DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kedves Munkatársaim! A számvevőszéki munkának immár a 18. esztendejéről adhatok számot most, amikor a 2007. évi tevékenységünkről szóló jelentésünket önök megtárgyalják.
Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt megköszönöm az Országgyűlésnek, önöknek, a tisztelt képviselő hölgyeknek és uraknak a tevékenységünk iránti igényüket, bizalmukat, és azt, hogy az elmúlt esztendőben is biztosították intézményünk nyugodt munkavégzésének a feltételeit. Talán rendhagyó, de már a hozzászólásom elején szeretném megköszönni munkatársaim és vezetőtársaim tevékenységét, ami lehetővé tette, hogy ellenőrzéseinkről, eredményeinkről itt magam önöknek számot adhassak az ő nevükben is.
Engedjék meg, hogy rátérjek beszámolónk tartalmi kérdéseire. Most is, mint a korábbi években, abból a felelősségünkből indulunk ki, hogy az ellenőrzés a múltról a jelenben a jövőnek szól. A gazdasági, mindenekelőtt az államháztartási folyamatok sajátos tükörképei, megannyi tény és összefüggés megtalálhatók a magyarországi rendszerváltás közel két évtizedes történetét végigkísérő számvevőszéki jelentésekben. Ezek mindig igyekeznek a vizsgált területre, témára, projektre vagy akár intézményre nézve az ellenőrzés eszközeivel a tények mögött feltárni a folyamatok lényegét, az okokat, a mozgatórugókat, a javítás lehetőségeit, a távlatot, és mindazt, amit tehetünk.
A legfőbb nemzeti, illetve állami ellenőrző szervezeteket integráló és szakmai fejlődésüket harmonizáló világszervezet, az Intosai és tagszervezetei körében mindinkább teret nyer az a felismerés, hogy a határokat átívelő globalizációs folyamatok, a demográfiai és ökológiai változások, nem kevésbé a tudásalapú társadalom kifejlesztésének kihívásai a számvevőszéki ellenőrzés paradigmaváltását igénylik. Az új gazdasági, sőt társadalomformáló erők, hatásmechanizmusok arra késztetnek, hogy a számvevőszéki tevékenység súlypontjai fokozatosan áthelyeződjenek. A nagyobbrészt számvitelalapú és elsősorban a szervezetekre, illetve azok beszámolóira, nyilvántartásaira, ha úgy tetszik, a mikrogazdaságra összpontosuló vizsgálatok helyett olyan ellenőrzések, elemzések szükségesek, amelyek az állami, nemzeti költségvetés, valamint a különböző fejlesztési tervek és programok kialakításához, illetve jóváhagyásához kapcsolódó országgyűlési döntési, jogalkotási és ellenőrzési funkciók támogatását szolgálják.
Az Intosai több mint fél évszázados történetében mérföldkőnek számít, hogy - a makrogazdasági, sőt társadalmi kihívásokat is érzékelve - a 2004 októberében Budapesten rendezett XVIII. kongresszuson első ízben fogadtak el a világszervezet fejlesztésére irányuló középtávú stratégiai tervet. A legutóbbi, 2007-ben Mexikóvárosban lezajlott XIX. kongresszuson - a kibontakozó modernizációs irányzat jegyében - a számvevőszékek tanácsadó szerepének kiteljesedésével, az intézmények függetlenségének erősítésével és az ellenőrzés-módszertani szabályok új, strukturált rendszerével kapcsolatos feladatokat határoztak meg. E helyen is megköszönöm, hogy az Országgyűlés határozatokban erősítette meg az ezekhez a célokhoz kapcsolódó törekvéseinket.
A fejlett világ pénzügyi ellenőrző szervezetei ugyanis ma már nem csak arra alkalmasak, hogy a vizsgált szervezetekre nézve rendet tartsanak és korrekciókat kezdeményezzenek, sőt az államháztartás egészére nézve jelzéseket adjanak a pénzügyek, a gazdaság biztonságáról vagy éppen kockázatairól.
