BÉKI GABRIELLA

Teljes szövegű keresés

BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A szabad demokraták képviselőcsoportja nevében én ezt a javaslatot természetesen támogatni fogom, de ellentétben államtitkár úrral, én nagyon jó alkalomnak érzem ezt a javaslatot arra, hogy kicsit a gyermektámogatási rendszer egészét át tudjuk tekinteni, és szóljunk azokról az anomáliákról, amik megvannak jelenleg is ebben a rendszerben; hogy úgy mondjam, szóljunk azokról a divatokról vagy divathullámokról, amik erőteljesen befolyásolják, hogy egy aktuális kormányzat milyen irányba próbálja meg módosítani ezeket az ellátási, támogatási formákat.
Gyermekgondozási támogatás címszó alatt a családtámogatásokról szóló törvény két ellátásról szól: a gyesről - gyermekgondozási segélyről -, ami születéstől hároméves korig vehető igénybe, és a gyetről, ami a három év feletti korosztály számára nyújtott kedvezménylehetőség, abban az esetben, ha legalább három vagy háromnál több gyerek él a családban, ahogy erről előttem Vidor Györgyi szólt.
Amikor a gyes gondolata fölmerült még a 60-as évek végén, akkor azt gondolom, hogy legalábbis kétféle cél fogalmazódott meg a támogatási forma kialakítása mentén. Egyrészt mindenképpen és tagadhatatlanul célzottan volt egy jövedelempótló funkciója, hiszen a kisgyermek mellett a munkából esik ki a nő, tehát az állam, az akkori szocialista állam akart valamit nyújtani az anyáknak segítség formájában, így született a gyes. De ez igazából akkor is csak az egyik célja volt a támogatás megszületésének.
A másik, lehet, hogy kevéssé kimondott célja az intézményi ellátások terjedésének a visszaszorítása volt. Vagy hogy másképp, ideológiai érvekkel támasszam alá ennek az ellátási formának a megszületését, az volt az ideológia hozzá, hogy egy gyerek mellett fontos az anya jelenléte kicsi korban, tehát hároméves kor alatt. Ennek a gondolatnak az lett a következménye, hogy az akkoriban jól kiépített - a szocializmus évtizedeiről beszélünk - bölcsődei ellátórendszer, hogy úgy mondjam, megfeneklett. Nagyon szép görbét írt le a második világháborút követően a bölcsődei férőhelyek alakulása; először fejlesztette az állam ezt az intézményrendszert, ahova tehát a legkisebb gyerekeket lehetett elhelyezni szakértő gondozók, védőnők gondjaira bízva, aztán a gyes bevezetését követően megakadt ez a fejlődés, és elindult visszafelé: a 90-es évek végére gyakorlatilag egy 20-22 ezer fős férőhelyi létszám szintjére, a minimumra zsugorodott össze.
Amikor egy kormány belenyúl egy támogatási rendszerbe, akkor bizonyos, hogy vannak megfontolásai azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba szeretné ösztönözni az anyákat. Utóbb a nők újbóli munkába állítása, a foglalkoztatási arányaink javítása érdekében történik az, hogy néhány éve - talán éppen két éve - a parlament döntött arról, hogy gyes mellett is lehessen munkát vállalni. Itt is egy fokozatosságot figyelhettünk meg, hiszen a jogszabály már korábban is tartalmazta a gyes melletti munkavállalás lehetőségét, de csak a gyermek egyéves kora felett és csak napi négy órában. Ma már úgy néz ki a helyzet, hogy gyakorlatilag minden anyuka, aki igényli a gyest, megkaphatja ezt a támogatási formát, függetlenül attól, hogy napi 24 órában otthon van a gyermeke mellett, vagy napi akár 8 órában dolgozik. Azt gondolom, azzal az intézkedéssel, hogy a munkát ilyen napi 8 órai lehetőséggel teljesen szabaddá tettük a gyesben, azt a funkcióját, ami az első és eredeti funkciója volt, hogy maradjon otthon az anyuka, és a kieső jövedelem pótlását célozza a gyes, hogy úgy mondjam, gyakorlatilag elimináltuk.
Mi a helyzet a gyettel, a gyermeknevelési támogatással, ami tehát a főfoglalkozású anyaság ellátási formája? Itt a hatályos jogszabály szintén kereteket alkalmaz; az a mama, édesanya, akinek legalább három gyereke van, és ilyen módon igénybe veszi ezt a támogatási formát, most is dolgozhat a hatályos törvény alapján, de maximum napi 4 órában, illetve van egy bekezdés, amelyik igazából heti 20 órában határozza meg ezt a kontingenst, függetlenül attól, hogy az milyen elosztásban kerül sorra.
(15.20)
Ehhez képest a gyerekek - akik már a bölcsődéskorból kinőve óvodába vagy iskolába járnak - gyermekintézményi elhelyezésre, ahogyan azt a képviselőtársnőm előttem említette, legfeljebb napi öt órában helyezhetők el. Itt tehát egy olyan korlát van, amiről én magam is azt gondolom, hogy szükséges feloldani ezt a korlátot, hiszen ha körülnézünk a statisztikai adatok között, akkor azt látjuk, három vagy több gyermeket társadalmunkban - hozzátehetem egyébként, hogy sajnálatos módon - tipikus csoportok vállalnak. Nem nagy divat a társadalom egészében, a középosztálybeli rétegek körében három vagy több gyereket vállalni.
Azt gondolom, tipikusan két társadalmi csoportot látunk, ahol a magas gyermekszám gyakori. Az egyik a mélyen vallásos szülők köre, ahol elvi okokból nem történik fogamzásgátlás, az újabb és újabb gyermeket Isten adományaként magától értetődő módon fogadja a család, így a családban magas gyermekszám alakul ki. Azt kell mondanom, ilyen család nagyon kevés van a magyar társadalomban. A másik pedig hagyományosan a roma, cigány lakosság köre, általában a szegény, a legszegényebb rétegek, ahol a szociokulturális színvonal meglehetősen alacsony, ahol a fogamzásgátlás eszközei nem ismertek, nem használtak, ahol magas a gyermekáldás.
Ha ki akarunk kerülni abból a csapdaszituációból, hogy a szegénységet ezek a rétegek természetes módon örökítik át generációról generációra, akkor az ő képzésükre gyerekkorban, kora gyerekkorban, a szocializációs, adaptációs folyamatukra, a társadalmi normák megismerése, elfogadása tekintetében különösen oda kell figyelni. Ennek viszont az a következménye, hogy igen, nagyon fontos, hogy az óvodák kapuját minél szélesebbre tárjuk, hogy olyan szocializációs lehetőségeket biztosítsunk számukra, amelyek mentén talán máshová juthatnak el, mint enélkül.
Azért akartam ilyen mélységében különböző szempontokat belekapcsolni ebbe a vitába, mert jó, ha tudjuk, hogy pontosan kiket érint az a jogszabály-módosítás, ami előttünk van, milyen pozitív hozadéka lehet. A magam részéről csak ismételni tudom, hogy a szabad demokraták képviselőcsoportja a javaslattal egyetért, és támogatja azt.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem