DR. SPIÁK IBOLYA
DR. SPIÁK IBOLYA
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségbiztosítás privatizációját sikerült megakadályozni. A kormány végre visszavonta az erre vonatkozó törvényt, azt a jogszabályt, amelyet előzőleg a teljes társadalom akaratát figyelmen kívül hagyva kétszer is áterőltetett a parlamenten, MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársaim pedig név szerinti szavazással bátran vállaltak. Ezt megelőzően pedig bizottsági üléseken és parlamenti vitákban próbáltak meggyőzni bennünket arról, hogy a magántőke az egyetlen üdvözítő dolog, amely a magyar egészségügyet megszabadítja bajaitól, ettől lesz a rendszer hatékony, majd javul az ellátás színvonala.
Az emberek, az egészségügyi szakma, a civil szervezetek, a szakszervezet és a Fidesz-KDNP összefogása három győzelmet eredményezett, és 3 millió 300 ezer ember egybehangzó akaratával népszavazáson sikerült eltörölni a betegsarcokat. Az egészségügynek immáron új minisztere van, az SZDSZ kilépett a koalícióból, és a kisebbségben lévő szocialista kormány és képviselői úgy gondolják, hogy a múlt történéseit ezzel elfeledhetjük, tiszta lappal indulhatnak az új reformok felé, feledhető mindaz, ami az elmúlt két évben az egészségügyben történt. Teljes pálfordulás, új kommunikáció, politikai haszonszerzés folyik folyamatos konzultációval és a konszenzusteremtés ígéretével. Az okozott kár pedig nagy, és nem a jövő ígéretével, hanem a bajok azonnali orvoslásával lehet csak megoldani. A kormányzati ámokfutás után háziorvosok, szakrendelők, kórházak és patikák állnak az összeomlás szélén. Ezen túl még riogatással és pánikkeltéssel is megvádoltak bennünket, ellenzéki képviselőket.
Itt álljunk meg egy pillanatra! Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakorló orvosként az orvosi rendelőben, a mindennapok orvosi gyakorlatában betegeimmel együtt, a betegek sorsán keresztül éltem meg a reformokat. Hát nem volt egy dicsőséges menetelés, nehéz élethelyzeteken keresztül szembesültünk a valósággal. És hogy örülünk, hogy vége van, képviselő urak és képviselő hölgyek? Hát örülünk! És együtt örülünk a betegeinkkel. Mert voltak, akik el sem jutottak a rendelőig, mert nem tudták kifizetni a vizitdíjat, és voltak olyanok, akik a kórházi napidíj miatt lemondtak a kórházi kezelésről. Hogy valójában mennyi áldozata volt az elmúlt két év történéseinek, azt sohasem fogjuk megtudni.
A reformoknak köszönhetően az elmúlt két évben kármentés folyt az egészségügyben. Orvoskollégáim és az ápolók lelkiismeretes helytállásának köszönhető, hogy ebben a kaotikus rendszerben is gyógyítottak és életeket mentettek. Nem voltak könnyű helyzetben azért sem, mert a betegek elkeseredett haragja a kialakult zűrzavar, bizonytalanság miatt az őket gyógyító orvosokra és ápolókra zúdult, és nem a törvények alkotóira. Mindeközben miniszter asszony korruptnak nevezte őket, és boncolási jegyzőkönyvek adataival bizonygatta, hogy hány beteget kezelnek félre ma Magyarországon, és ezen hírek közzétételében a média is jeleskedett.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány forintban kifejezve is károkat okozott az egészségügyben a megkezdett reformokkal, a kommunikációra elköltött pénzzel, a 22 pénztár felállításával. De én nem ezt tartom a legnagyobb kárnak, hanem az elmaradt orvosi kezeléseket, ami majd az egészségben eltöltött évek számának csökkenésében mérhető, és az, ami akár egyetlen elveszített emberi életet jelent. Károkat okoztak az egészségügyben dolgozó orvosok és ápolók lelkében, belegázoltak a becsületükbe, a betegek elveszítették az orvoslásba, a gyógyulásba és az egészségügybe vetett hitüket, de legalábbis a bizalomvesztés nagyfokú. Úgy gondolom, megilleti őket a köszönet és a nyilvános bocsánatkérés.
Egészségügyi bizottsági ülésen és az előbb a parlamentben is elhangzott szocialista képviselő megszólalásában, hogy az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényt még koraszülött állapotában az inkubátorban megsemmisítettük. Ez a koraszülött torzszülött volt, és egészségügyi indikáció alapján ez volt az egyetlen dolog, amit tehettünk. A kormány egy alapvetően rossz koncepciót erőltetett, amely mind politikai, mind szakmai szempontból nem volt megvalósítható, és rengeteg bizonytalansági tényezőt tartalmazott. Az egységes nemzeti kockázatközösség felbontásához, ennek következményeihez, a kockázatszelekcióhoz, a társadalmi különbségek megjelenéséhez a gyógyításban, alulkezeléshez, az adminisztrációs költségek jelentős megnövekedéséhez vezetett volna.
Az ellenzék azonban nem reformellenes. A valódi reformok mindig pénzráfordítással járnak. A magyar egészségügyi reform alapfeltétele pedig egy korrekt finanszírozási rendszer kialakítása, amelyben a tényleges költségeket megtérítik a szolgáltatóknak. A törvény visszavonását támogatom abban a reményben, hogy senkinek sem juthat többé eszébe a több-biztosítós modell bevezetése.
Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
(21.10)
