DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Napról napra újabb statisztikai adatok látnak napvilágot, amelyek azt jelzik: mind a külső, mind a belső egyensúly tovább javul, miközben már élénkül a magyar gazdaság. Gyakorlatilag az történik, amit 2006 közepén elterveztünk, amiről akkor beszéltünk. Sikeres kiigazítást hajtottunk végre, amelynek nagysága két év alatt eléri a GDP 5,2 százalékát, ennyivel csökkent a hiány. Jelentős változásokat értünk el a nagy államháztartási rendszerek átalakításában az úgynevezett strukturális reformokkal, ugyanakkor tudtuk és mondtuk is, hogy mindezt meg kell tenni, csak így állítható a gazdaság fenntartható növekedési pályára, így folytatható a felzárkózás.
Jelentkeznek az eddigi erőfeszítések eredményei. Az egyensúlyjavulás leglátványosabb mértékben a külkereskedelemben következett be. Idén január kivételével minden hónapban többlettel zárt a kereskedelmi mérleg, az export februárban, márciusban és áprilisban egyaránt meghaladta az importot. Az első négy hónapban 330 millió eurós többlet alakult ki, a tavalyi első négyhavi 307 millió eurós hiánnyal szemben. Az április végéig számított egy esztendő során valamivel több mint 2 milliárd euróval javult az egyenleg. A külkereskedelmi mérleg javulása nem visszaesés, hanem növekedés közben zajlott le. Növekszik az import, de gyorsabban nő folyamatosan az export. Növekszik az ipari termelés is; az év első négy hónapjában 8,1 százalékkal bővült.
Az eddig nyilvánossá vált négyhavi adatok szerint az első félévben az államháztartás hiánya valamivel kisebb lesz a vártnál, és az éves 4 százalékos hiánycél teljesülése biztosított. Ezt egyébként nemcsak a Pénzügyminisztérium, hanem az elemzők és a Nemzeti Bank is így látja. A Nemzeti Bank prognózisa 3,6 százalékkal számol. Az ország iránt nő a bizalom. Ezt jelzi a legutóbbi, külföldi eurókötvény-kibocsátás is, amelyet a befektetők jelentős részben túljegyeztek, olyan körülmények között, amikor még erősen érezhető az Amerikából kiindult másodlagos jelzálogpiaci válság hatása a pénzpiacokon.
Ilyen körülmények között meglehetősen megalapozatlan, sőt azt is lehet mondani, hogy nagyfokú felelőtlenség folyamatosan válságot emlegetni, mesterségesen válsághangulatot kelteni. Szó sincs arról, hogy Magyarországon ezek az állítások igazak lennének, a tények éppen az ellenkezőjét igazolják. Mivel az egyensúlymutatók tavaly és idén javultak, s várhatóan jövőre még tovább javulnak, úgy, ahogyan eredetileg a programban azt terveztük, így az adósságráta csökkenő pályára állása biztosított. Ha pedig nem vagyunk adósságcsapdában, működik az, amit elterveztünk, vagyis javítjuk a külső és belső egyensúlyt, s így fokozatosan kedvezőbbé válnak az ország mutatói, akkor nagy felelőtlenség adósságcsapdáról beszélni, és még nagyobb felelőtlenség - és itt most szó szerint idézek Orbán Viktor múlt csütörtöki megszólalásából - “valamifajta értelmes adósságkonvertálásról, -ütemezésről, adósságcseréről, a jó ég tudja, milyen technikákról” beszélni. Egyaránt ilyeneket csak felemlegetni is felelőtlenség. Ilyen kérdésben hozzá nem értő politikai nyilatkozatok nagy kárt tudnak okozni.
Magyarországon az államadósság 94 százaléka nyilvánosan kibocsátott vagy forgatott állampapírokban van. Ezeknek a papíroknak jelentős részét közvetve vagy közvetlenül a lakosság birtokolja. Az emberek azért vesznek állampapírt, mert ez a legbiztosabb befektetés. Hasonló okból helyezik el jelentős részben megtakarításaikat nyugdíj-, illetve befektetési alapokba, vásárolnak életbiztosítást, mert gyakorlatilag így is jelentős részben állampapírokba fektetnek áttételesen.
(13.10)
Nem gondolom, hogy ebben a hitükben meg kellene ingatni az embereket. Szakmailag egyébként is megalapozatlan az a gondolat, hogy az emberekkel, a lakossággal lehetne adósságcseréről, konvertálásról átfogó megállapodást kötni. Az államadósság-kezelés bizalmon alapul. Ennek a bizalomnak az aláásása súlyos károkat okoz az országnak, esetleges ütemezés, adósságkonvertálás, adósságcsere felvetése, netalán ilyen témában folytatott nyilvános vita nagyon komoly negatív következményekkel járhat, különösen annak fényében, hogy Magyarországnak nincsenek finanszírozási problémái. Az aukciókon az állampapírokat rendszeresen túljegyzik, így az ilyen felvetés azt az üzenetet küldi a piacoknak, hogy aki átütemezésről beszél, valójában hiányt akar növelni. Ez megrendítheti a befektetők Magyarországba vetett bizalmát.
Ami pénteken történt a magyar állampapírpiacon, nevezetesen, hogy hirtelen csak az eladók maradtak, a vevők eltűntek, a hozamok meredeken emelkedni kezdtek, mutatja, hogy milyen veszélyeket rejt magában egy csütörtöki hozzá nem értő politikai nyilatkozat. Kérem valamennyiüket, tartózkodjanak az ilyen nyilatkozatoktól.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
