik még sérülékenyebbé, azaz a területi kiegyenlítés helyett paradox módon a lefelé ívelő spirál meredeksége nő. Azon túl, hogy ez ellentétes az esélyegyenlőség logikájával, szemben áll azokkal a nemzetközi tendenciákkal, tapasztalatokkal is, amelyek a felsőoktatás diverzifikálását, társadalmi kapcsolatainak erősítését, az elmaradott térségek fejlesztésében, a foglalkoztatáspolitika alakításában betöltött szerepét helyezik előtérbe.
Tisztelt Oktatási Miniszter Úr! Öntől kell kérnem, hogy a salgótarjáni intézet helyzetét tekintse át, és eszközeivel érvényesítse a piaci szempontokon túlmutató preferenciákat. Talán nem szorul külön bizonyításra, hogy léteznek ilyen kitüntetett és hasonlóan össztársadalmi érdekek. A Nógrád megyében élők nevében kérem, hogy akár a jelenlegi, akár a más szervezeti konstrukció felállításával, az átmenet konkrét pénzügyi finanszírozásában történő részvétellel legyen segítségünkre a helyi szellemi-innovációs potenciál megőrzésében.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
