SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Abban a reményben, hogy válaszom után is úgy érzi majd, hogy komoly jogszabályi kezdeményezés részese, előrebocsátom, hogy a környezetvédelmi biztosítékadásról szóló jogszabályt kormányrendelet formájában változatlanul az első félévben kívánjuk elfogadni. Annak sem látom akadályát, hogy tekintettel a szabályozni kívánt kérdés gazdasági hatásaira és összetettségére, a témával a környezetvédelmi bizottság részletesen foglalkozzon.
A bizottság egykori tagjaként és miniszterként is egyetértek ugyanis azzal a törekvéssel, hogy a környezeti károk helyreállításáért az okozónak kell felelősséget vállalnia. Fedezet hiányában ugyanis a károk felszámolása, ahogyan azt a képviselő úr is elmondta, állami feladat, azaz a költségvetést terheli.
(12.40)
Ugyanakkor az is tény, hogy számos esetben nem tudunk érvényt szerezni ennek az egyébként 1995 óta meglévő törvényi kötelezettségnek. Egyértelmű tehát, hogy a szabályozáson változtatni kell még időben.
Elsőként az elmúlt évben elfogadtuk azt a törvényjavaslatot, amely a környezeti felelősséggel kapcsolatosan számos szigorítást vezetett be, így a törvény elfogadása óta a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek a szándékosan okozott környezeti kárért korlátlan és egyetemleges felelőssége van, függetlenül attól, hogy a cég időközben megszűnt-e vagy sem. Emellett megállapított környezetkárosítás esetén a hatóság elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el az érintett ingatlanra.
A következő lépés a környezetvédelmi biztosítékadásról szóló jogszabály megalkotása, amelyre ugyanebben a törvényben felhatalmazást kaptunk. Az új jogszabály lényege az lesz, hogy meghatározza, hogy a tevékenységek folytatásához előzetesen környezetvédelmi biztosítékot kell majd letenniük a társaságoknak. Emellett kötelezőek lesznek arra is, hogy környezetvédelmi biztosítást kössenek az előre nem látható környezeti károk felszámolásának fedezetéül. Nem kell részletesen kitérnem arra, hogy egy ilyen jogszabály megalkotása, amely a gazdálkodók ilyen széles körét érinti, csak igen nagy körültekintéssel oldható meg, ezért a tárca folyamatosan egyeztetett, egyeztet, illetve a biztosítékadással érintett környezethasználókkal, a biztosítókkal és a bankok képviselőivel, valamint a társtárcákkal folytatja ezt az egyeztetést.
Jelenleg a jogszabálytervezet véglegesítésén dolgozunk. Úgy vélem, hogy a biztosítékadás alkalmazása valóban a környezet állapotának dinamikus javulását eredményezheti; egyfelől azért, mert érvényesíti a környezetkárosodást okozó személyek felelősségét, valamint “a szennyező fizet” elv bevezetését; másfelől a biztosíték részben tehermentesíti az országos környezeti kármentesítési programot is.
Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. (Taps az MSZP soraiban.)
