DR. BÓKA ISTVÁN
DR. BÓKA ISTVÁN
DR. BÓKA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem kívánom én a rómaiaknál kezdeni, ahogy Suchman elnök úr, képviselő úr tette, csak az elmúlt nyolc évre szeretnék visszaemlékezni, és a nemsokára a parlament elé kerülő turizmustörvényről is szeretnék néhány szót ejteni, ha már az MSZP vezérszónoka ezt megejtette. Ez a turizmustörvény nem biztos, hogy szolgálni fogja a szakma és a turizmus érdekét, elég elnagyoltnak tűnik, jelentős átdolgozásra van szükség.
Tisztelt Ház! Lassan nyolc éve lépett hatályba, illetve került elfogadásra a 2000. évi CXII. törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területi szabályzat megállapításáról címet viselő törvényjavaslat. Az ezt a javaslatot, a felülvizsgálatot elrendelő szabály az 1033/2004-es kormányhatározat volt, ez alapján került sorra az úgynevezett Balaton-törvénynek a felülvizsgálata. Többször módosítottuk az elmúlt években ezt a törvényt, van, amikor életszerűségi szempontból, nézőpontból. Valamennyien emlékezünk arra, hogy nem sokkal a törvény elfogadását, hatálybalépését követően bizonyos lazítás történt, amikor is, ahol nem épült még ki a szennyvízcsatorna-hálózat, de már megkezdődött a fejlesztés és a beruházás, ott bizonyos feltételekkel ki lehetett adni az építési engedélyt és használatbavételi engedélyt kellett produkálni a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez. Aztán módosítottuk alkotmányossági szempontokból, amikor az Alkotmánybíróság bizonyos mértékben nem találta az alkotmánnyal összhangban lévőnek a Balaton-törvényt. Aztán nem olyan régen módosítottuk szimplán kőkeményen gazdasági érdekből a Balaton-törvényt. Reméljük, a Balaton érdekében történt ez a módosítás, és reméljük, az a fejlesztési cél, ami miatt ez a módosítás megtörtént, a Balaton-régió érdekében fog megvalósulni.
Nem tudom, tisztelt képviselőtársaim megfigyelték-e, de általában ezt a törvényt nem a hivatalos nevén szokták nevezni. Egyszerűen csak annyit mondanak róla, hogy a Balaton-törvény, a Balatonnak a törvénye. Így nevezi a szakma és így nevezi a köznyelv, nyilván mert egy száraz, hosszú törvénycímet nagyon nehéz folyamatosan kimondani, de azt gondolom, hogy többről van itt szó; ez a törvény tényleg, valójában a Balaton törvénye, egy olyan törvény, amit valamennyien szívesen elfogadunk és szívesen követünk.
Nagyon sokan azt gondolják egyébként, hogy ez a Balaton-törvény minden probléma megoldására alkalmas. Ez sajnos nincs így; nem fogja megoldani a horgász-halász ellentétet, nem fogja megoldani a vitorláskikötők problémáját vagy nem problémáját, nem fog megoldani egy csomó fejlesztési kérdést, nem fog forrást biztosítani a Balaton fejlesztéséhez. Ez csak egy területrendezésről szóló törvény, de nagyon fontos törvény, a balatoniak, a szakma méltán nevezi Balaton-törvénynek.
Nyilván az a fő kérdés, amit Suchman elnök úr, képviselő úr is föltett, hogy milyen módon lehet összhangba hozni a Balaton számára kívánatos fejlesztéseket a tó vizének védelmével és a természeti, táji környezet védelmével. Ez az alapvető, fő kérdés és szempont, ami a törvényszövegen végigvonul.
Amikor 2000-ben elfogadtuk ezt a törvényjavaslatot, ami egy új típusú, szerkezetében is egy új típusú törvényjavaslat volt, akkor mik voltak azok a fő szempontok, fő elvek, fő értékek, amelyeket ez a törvény védeni kívánt? Védeni kívánta mindenekelőtt a tó vizének minőségét; építési tevékenységet - leegyszerűsítve természetesen és általánosan mondva - csak azokon a területeken tartott elképzelhetőnek, ahol a megfelelő szennyvíztisztító, befogadó elkészült és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült. Egyúttal ez ösztönző is volt a szennyvízcsatornázás érdekében, hiszen én emlékszem arra, hogy 2001-2002-ben mintegy 13 milliárd forint értékű szennyvízcsatorna-beruházás indult el a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, mivel valamennyi település szeretett volna megfelelni azoknak az előírásoknak, amiket közvetlenül a Balaton-törvény írt elő számára.
Nagyon fontos megfogalmazás volt a nádasok védelme. Nagyon fontos és érdekes jogintézmény volt az úgynevezett vízpart-rehabilitációs tanulmányok elkészítése, amely 43 közvetlen parti településen készült el, egyúttal részletszabályokat adva a települési rendezési terveknek, szabályozási terveknek.
