DR. UJHELYI ISTVÁN
DR. UJHELYI ISTVÁN
DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Nyolc évvel ezelőtt, amikor az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényt elfogadta, a hasonló típusú területrendezési terveknek nem volt még előképe Magyarországon. A jóváhagyott terv a korábbi területrendezési gyakorlattól eltérő, újszerű szabályozást tartalmazott. A Balaton-törvény volt az első olyan törvényünk, amelyben térképi mellékletek kerültek jóváhagyásra.
A törvény megváltoztatta a térségre a jóváhagyást megelőzően jellemző területi folyamatokat. A szennyvízkezelésre vonatkozó előírások érvényesítése, ami az építési lehetőségek feltétele volt, a vízminőség javulásában, a beépített területek túlterjeszkedésének mérséklését célzó előírások a települések helytakarékos fejlődésében, a tájvédelmi előírások a települések összenövésének megakadályozásában, a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények a parti területek beépítésének mérsékléséhez és a közösségi használatra rendelt területek fogyásának megállításához szükséges tervek megalkotásában jelentkezett.
E folyamatokat nyomon követve megállapítható, hogy a Balaton-törvény betöltötte szabályozó szerepét, a környezeti értékek megőrzése és a fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbb helyzetet teremtett a térségben. A területrendezési tervek rendszere a Balaton-törvény jóváhagyása óta eltelt időszakban teljessé vált. Jóváhagyásra került az országos területrendezési terv és a budapesti agglomeráció területrendezési terve, valamint sorra készülnek a megyei területrendezési tervek is. A jogszabályokkal jóváhagyott területrendezési tervek jogrendünk részévé váltak. A jogforrások hierarchiájához hasonlóan a tervek is hierarchikus rendet alkotnak.
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényből levezethető követelmény meghatározta a Balaton-törvény Országgyűlés elé most beterjesztett felülvizsgálatát. Az országos területrendezési tervvel az alacsonyabb szintű tervek, így a kiemelt térségek tervei sem lehetnek ellentétesek. Ennek megfelelően az országos terv hatályát ki kell terjeszteni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére is. Az országos területrendezési tervnek való megfelelés érdekében megváltozott a törvény szerkezete, a szabályozási előírások struktúrája, és az övezeti rendszer is kiegészült az országos területrendezési tervből következő új övezetekkel.
A felülvizsgálat során alapvető szempont volt, hogy a Balaton-törvény megőrizze a táji, természeti és a települési környezet értékeit őrző szabályozási alapelveit, megőrizze a térségi szerkezeti tervben ábrázolt területfelhasználási rend és az infrastruktúra-hálózat elemeinek részletességét, megőrizze az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályokat, és megőrizze a szabályozási előírások differenciáltságát, ami a tóparttól a háttértelepülések felé haladva enyhít a szabályozás szigorán.
A Balaton-törvény hatálybalépése óta indokolttá tették a törvény felülvizsgálatát például a társadalmi és önkormányzati igényként megfogalmazott, a területfelhasználás rendjére vonatkozó módosítási javaslatok, az egyes településeknek a kiemelt üdülőkörzethez való csatlakozási szándéka. Indok: a Balaton-régió 2007-2013-as időszakra szóló fejlesztési stratégiájának és részletes fejlesztési tervének dokumentumai, a kiemelt üdülőkörzet területén megvalósult, elsősorban az infrastruktúra-hálózatokat érintő fejlesztések és a továbbtervezésükkel kapcsolatos koncepcionális alapvetések, a szakági koncepciókban bekövetkezett változások, a területrendezési tárgyú jogszabályi környezet megváltozása, a területrendezési hatósági eljárások tapasztalatai, és a hatálybalépés óta indokolttá tette a törvény felülvizsgálatát a hatályos Balaton-törvényben megfogalmazottak szerint a vízparti területekre központi kormányzati feladatként kidolgozott vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, valamint a velük összhangba hozott és felülvizsgált településrendezési tervek alapján megfogalmazott javaslatok.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre tekintettel az elkészült javaslat továbbra is őrzi az üdülőkörzet tájképi megjelenését, ökológiai adottságait, építészeti hagyományait. A törvényjavaslat a térség új, vonalvezetését tekintve különleges tájélményt nyújtó infrastrukturális elemének, az M7-es autópálya fejlesztési potenciálját az üdülés és idegenforgalom számára igyekszik fenntartani, és távol tartja emellett az ipari és raktározási létesítményeket az autópálya és a Balaton-part között húzódó, tájképi megjelenésben és ökológiai adottságaiban érzékeny területekről.
