HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Öröm az ember szívének, hogy itt végre egy olyan törvényjavaslat vitájára kerül sor, ami nem kerül politikai vagy ideológiai csaták kereszttüzébe, hanem csupa olyan ember próbál itt eszmét cserélni és véleményt egyeztetni, akik mindnyájan elkötelezettjei a Balatonnak és különösen a Balaton jövőjének. Nyolc esztendővel ezelőtt fogadtuk el a Balatonról szóló törvényt. Nekem abban a szerencsében van részem, hogy az akkori előterjesztésnek is szónoka lehettem az MDF részéről, és az ember így nyolc évre visszatekintve megállapíthatja, hogy az a törvény, amit 2000-ben elfogadtunk, nem volt rossz, sőt kifejezetten szolgálta a tó és az ott lakók, az odalátogatók érdekeit.
Alapvetően két jogalkotási filozófia létezik, illetve lehet így is csoportosítani a jogszabályokat. Az egyik kereteket igyekszik teremteni a különféle szándékok megvalósulásának érdekében, a másik pedig egészen apró részletességgel próbál az élet minden területére kiterjedő szabályozást foganatosítani. Hála istennek, a Balaton-törvény nem ilyen. A Balaton-törvény, ahogy az előbb Bóka István képviselő úr mondta, nem fog megoldani sok problémát. Viszont megteremti annak lehetőségét, hogy a józan ész, a tisztességes szándék és a jóakarat ennek a törvénynek a keretein belül megoldja a problémákat, és olyan helyzetet teremtsen, amely mindenkinek a szándékait és érvényesülését szolgálja.
Jó néhány dolog indokolja ennek a törvénynek a felülvizsgálatát, illik egy ilyen törvényt karbantartani és felülvizsgálni, de azért történt néhány olyan dolog, ami mellett nem mehetünk el szótlanul. Például a törvény elfogadása óta megépült a Balaton déli partján egy körülbelül 70 kilométer hosszú autópálya-szakasz, ami a közlekedési viszonyokat, legalábbis a gépkocsival történő közlekedés viszonyait alapvetően és kedvező módon változtatta meg, befolyásolta. Történt egy másik dolog is, ahogy Bóka képviselő úr említette, rengeteg pénzt fektettünk a tó körüli szennyvízkezelés, illetve -elvezetés problémájának megoldására. Nyilván ennek is vannak hatásai.
Ha kritikai véleményt akarok megfogalmazni, akkor ezt két pontban tudom összefoglalni. Az egyik: ugye, hivatkoztunk a tervhierarchiára és a különféle területrendezéssel kapcsolatos tervek egyeztetésére, és a törvény maga is az indokló részben és a tételes részben is hivatkozik az országos területrendezési tervvel való harmónia megteremtésére. Egy probléma van, hogy éppen most módosítjuk azt is. Bízom abban, hogy annak nem lesznek olyan részei, amelyek a kettő közötti harmóniát valahogy befolyásolnák, de talán szerencsésebb lett volna megvárni, amíg az egyiket elfogadjuk, és a másikat ennek ismeretében módosítani.
A másik kritikai észrevétel pontosan a szennyvízüggyel kapcsolatos. Én már annak idején is szóvá tettem, hogy nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, hogy nagyon drága pénzen olyan szennyvízelvezető csatornákat, tisztítóműveket építünk, amivel a helyben kitermelt ivóvizet, miután szennyvízzé alakult, kivisszük a Balaton vízgyűjtő területéről, és aztán valahová elkerül. Ez különösen akkor volt érdekes, amikor néhány évvel ezelőtt a Balaton vízszintje a kritikus magasságot érte el, és igen komoly gondokat okozott a hajózásban, turizmusban, idegenforgalomban, mindenben. Ma már léteznek olyan technológiák, olyan helyi szennyvíztisztítást megvalósító technológiák, lokális technológiák, amelyek szerintem egyenértékűek az elvezetéssel, legalábbis környezetvédelmi és biológiai szempontból. Az így tisztított víz ott helyben akár locsolásra felhasználható lenne, ami a vízháztartás vagy a vízgazdálkodás szempontjait is jobban figyelembe venné.
Nem lett volna baj, ha a törvénymódosítás ezeknek az új technológiáknak nagyobb teret ad. Ennek gazdasági okai is vannak, egészen más költségkihatása van az egyiknek és a másiknak. Tudjuk, hogy 15 település csatolódott hozzá a 164 településhez, a Balaton-törvény hatálya alá eső településekhez, ez most összesen 179, de nyilván jó néhány olyan be nem vett vagy a törvényhez nem csatlakozott település van, ahol pontosan a szigorú szennyvíz-elvezetési előírások mint a további fejlesztés akadályai tartották távol a településeket, hogy a Balaton-törvény hatálya alá kerüljenek, vagy ehhez csatlakozzanak.