(10.00)
Megbízható, kiegyensúlyozott működésük által arra is hivatottak, hogy maguk is a közbizalom-teremtés eszközei legyenek.
Az Állami Számvevőszék is ennek szolgálatában fejleszti ellenőrzési tevékenységét, módszereit és szervezetét. Kiépítettük ellenőrzéseink minőségirányítási rendszerét. Ennek újdonságérzetét és újdonságértékét érzékelteti: ez idő szerint még az Intosai is csak tervezi, hogy megalkotja a minőségirányítási szabályokra vonatkozó átfogó ajánlásait. Szerencsés lehetek, mert magam az európai szervezetek körében e munka egyik összefogója lehetek.
Néhány héten belül közreadjuk ellenőrzés-módszertani szabálygyűjteményünk tartalmilag korszerűsített második kiadását, az Állami Számvevőszék megújított ellenőrzési kézikönyvét. Az abban foglaltak következetes alkalmazása ellenőrzéseink megalapozottságának, megbízhatóságának garanciáját jelenti. Nemzetközi összehasonlításban is korszerű és meglehetősen rigorózus szakmai szabályaink, a vizsgálati megállapítások kétszeres felülvizsgálatát megvalósító belső minőségbiztosítási gyakorlat kizárja, hogy a valóságnak meg nem felelő, nem igazolható megállapítást tartalmazzon bármelyik jelentésünk.
Követjük az ellenőrzési világszervezet által a legfőbb nemzeti, állami ellenőrző szervezetek számára ajánlott irányvonalat, hogy a nemzetgazdaság számára fontos programok rendszerszemléletű, úgynevezett rendszerorientált ellenőrzéseit, elemzéseit valósítsák meg. Szándékaink szerint egyre inkább a jövőnket, a fejlődés lehetőségeit meghatározó nemzeti, állami fejlesztési és más gazdasági programok megalapozottságának, valóra váltásának kérdésére koncentrálunk. A következő egy-két évben ennek előkészítésére összpontosítjuk szakmai-módszertani fejlesztési tevékenységünket.
Szintén nemzetközi trend, az előbb említett irányzathoz csatlakozva az elmúlt év áprilisában közel két évtizedes elemzési tapasztalataink rendszerezésével, kutatóintézetünk közreműködésével közreadtuk a hazai közpénzügyi szabályozás korszerűsítésének téziseit. A dokumentumot az Országgyűlés a kormány figyelmébe ajánlotta. A pénzügyi kormányzat pedig hasznosította annak a parlamenti vitára váró törvényjavaslatnak a kidolgozásához, amelynek centrumában a költségvetési tervezés megújítása és a kiadások túlfutásának megelőzésére szolgáló korlátok és eljárások alkalmazása áll.
A 2008. évi költségvetés parlamenti vitájához a törvényi előírás alapján elkészült számvevőszéki vélemény mellett kutatóműhelyünk, a Fejlesztési és Módszertani Intézet tanulmányát is az önök rendelkezésére bocsátottuk. A tanulmány rámutatott a gazdasági növekedéssel, az árak és a bérek alakulásával, az önkormányzatok eladósodásával, az uniós támogatások felhasználásával, az adóterheléssel és az egészségügyben hozott intézkedésekkel kapcsolatos legfontosabb kockázatokra.
Újabb, a 2009-es költségvetés készítésének feltételére kitekintő tanulmányunk pedig, élve az önök biztatásával, éppen most került az önök asztalára, a parlament folyosóján kihelyezve a nagyközönség számára is rendelkezésre áll. Természetesen ősszel is a költségvetési vitához a véleményünk mellékleteként ugyancsak egy makrogazdasági kitekintést fogunk rendelkezésükre bocsátani.