Fontos elem volt a parti sétány előírása gyakorlatilag valamennyi part menti településnél. Emlékszünk arra, hogy a belterületi szakasz 30 százalékán 5-30 méter széles közhasználatú sétányt kellett a településrendezési tervekben kijelölni. Arról már ne beszéljünk, hogy valójában mennyi új sétány kijelölése történt meg az elmúlt években, mihez biztosított területet az állam, és mihez biztosított forrást az állam; elég kevés eredmény született ebben a kérdésben.
Egy nagyon rossz üzenete volt a parti sétányok kijelölésével kapcsolatban például a Club Aliga privatizációjának, amikor az állam megtehette volna, hogy a közvetlen parti sávot leválasztva azt Balatonvilágos önkormányzatának tulajdonába adja a parti sétány kijelölése érdekében - nem így történt.
Nagyon fontos cél volt a szőlőterületek védelme. Valamennyien tudjuk és látjuk, hogy frekventált területeken a Balaton mellett a kárpótlás és a részarány folyamata milyen károkat okozott. Nem szőlőtermelési célzattal szerezték meg a szőlőterületek tulajdonjogát, hanem nagyon sok esetben spekulációs célzattal, előbb-utóbb majd csak beépítésre szánt terület fog kialakulni.
Nagyon fontos cél volt, hogy ne alakuljon ki egységes agglomeráció a Balaton partján; sokan látjuk azt, hogy mi történt a déli parton, amikor településeket nem lehet a másiktól megkülönböztetni. Legalább az északi parton ne kövessük el ezt a hibát, legalább egy-egy település markáns megjelenése biztosítható legyen. Ezért történt például a Balaton-törvényben a beépítésre szánt területek korlátozása. Fontos elv volt a differenciáltság, amikor más szabályok kerültek megalkotásra a parthoz közel, és más szabályok a parttól távolabb.
Mi indokolta a Balaton-törvény felülvizsgálatát? Ez is már elhangzott mind az államtitkári expozéban, mind pedig a bizottsági vélemények során. Mindenekelőtt egy új típusú jogszabály volt a 2000. évi CXII. törvény. Mindenki számított arra, hogy mielőbb felül kell vizsgálni ezt a törvényjavaslatot. Bevallom őszintén, én azt gondoltam, hogy ez a felülvizsgálat jóval korábbra fog esni.
Ha mármost a Balaton-törvényt felülvizsgáljuk, akkor nagyon fontosnak érzem azt, hogy mielőbb kerüljenek, és nem 2012-ig, felülvizsgálatra az úgynevezett vízpart-rehabilitációs tanulmányok is, hiszen gyakorlatilag ezek a legértékesebb, legfrekventáltabb Balaton-parti területek.
(13.20)
Amennyiben a Balaton-törvényt felülvizsgáljuk, ennek a felülvizsgálatnak sürgősen követnie kell a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatát is.
Indokolt volt a felülvizsgálat a térségi igények, önkormányzati érdekek, civil szervezetek, vállalkozások igényeinek a megjelenése miatt. Indokolt természetesen a felülvizsgálatra a Balaton-régió 2007 és 2013 közötti időszakára meghatározott úgynevezett fejlesztési stratégiája, hiszen a rendezési tervnek követnie kell a fejlesztési stratégiát. Indokolta a felülvizsgálatot a szakági koncepciók megváltozása, persze nem utolsósorban a tervhierarchia, hiszen elfogadásra került az országos területrendezésről szóló törvény. Az összhangot a törvény és a Balaton-törvény között meg kellett teremteni.
Tisztelt Ház! Az új, felülvizsgált, módosított törvényjavaslatban, azt gondolom, megmaradtak azok az értékek, amelyek a 2000. évi CXII. törvényben megfogalmazásra kerültek, nyilván változásokkal, módosításokkal, pontosításokkal vagy kisebb korrekciókkal. Ilyen az erdők védelme vagy a zöldterületek védelme. Ilyen például: a beépítésre nem szánt területeken 3000 négyzetméternél kisebb telek nem alakítható ki; rendkívül fontos, megőrzendő szabály. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére kívülről szennyvizet bevezetni tilos, ha annak befogadója a Balaton; nagyon fontos szabály a Balaton vízminőség-védelme érdekében. Gondoskodni kell a tisztított szennyvíz kivezetéséről a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéről. Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés kötelező; nagyon fontos szabály. Általános szabály, általános jogelv, de szintén nagyon fontos, hogy olyan településszerkezeti és szabályozási terveket kell készíteni, olyan helyi építési szabályzatot kell valamennyi települési önkormányzatnak elfogadni, ami a természetvédelmi, tájesztétikai, történeti településszerkezettel, építészeti örökség érdekeivel összhangban van.
Az alaptörvényhez hasonlóan a módosított tervezet is kimondja, hogy a beépítésre szánt terület nem növelhető akkor, ha nincs szennyvízcsatorna-hálózat, vagy ha nincs megfelelő kapacitású befogadó, vagy ha a szennyvízcsatorna-hálózatra rákötött üdülő- és lakóegységek száma nem éri el az összes üdülő- és lakóegység számának 80 százalékát. Megerősíti - bár kicsit pontosított tartalommal - a partisétány-kijelölési kötelezettséget: a települések belterületén 30 százalékban legalább öt méter szélességben parti sétányt kell kijelölni.