Ennek a törvénynek a feladata 2000-ben, és most már talán világosabb mindnyájunk számára, az egyensúly megteremtése a különféle törekvések között. Hiszen más a törekvése egy helyi lakosnak, más igényei, vágyai, céljai vannak egy olyan vállalkozónak, aki idegenforgalmi beruházásokat akar megvalósítani, Suchman Tamás is utalt erre; és egészen más annak az üdülésre vágyó embernek, aki a pihenését a Balaton partján akarja eltölteni. Úgy gondolom, hogy a nagy európai tavak fejlesztési filozófiájához hasonlóan ezt az egyensúlyt ez a törvény igyekszik megteremteni, nem százszázalékosan, hiszen ennek lehetősége szinte kizárt, vannak helyi érdekek, vannak közösségi érdekek, ezek gyakran ütköznek egymással. A törvény természetesen megkísérli ezeket egyensúlyba hozni, kiegyenlíteni, de hát ez nem tud úgy sikerülni, hogy mindkét fél százszázalékosan elégedett legyen.
A rendszerváltás idején, 1990-ben a Balatont is nagy változás, ezzel együtt nagy megrázkódtatás érte, hiszen az idegenforgalom szerkezete, a szereplők összetétele teljességgel megváltozott. Most azt mondhatjuk, hogy talán a 2000-ben elfogadott törvény hatására, talán a körülmények változásának eredményeképpen, de a működő tőke megjelent a Balaton környékén, keresi a helyét, és hála istennek, működése egyre inkább látszik is a tó arculatán, egyre inkább látszik az odalátogatók tapasztalatain, élményeiben, és olyan jövőt mutat, ami mindenképpen biztató a tó szempontjából.
A törvénynek előnye, én kifejezetten előnyének minősítem, hogy igyekszik megoldani olyan problémákat, amelyek idáig talán nem voltak ennyire hangsúlyosak. Itt a közlekedésre, és nemcsak a főutakra, hanem a mellékútvonal-hálózat karbantartására, rendbetételére, illetve olyan szerkezetbe való alakítására gondolok, ami a helyben lakók és a helyben közlekedők érdekeit szolgálja, ezt teszi lehetővé.
Még egy problémáról talán érdemes szót ejteni. Az előbb már említettem, hogy néhány esztendővel ezelőtt olyan helyzet állt elő a Balaton vízszintjét illetően, ami nagyon sokunkban aggodalmat keltett, hogy mi lesz a tó jövőbeni sorsa. Mindnyájan tudjuk, hogy egyre több olyan előrejelzés lát napvilágot a klímaváltozással kapcsolatban, ami sajnos azt ébreszti bennünk, hogy ezekkel a problémákkal a közeljövőben talán sűrűbben kell szembesülnünk, mint ahogy a tó eddigi történetében erre sor került. Hiszen a klímaváltozás következtében a hőmérséklet-emelkedés, a szárazság, a száraz évszak terjedése, vagy a csapadék mennyiségének jelentős csökkenése többször fog előidézni olyan helyzetet, amikor bizony a tó vízszintje a kritikus szint alá fog csökkenni. Tudjuk, hogy ez nemcsak a hajózásban, hanem a tó biológiai egyensúlyában is igen jelentős, negatív irányú változásokat tud előidézni.
Talán nem lenne baj, ha a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetről szóló törvény keretében megteremtenénk a lehetőségét annak is, hogy egy kritikus szint alá csökkenés eredményeképpen milyen aktivitásra, milyen emberi beavatkozásra lenne szükség. Talán emlékeznek képviselőtársaim, hogy néhány esztendővel ezelőtt a vízpótlás napirenden volt, igen komoly szakmai és politikai viták zajlottak a vízpótlást illetően, most függetlenül attól, hogy ez jó dolog, vagy nem jó dolog. Az esetleges kialakuló helyzetre való tekintettel nem lenne baj ezekről is szót ejteni.
A Balaton-törvény módosítása időszerű, szakmailag, miután államtitkár úr elmondta, hogy hány szervezettel, civil szervezettel, társadalmi szervezettel, szakmai szervezettel és természetesen önkormányzatokkal egyeztettek, úgy tűnik, hogy bírja azt a társadalmi egyetértést, amelynek alapján ez a törvényjavaslat támogatható.
(13.40)
Természetesen majd meglátjuk, hogy milyen módosító indítványok érkeznek be, de általános vitára teljességgel alkalmas, és a módosító indítványok függvényében, azt hiszem, a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja ennek a törvénymódosításnak az elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps.)