Tanácsadó tevékenységünkben új elemként jelent meg, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatásával, a holland számvevőszékkel együttműködve újszerű módszertant dolgoztunk ki a korrupciós kockázatok feltárására egy korrupciós térkép elkészítésével. A munka eredményei beépültek a kormányzat most készülő úgynevezett antikorrupciós stratégiájába és a rövid távú cselekvési tervébe.
Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartottuk, hogy fejlődő civil kapcsolataink keretében befolyást gyakoroljunk a szakmai közvéleményre. Tovább erősítettük együttműködésünket az egyetemekkel, főiskolákkal és a Számvevőszék vezető munkatársai különböző hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken, konferenciákon is megismertették az ellenőrzések következtetéseit, valamint kutatóműhelyünk eredményeit is. Magunk is több konferenciát rendeztünk, együttműködve például az “Új rend és szabadság” kormánybiztosával, a Magyar Közgazdasági Társasággal, a Magyar Jogász Egylettel.
Szakmai-közéleti tevékenységünk részeként - az Országgyűlés biztatására és határozatára is támaszkodva - gondozzuk, szerkesztjük a magyar és angol nyelven megjelenő közpénzügyi folyóiratot, a Pénzügyi Szemlét, amelyben 2007-ben 43 tanulmány, szakcikk, 10 szakkönyvrecenzió jelent meg. Szerzőink sora az akadémikusoktól, egyetemi tanároktól kezdve az államapparátus szakértőin át a doktori iskolák hallgatóiig és külföldi szakírókig terjed. A publikációk egyetemeken hasznosítottak, és egyebek mellett a közpénzügyi rendszer korszerűsítésével, a konvergenciaprogrammal, valamint a társadalom, a politika és a gazdaság kölcsönhatásaival is foglalkoztak. A kétnyelvű megjelenéssel eredményesen törekszünk arra - és ezt lényegesnek tartom, kedvezőek a visszacsatolások -, hogy nemcsak belföldön, hanem külföldön is ismertté és érthetővé tegyük a hazai államháztartási folyamatokat, a jövőépítési, felzárkózási törekvéseket és az azokhoz kapcsolódó szakmai vitákat is.
A nyilvánosság nagymértékben hozzájárul ellenőrzéseink hasznosításához. Segítheti az ellenőrzöttek meggyőződését, meggyőzését, a hibák és a szabálytalanságok megelőzését. Az Országgyűlés szolgálata mellett ezért fontosnak tartjuk a közvélemény tájékoztatását is, és amint már szóltam róla, ezért szorgalmazzuk a párbeszédet a pénzügyi és az ellenőrzési szakma szereplőivel.
Kommunikációnk szervezésének, tevékenységünk és eredményeink minél szélesebb körű megismertetésének alapja, hogy jelentéseink, szakmai kiadványaink teljes terjedelmükben nyilvánosak, és bárki által hozzáférhetők.
A közkedvelt információforrást, a honlapunkat az eddigieknél még inkább felhasználóbaráttá tettük. A munkánk iránt érdeklődők 2007-ben - és ez bennünket is meglepett - több mint 100 ezer alkalommal töltöttek le jelentést. Egyre népszerűbb az Állami Számvevőszék weboldalának angol nyelvű változata is. Míg 2006-ban alig 400-an nyitották meg az angol nyelvű jelentés-összefoglalókat, addig 2007-ben ez a szám 1400-ra nőtt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 2007-ban 57 jelentést tettünk közzé. Az országgyűlési képviselőkhöz elsősorban elektronikus úton eljuttattuk jelentéseinket, illetve a jelentések legfontosabb megállapításait, javaslatait összegző képviselői leveleket.
Az országgyűlési bizottságok az előző évekhez hasonlóan 9 jelentésről 51 alkalommal tárgyaltak. A korábbi gyakorlatnak megfelelően néhány jelentést több bizottság is napirendjére tűzött. A 2007-ben közreadott jelentéseinkben összesen 895 javaslatot tettünk, amelyeket 1082 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés lefolytatásával alapoztunk meg.
