DR. SZÉKELY TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. SZÉKELY TAMÁS
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt fél évben nagy figyelem övezte az egészségbiztosítás átalakítását, ezért úgy gondolom, hogy érdemes egy rövid történeti áttekintést tennünk arról, hogyan is alakult ki Magyarországon az egészségbiztosítási rendszer.
1955-ben az Országgyűlés törvényt alkotott a dolgozók betegségi biztosításáról. Ezt követte 1975, amikor törvényt alkotott az Országgyűlés a társadalombiztosításról. 1988-ban törvény hozta létre a társadalombiztosítási alapokat, majd pedig az Országgyűlés 1991-ben hozott egy határozatot.
(18.10)
A határozat a következőket tartalmazta. Megállapította, hogy a viszonylag magas járulékmértékek ellenére a társadalombiztosítás nem képes értéktartó ellátásokat biztosítani. Megállapította, hogy a társadalombiztosítás nem biztosítási jellegű ellátásokat is finanszíroz; valamint megállapította, hogy az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási finanszírozása formális. Ezért határozatban rendelkezett arról, hogy meg kell határozni a kötelező biztosítás feladatkörébe tartozó feladatokat; a járulékfizetők számára egyértelművé kell tenni, hogy milyen jogosultságokat, szolgáltatásokat nyújt a kötelező egészségbiztosítás; egyértelművé kell tenni a szolidaritási elven alapuló elemeket; s meg kell határozni az állami költségvetés helyét, szerepét és feladatait. Ennek figyelembevételével elkészült 1993-ban a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről szóló törvény, majd ezt követően 1997-ben két törvény is megszületett: az egyik az ellátások fedezetéről rendelkezett, a másik pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól.
2008-ban a parlament törvényt alkotott, és ez a törvény a következőket tartalmazta a preambulumában: “Az Országgyűlés annak kinyilvánításával, hogy a biztosítási jogviszony keretében egészségügyi ellátást igénybe vevők ellátása és az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása a nemzeti kockázatközösségen alapul, szolidaritás elvű, kötelező, egységes társadalombiztosításon nyugszik…” Az általános vitára bocsátott törvényjavaslat pontot kíván tenni egy vitára, amely erősen megosztotta a politikai, társadalmi és szakmai szervezeteket egyaránt. A törvényjavaslat, amely most a parlament elé került, csak azoknak a rendelkezéseknek a megtartását javasolja, amelyek már beépültek az egészségügyet szabályozó egyes törvényekbe, és hatályon kívül helyezésük szabályozatlanságot eredményezne.
Ilyen jellegű szabályoknak gondoljuk az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényt, amely szabályozza az intézmény jogutód nélküli megszüntetéséről szóló szabályozást; ilyennek gondoljuk az Egészségbiztosítási Felügyelet felügyeleti tanácsának kinevezéséről szóló szabályozást; a gyógyszer-gazdaságossági törvényben ilyennek gondoljuk azt a szabályozást, amely a gyógyszerészeknek lehetővé teszi díjazás megállapítását, ha a fix támogatású csoportokban helyettesítik egymást; de lényeges még az egészségbiztosítási törvény várólistára, betegfogadási listákra vonatkozó módosítása.
Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményeztem a kormánynál a kötelező egészségbiztosítási rendszer felülvizsgálatát. Ezt a kezdeményezésemet a kormány pozitívan fogadta, és május 14-ei ülésén határozatba foglalta az e munkával kapcsolatos feladatokat. Egyértelműen fogalmaz a határozat: az egészségbiztosítási rendszer átalakításának legfőbb célja a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával a társadalom egészségi állapotának és a biztosítottak elégedettségének javítása.
Hasonlóan fontos célkitűzése a kormánynak, hogy az egészségügyi ellátórendszert ma még jellemző területi egyenlőtlenségeket fokozatosan felszámolja, és kialakítsa az egészségügyi szolgáltatók felelős és rugalmas gazdálkodásának feltételeit. Szükségesnek tartja emellett a kormány a kötelező egészségbiztosítás biztosítási feltételeinek megerősítését. Ez nem jelent mást, mint a biztosítói szerep megerősítését. Ennek érdekében az egészségbiztosítási forrásokkal való gazdálkodás és a szolgáltatásvásárlás felelősségének és szabadságának kiterjesztését kívánja megoldani a kormány, az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének és az E-alapból származó forrásoknak a fokozott ellenőrzését és az ehhez szükséges informatikai rendszerek megteremtését, a területi egyenlőtlenség fokozatos csökkentését szolgáló és a népegészségügyi prioritásokat is figyelembe vevő finanszírozási rendszer kialakítását, valamint a szektorsemleges finanszírozás továbbfejlesztését. Mindezeket a feladatokat a kormány az ellátásban részt vevő szervezetek és személyek, valamint a társadalmi szervezetekkel történő szoros szakmai egyeztetések során kívánja kialakítani. Határozott véleményem, hogy ezeknek a céloknak, illetve feltételeknek a megvalósítása esetén valódi biztosítót tudunk csinálni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárból.
A kormány úgy döntött, hogy a széles körű társadalmi és szakmai párbeszédet június 30-áig be kell fejezni, és június 30-ai határidővel nekem elő kell terjesztenem azokat a javaslataimat, amelyek függvényében e tárgykörben törvényjavaslatot tud a kormány előterjeszteni.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy az egészségbiztosítással összefüggő kérdések túlfűtött vitáját érdemes lenne közös erőfeszítéssel normál üzemi hőmérsékletre hűteni. Ha ez megtörténik, akkor komoly esélyt teremtünk arra, hogy időtálló, hatékony szabályozást tudjunk kialakítani. Ehhez kérem az ellenzéki pártok támogatását, illetve konstruktív együttműködését.
Itt is fontosnak tartom elmondani és hangsúlyozni, hogy csak olyan megoldást fogok kezdeményezni a kormánynál, amelynek megvan a szakmai és pénzügyi fedezete, és az érintettek többsége azt támogatja. Türelmet és nyitottságot igénylő, konszenzusteremtő folyamat előtt állunk. Meggyőződésem, hogy a biztosítottak és a betegek azt várják az Országgyűléstől és a kormánytól egyaránt, hogy megteremtik egy jól működő, a biztosítottak érdekeit maximálisan szem előtt tartó egészségbiztosítási rendszer feltételeit.
Kérem a tisztelt Országgyűlést a törvényjavaslat megvitatására és elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem