DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A salgótarjáni intézet a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli főiskolai tagozatának nem önálló jogi személyiségű szervezeti egysége, és mint ilyen, több mint három évtizedes gazdasági képzési profillal eredményesen és színvonalasan működött.
(22.20)
A felsőoktatási törvény az intézményi autonómia jogosultsági körébe utalja az ilyen szervezeti egységek alapításának, működtetésének és átalakításának jogosultságait, így az oktatási tárca jogi lehetőségei korlátozottak. Ugyanakkor - mint arra képviselő úr is utalt - a tárca ágazati felelősségéből fakadóan a térségi gondok megoldásának elősegítése érdekében képviseltette magát államtitkári szinten az egyeztető tárgyalásokon és az azt előkészítő főiskolai és egyetemei konzultációkon. Ha más összefüggésekben is, mint az érintett önkormányzatok, az oktatási tárca eddig is partner volt a salgótarjáni képzési hely jövőjének stabilizálásában, s a jövőben is ezt a feladatot vállalja.
A térségben az ezredfordulót követően a felsőoktatási hálózat átalakulása, a képzési szerkezet változása és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok együttes hatásaként az elmúlt két évben már érezhető volt, hogy országosan gondot okoz a szűk, egy képzési profillal működő, kis intézmények működése, gazdaságos működtetése olyan földrajzi régióban, ahol két nagy egyetem - Gödöllő és Miskolc - és több főiskola - Eger, Gyöngyös - hasonló képzési kínálatot nyújt a továbbtanulni szándékozóknak.
Mindezt azért szerettem volna felidézni, mert a salgótarjáni intézetbe jelentkezők számának csökkenését követően kezdeményezte az anyaintézet, a Budapesti Gazdasági Főiskola a megoldáskeresést, a képviselő úr által is említett tanácskozást. A Miskolci Egyetem júniusi szenátusi ülésének napirendjén szerepel a Salgótarján-Miskolc képzési kapcsolat kiépítése, az intézet esetleges átvétele. Érthető, hogy az egyetem az azonnali megoldásra nem tud vállalkozni, átmeneti időszakot kér, de az is érthető, hogy a főiskola, ahol a beiskolázási gondok miatti hiányt el kell viselni, gyorsabb megoldást akar.
Az Oktatási Minisztérium és a miniszter úr maga is szorgalmazta, hogy a megoldás irányáról szülessen döntés az elkövetkezendő hetekben, s a természetes átmenet egy-két évében az érintett felsőoktatási intézmények, az önkormányzatok és a tárca, ki-ki a maga feladatkörében az ésszerűség határain belül vállalja a segítséget a salgótarjáni intézet jövőjének érdekében.
Az oktatási tárca már eddig is világosan elmondta, és miniszter úr nevében tehetem azt az ígéretet, hogy az idei felvételi időszakban a felsőfokú szakképzésben államilag támogatott keretszámot biztosítják a nyári pótfelvételi eljárás keretében a salgótarjáni képzési helyre, és amennyiben a kormány támogatását megkapja az oktatási tárca, a szabad felsőfokú szakképzési keretszám terhére a vidéki felsőoktatási intézmények, közöttük a salgótarjáni intézet is lehetőséget kap a beiskolázás bővítésére.
A képviselő úr azon megjegyzése tehát, miszerint e kérdéskörben a tárca tehetetlen, azt gondolom, talán abból fakad, hogy az utóbbi időben nem volt ideje nyomon követni azt, hogy mit is tett az oktatási tárca. Azt szeretném kérni képviselő úrtól, hogy kérdezze meg az érintett két intézmény vezetőjét, hogy csupán az elmúlt fél évben hány alkalommal és milyen témakörben tárgyaltak a tárca vezetésével a salgótarjáni intézet beiskolázási gondjainak enyhítéséről, a képzési hely jövőjéről. A képviselő úr előtt is ismert, hogy ettől az évtől a felsőoktatási intézmények finanszírozása hároméves megállapodás szerint történik. Ez az intézmények számára biztonságot, a tárca részére pedig a támogatási források fel- és leosztási kötelezettségét jelenti. Ez az elosztás tavaly decemberben megtörtént, így a Budapesti Gazdasági Főiskolán a salgótarjáni beiskolázási gondokból eredő hiány kompenzálására, többlettámogatására sajnos a tárca nem rendelkezik forrásokkal.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen.