Mielőtt elmúlt évi ellenőrzéseinkről részletesen szólnék, egyetlen olyan kérdésre szeretnék utalni, amely általános gond, de a mi munkánkat is megnehezíti. Nevezetesen: anélkül született törvényi döntés újabb számvevőszéki feladatról, ezúttal a kormányzati vezetők vagyonnyilatkozatának az ellenőrzéséről, hogy részt vehettünk volna a szabály kialakításában, konzultáltak volna velünk a személyi, technikai és informatikai feltételekről, egyáltalán arról, hogy mennyire illeszkedik ez a jogilag nem is teljesen konzisztens, körüljárható módon egy újabb kötelezettségként az Állami Számvevőszék államszervezetben elfoglalt helyéhez, alkotmányos feladatrendszeréhez.
Az Alkotmánybíróság egyik korábbi elvi döntése elvi éllel leszögezte, hogy a Számvevőszék nem közigazgatási szerv, nem hatóság. Ennek fényében valószínű, hogy e feladatnak Állami Számvevőszékhez telepítése nem egyeztethető össze a szervezet jogállásával. Számunkra kész helyzetet teremtettek, és így utólag próbálkozhatunk azzal, hogy megtaláljuk a munkamódszereket, a szervezeti keretet és a költségvetési fedezetet ehhez az új feladathoz, remélve, hogy a törvényalkotó rövid időn belül korrigálja döntését. Előre is megköszönöm ezért, ha az Országgyűlés munkánkról szóló határozatában e kérdés rendezéséről tesz valamit.
Ami a legfontosabb feladataink struktúráját, összetételét illeti, a korábbiakhoz képest nem következett be érdemi változás. A törvényekben különféle rendszerességgel előírt feladatok teljesítése 2007-ben az előző évivel megegyezően ellenőrzési kapacitásunk kétharmadát kötötte le.
(10.10)
Stratégiai célkitűzéseinkhez igazodóan választottuk meg az elnöki döntés alapján megvalósított ellenőrzéseink témáit. Vizsgáltuk például az állami, önkormányzati kórházak gyógyszergazdálkodását, valamint az önkormányzatok szociális alapellátási tevékenységét. Ezek külön-külön és részben egymással is összefüggésben számot adtak a lakosság életminőségének, nemkülönben a nagy közösségi ellátórendszerek működésének több fontos jellemzőjéről.
Mindinkább előtérbe kerülő versenyképességi tényezőt jelent a felzárkózási folyamat részeként az infrastruktúra fejlesztése, ezért feltérképeztük az államháztartás és a magángazdaság újszerű beruházásfejlesztési együttműködésének kockázati tényezőit, a villamosenergia-ellátás rendszerének, továbbá a 2006-ban befejezett autópálya-beruházásoknak, valamint a felsőoktatási kollégiumi programoknak az ellenőrzését.
Nem szeretnék részletesen foglalkozni e jelentéseink megállapításaival, következtetéseivel. Mindössze arra emlékeztetem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy mint korábban, 2007-ben az idei költségvetési törvényjavaslat véleményezése kapcsán ismételten arra kellett felhívni a figyelmet, mennyire kevés még az eredménye a költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzések módszertani továbbfejlesztésének, és amint arra mértékadó külföldi szakvélemények is felhívták a figyelmet, mennyire hiányoznak a megbízható kormányzati prognózisok.
Hasonlóképpen a költségvetési törvényjavaslatok hiányosságaként kellett értékelnünk, hogy nem vagy alig voltak követhetők az utóbbi évek költségvetési javaslataiban a konvergenciaprogram intézkedéseinek számszerűsített hatásai. A tervezett hatások mellett a program alapján addigra már megvalósult intézkedéseknek és azok alapján kibontakozó folyamatok várható eredményének bemutatása sem volt helyes, holott a kormány a 2007-2009. évek költségvetésének fenntarthatóságát elsősorban az adó- és támogatási rendszer korszerűsítése mellett a nagy közösségi ellátórendszerek átfogó átalakításával szándékozik biztosítani.