A nádasok differenciált védelmét adja meg a korábbi szabályozásnak megfelelően, és megjelenik benne néhány új elem is. Ilyen például: a 9. §-ban a helyi építési szabályzatra utalja azt, hogy a tájékoztató táblák, hirdetőberendezések létesítését és lebontásának szabályait a helyi építési szabályzatban kell körülírni és pontosítani. Bízom abban, hogy ez valós eszköz lesz a települési önkormányzatok számára, hiszen valamennyien látjuk, ha a Balaton mellett, különösen a fő- és mellékútvonalakon közlekedünk, akkor milyen óriási multireklámtáblák vesznek bennünket körül. Csodálatos épített környezetet takarnak el előlünk ezek a multireklámtáblák. Mindenféleképpen szükséges ezek szabályozása, ha kell, az elbontásuk, kártalanítás ellenében is.
Az új javaslat kimondja, hogy beépítésre szánt területen csarnokjellegű építmény csak látványterv egyidejű benyújtásával és növényzettel fedetten kerülhet elhelyezésre - ez nagyon fontos. Nagyon fontosnak érzem azt, hogy jelentősen bővült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe. Nagyon sok települési önkormányzat önkéntesen csatlakozott a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez, a Balaton-régióhoz. Úgy gondolják, hogy azok a korlátozások, amelyek a Balaton-törvényből rájuk hárulnak, még mindig több előnyt képeznek, mint amennyi hátrányt okoznak. Hála istennek, egyre több települési önkormányzat tartja ezt a maga számára fontosnak.
Néhány problémáról is szeretnék szólni az új, módosított törvényjavaslattal kapcsolatban. Ilyen például a csarnokjellegű létesítmények dolga. Az egyik ilyen probléma, hogy az ilyen csarnokjellegű létesítményt az eddigi tiltással szemben gyakorlatilag néhány övezet kivételével szinte mindenhol, minden beépítésre szánt területen el lehet helyezni. Egy-egy kisebb település arculatát egy hatalmas csarnokjellegű létesítmény teljes mértékben el tudja rontani, ráadásul a törvényszövegben megfogalmazott csarnokjellegű létesítmény definíciója olyan, amit formális eszközökkel rendkívül könnyű kijátszani.
Nagyon nagy gondnak és problémának tartom azt, hogy még utalás szintjén is kimaradt a kártalanítási kötelezettség a törvényjavaslatból, mondván, hogy ezt alacsonyabb szintű jogszabálynak kell majd kezelnie. A Balaton-törvény kötelező, a Balaton-törvény előírásait a helyi rendezési tervekbe, a helyi építési szabályzatokba be kell építeni, így pedig óhatatlanul kárt okozunk az érintett ingatlanok tekintetében. Nagyon rossz üzenet, hogy a törvényjavaslat szövegéből a kártalanításra történő utalás kimaradt. Ráadásul, tisztelt Ház, 2001 óta az illetékes tárca a mulasztásos jogszabálysértés állapotában van, hiszen 2001 óta kellett volna a kártalanítással kapcsolatos részletszabályokat megalkotni. Ez a mai napig nem történt meg. Több példa bizonyítja, hogy ezek a kártalanítási perek már elindultak. Van olyan önkormányzat, amelyet már több 10 millió forint értékben kártalanításra köteleztek. Igaz, el kell mondanom, hogy a tárca, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium egyedi eszközökkel rendkívül korrekt módon sietett ezen önkormányzatok segítségére, de azt gondolom, mielőbb szabályozni kell a kártalanítás kérdését.
Nem tartom életszerűnek azt a szabályozást, amely szerint a beépítésre szánt terület 10 százalékán zöldterületet kell kijelölni, és ennek felét szervesen a területnövekményhez csatoltan kell kijelölni. Természetesen egyetértünk azzal, hogy a 10 százalék zöldterületet ki kell jelölni a beépítésre szánt övezet kijelölése tekintetében, de nem életszerű. A példák is azt mutatják, nem életszerű, hogy ennek a 10 százaléknak a felét szervesen kapcsolódóan kell majd a beépítésre szánt területhez jelölni.
Nem életszerű a közparkok mozdíthatatlansága. Természetesen egyetértünk azzal, hogy egy település területén a közpark területe ne csökkenhessen, de jelentős fejlesztések gátjává válik az, hogy egy-egy négyzetmétert nem lehet ide-oda szabályozni, csak azért, mert a Balaton-törvény merev módon kívánja ezt a szabályt alkalmazni. Hangsúlyozom: egyetértünk azzal, hogy a közpark területe ne csökkenjen. Azzal nem értünk egyet, hogy bizonyos méretekben ez a változás, ez a módosítás ne történhessen meg.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr, Képviselőtársaim! Bízom abban, az az alapvető cél, hogy a természeti, táji, építészeti értékek megőrzése mellett lehetséges biztosítani azt a fejlesztést, ami a Balaton-régió számára szükséges. Bízom abban, hogy ez a rendezési tervről szóló törvényjavaslat segíteni fogja a Balaton fejlesztési stratégiájának megvalósítását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