A felülvizsgálat során kijelölt új fejlesztési területek a környezeti kockázat minimalizálása mellett elegendő, a térség fejlődése szempontjából ugyanakkor meghatározó fejlesztés számára biztosítanak területet. A felülvizsgálat során megfogalmazódott igény szerint a törvény módosítását olyan elemző megközelítésre alapozva kellett előkészíteni, amely bemutatja a terv alkalmazásának és érvényesítésének tapasztalatait és azt, hogy a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatok hogyan alakultak a térségben a Balaton-törvény hatálybalépése óta.
A megalapozó munkarészek között szintén elkészített stratégiai környezeti vizsgálat is kedvezőnek ítélte meg a Balaton-törvény alapvető célkitűzéseit, valamint a szabályozás részletezettségét és differenciáltságát. Megállapította, hogy a törvény egésze a fenntartható fejlődés szempontjából is kedvezőbb helyzetet teremt. E vonatkozásban különösen kedvezőnek ítélte, hogy a törvényjavaslat nem változtat a szabályozási elveken, megtartja a törvény eredeti céljait, valamint korlátozza a fenntarthatósági szempontból nem kielégítő fejlesztéseket.
A stratégiai környezeti vizsgálat a törvény számára fenntarthatósági értékrendet és a törvény környezeti hatásainak későbbi értékeléséhez indikátorokat határozott meg. A törvényjavaslat széles körű társadalmi egyeztetéseket követően került az Országgyűlés elé. Az egyeztetések rendjét előíró jogszabályok szerint első körben a felülvizsgálattal érintett önkormányzatok, országos, regionális és megyei hatáskörű szervek, valamint szakmai és civil szervezetek, összesen 358 szervezet kapta meg véleményezésre a tervezetet. Az általuk megküldött vélemények alapján került véglegesítésre és kodifikációra a felülvizsgálat anyaga.
Az újabb egyeztetés során a minisztériumok mellett az önkormányzatok érdek-képviseleti szervei, szakmai és civil szervezetek észrevételei segítették a törvényjavaslat véglegesítését.
(12.50)
Az egyeztetési folyamatot a tervező háttérintézet honlapján követhetővé tettük. A törvényjavaslat természetesen nem elégíthetett ki minden igényt maradéktalanul. Az egyeztetési folyamatot figyelemmel kísérve azonban megállapítható, hogy a tervezés társadalmi kontrollja biztosítva volt, és a törvényjavaslatba beépített észrevételek egyfajta társadalmi konszenzust képviselnek.
Mindezek miatt munkatársaimmal együtt úgy véljük, hogy közmegegyezésen alapuló javaslatot terjesztettünk az Országgyűlés elé megvitatásra. Éppen ezért kérem önöket, hogy a parlamenti vitában a térség fejlődésének szempontjait és a törvény koherenciáját egyaránt szem előtt tartva tegyék meg módosító javaslataikat, amelyeknek eredményeképpen e térség fejlesztéséhez szükséges közmegegyezés még inkább kiteljesedhet.
Hölgyeim és Uraim! Önök pontosan tudják - s ahogy körbenézek, többségében balatoni érzékenységű, érintettségű képviselők ülnek most az Országgyűlés plenáris vitáján -, hogy milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt a Balaton-parti lakosok saját életkörülményeit, lakóhelyét, történelmi, kulturális múltját megőrző balatoni mindennapok és a Balaton mint a turizmus egyik legnagyobb zászlóshajója között, hogyan lehet és milyen nehéz az ország egészének érdekeit összhangba hozni. Éppen ezért köszönöm meg ezúton államtitkárként azt a támogató, segítő munkát, amit a Balaton Fejlesztési Tanács végzett az elmúlt időszakban, azokat a balatoni értelmiségiekkel, a Balaton szerelmeseivel való néha paprikás hangulatú, de mégiscsak a célt szem előtt tartó beszélgetéseket, amelyeket Suchman Tamás elnök úr szervezett. De ugyanígy köszönöm azokat az eseményeket is, amelyeket pártpolitikai hovatartozástól függetlenül akár Bóka polgármester úrral, akár Nagy Jenő országgyűlési képviselő úrral és másokkal az elmúlt időszakban a Balatonon megtehettünk.
Valóban van úgy, hogy sokkal gyümölcsözőbb, konszenzusteremtő beszélgetéseket lehet egy fröccs mellett lefolytatni, mégis eljött az ideje, hogy a Magyar Országgyűlés ezt a törvényt megvitassa, a megfelelő módosításokat elfogadtassa, azt követően pedig a fejlesztéseken ugyanolyan figyelem és háttértámogatás legyen, mint amennyire a Balatonnál élők mindennapjait és e kulturális, természeti csodánk megőrzését szolgálni tudjuk.
Hölgyeim és Uraim! A kormány nevében köszönöm az eddigi együttműködésüket, és várom a mostani vitát, majd az azt követő részletes vitát és az Országgyűlés végleges döntését. Jó munkát önöknek! (Taps.)