Engedjék meg, hogy a gazdaságfejlesztéssel összefüggő ellenőrzésünk alapján hangsúlyozzam: a konvergenciaprogram teljesítésének kockázatai mögött számolni kell az uniós források felhasználásának gondjaival is. E források hasznosításának mértéke és üteme elmarad a korábban tervezettől. A számvevőszéki ellenőrzések is megerősítik: szervezési és eljárási hibák mellett a források hasznosításának hiányosságai arra is visszavezethetők, hogy nincs konszenzussal elfogadott és kiérlelt komplex nemzeti fejlesztési stratégia, hanem pusztán különböző részstratégiákra épülő programok alapján valósul meg az uniós pénzek hasznosítása.
Többéves ellenőrzési tapasztalatok is alátámasztják, hogy a nominális és reálkonvergencia megvalósításához, a fenntartható finanszírozás megtartásához elengedhetetlen a nemzetgazdasági méretekben, szervezett keretekben megvalósuló gondolkodás. Ez feltételezi a társadalom többsége által támogatott stratégiai célok megfogalmazását és egy olyan nemzetgazdasági tervezési rendszer kiépítését, amely korszerű módszereket alkalmazva képes a tervek társadalmi-gazdasági hatásait, kockázatait felmérni és rendszerszemléletben értékelni.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Végül arról szólnék néhány gondolatot, hogy az Országgyűlés asztalán lévő, de tárgysorozatba még fel nem vett közpénzügyi törvénycsomag kapcsán elemzési tapasztalatainkat sokszor alátámasztottan szóvá kell tenni, hogy ma lényegében hiányoznak a közösségi szférát vezénylő intézményrendszerben a visszatérő jogsértések, visszaélések korlátozásához nélkülözhetetlen, jól működő belső kontrollmechanizmusok. Ezzel is összefügg az igazgatási rendszer sajátos működési hiátusa, a határozott és következetes szankcionálás. Nincsenek vagy nem teljesek és világosak a mulasztások és visszaélések szankcióinak normái és a kapcsolódó eljárási követelmények. Ezért sokszor szinte lehetetlen a szabályoktól való eltérések okainak egyértelmű feltárása és minősítése.
Meggyőződésünk, hogy mindezekre szükség van; bár 120 büntetőeljárást kezdeményeztünk, több tucatnyi közbeszerzési eljárás esetében jeleztünk hibákat, jogsértéseket az elmúlt években, ezek az eljárások azonban elhúzódnak, nehezen követhetők, és az elmarasztalások gyakran elmaradnak végül. A költségvetési rendszer problémáinak mielőbbi kiküszöböléséhez és a finanszírozható, fenntartható növekedési pályára álláshoz elengedhetetlen mindazoknak a veszteségforrásoknak a felszámolása makrogazdasági szinten és mikrogazdasági szinten is, amelyek gátolják az elszámoltatható, átlátható gazdálkodást, és ma már a közigazgatás működőképességét is veszélyeztetik. Ezért szorgalmaztuk eddig is, és ezért is sürgetem ismételten most is hozzászólásom lezárásaként azt a közös gondolkodást, amelynek eredményeként konkrét, transzparens javaslatok alakíthatók ki a hibák, mulasztások, visszaélések következetes szankcionálására, a rendteremtés feltételeinek javítására.
Tisztelt Országgyűlés! Ezekkel a gondolatokkal szeretném kiegészíteni írásbeli beszámolónkat. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket a költségvetési bizottság, a gazdasági bizottság, az emberi jogi bizottság, a környezetvédelmi bizottság munkánk iránt való értékelő megnyilvánulásait a benyújtott határozatijavaslat-tervezethez. Kérem, hogy a határozati javaslatot, amit e bizottság munkája alapján benyújtottak, és tudomásom szerint a kormánnyal egyeztettek, támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
