DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Nekem egy jó hozzáfűznivalóm van, hogy messze nem fogom kihasználni a 40 percet. Ugyanis ebben a helyzetben, amit az előttem szóló jelzett azzal, hogy ki mindenki hiányzik, én kiegészíteném azzal, hogy például az ellenzéki képviselők hiányoznak, hiszen most vagyunk hárman, eléggé kisebbségben, de amikor az előttem szóló elkezdte a beszédét, akkor hatan voltunk, és akkor is kisebbségben voltunk. Egyébként ez nem meglepő, a tegnapi nap során is többször érzékeltem azt, hogy kisebbségben vagyunk a kisebbségi kormány ellenében.
Kezdem a törvényjavaslatokhoz az érdemi hozzászólást. Elhangzott a mai napon is, de a korábbi viták során is, hogy ez a törvénycsomag tulajdonképpen felesleges, mert egyszerűen csak jól, ésszerűen, törvényesen kéne működni, és akkor ezek a helyzetek nem alakulnának ki. Igen ám, de az a helyzet, hogy ez nekünk nem sikerült, és ebben az esetben az előttem szóló 8 százaléka akkor is, ha még mindig kevesebb, mint a későbbi 10 vagy 9,5 vagy 11,5, még mindig nagyon sok. De hozzá lehet tenni azt, hogy nemcsak nekünk nem sikerült, hanem a nyugati országoknak sem. Itt elhangzott a svéd példa, de más országot is lehetne mondani. Igaz, hogy ott éppen nem volt ilyen gyakori nagy csúszás, viszont ott nagyon gyakran követte egy olyan szabályrendszer felállítása, ami ezeket a lehetőségeket korlátozta. Nálunk erre nem volt példa. Igen, a legnagyobb elcsúszás a 2006-os költségvetésben következett be.
Ezért úgy gondolom, érdemes lenne minden eszközzel ezt a szabályozórendszert felállítani, még akkor is, ha ez most paradox módon kiadásnövelést is jelent. Ezt a kiadásnövelést, attól függően, hogy melyik változatról van szó - a legnagyobb 1-2 milliárdot jelenthet -, vessük össze azzal, hogy mondjuk, a 8 százalékos vagy a 9,3 százalékos adósságállomány kamatterhe mekkora. Tehát úgy gondolom, ezt mindenképpen hasznos lenne felállítani, elsősorban azért, hogy a mindenkori kormánytöbbség saját magát tudja keretek között tartani. Mert általában egy költségvetés elfogadásánál nem az ellenzékkel van baj, az ellenzéket le lehet szavazni, hanem azzal, hogy a kormány az általa jónak tartott vagy kompromisszumok révén született javaslatok szinte mindegyikét beszuszakolja a parlamentbe, aztán a különböző előirányzatokat, bevételi előirányzatokat, inflációs előirányzatokat ehhez az elképzeléshez igazítja.
Ebből adódóan ennek a törvénycsomagnak vagy ennek a szabályozásnak természetesen csak akkor van vagy lenne értelme, ha kétharmados lenne. És most megint egy kényelmetlen példa, tavalyelőtt év végén vagy tavaly év elején a törvénybe belekerült a költségvetés elsődleges egyenlegére egy korlátozó tényező. Azután tavaly ősszel volt egy kormány-előterjesztés, amelyik ezt a korlátot javasolta kivenni. A magam részéről megtettem azt a módosító javaslatot, hogy ezt a passzust hagyjuk ki. És mit tesz isten, a költségvetési bizottság ülésén egyik nagy párt sem támogatta a javaslatomat. Tehát amikor akármilyen jó szándékkal megszületik egy korlátozás, ha annak a feloldása, puhítása az aktuális kormánytöbbség szándékain múlik, az a szabályozás felesleges.
Sok részletbe nem mennék bele, hiszen, mint mondtam az elején, nem nagyon látom ebből a kiutat, és azt is hozzátenném, hogy az ötpárti egyeztetéseken most már a különböző változatok, különböző javaslatok miatt több változatban futó törvények szerepelnek, tehát hagyjuk, hogy mi van az egyikben, mi van a másikban, mi van a parlament előtt. Én két olyan kérdést vetnék fel, amiben, úgy érzem, valóban volt, van vita, és itt is többször szóba került. Az egyik az árumegállító jog. Ez azt jelentette volna, hogy a parlament kétharmados többséggel akármilyen szervezetet felruház azzal a joggal, hogy véleményt mondjon, és ez a vélemény akár vétó formáját is öltheti. Ez volt az eredeti javaslatban, ez kihullott. Emlékezetem szerint az a megfogalmazás is kihullott, amely az Alkotmánybíróságot kényszerítené olyan helyzetbe, hogy a fenntarthatóságot, ami a közgazdászok számára többé-kevésbé egyértelmű vagy világos fogalom, de hogy két közgazdász ugyanazt érti-e ez alatt, az már eleve kétséges, eleve nem működik, hogy egy szervezet, vagy egy ilyen garancia nem kerülhet a parlamenten kívülre. Itt szerintem politikai felelősségről van szó. Ezt a jogot a választott képviselőktől nem lehet elvenni.
A másik olyan kérdés, amiben az SZDSZ-nek is volt véleménykülönbsége, az önkormányzati javaslat. Ugyanis az egészen egyértelműen abból a szempontból, nézőpontból indított, hogy például a 2006-os elcsúszást jelentős részben vagy értékelhető mértékben az önkormányzati többletkiadások okozták. Ez egyszerűen 2006-ban sem volt igaz, és a továbbiakban sem. Az önkormányzati szabályozásnak itt azért lehet helye, és úgy érzem, hogy a mostani változat már ilyen szemléletű, hogy igenis vannak felelőtlen önkormányzati hitelfelvételek, nevezhetjük ezt kötvénykibocsátásnak, amit mindenképpen jó lenne törvényi kritériumok beiktatásával megakadályozni. Hangsúlyozom, nem azért, mert ez önmagában az államháztartás óriási hiányát okozhatná, hanem azért, mert az adott önkormányzat, kicsi vagy nagy, mindenképpen sok embernek hosszú távon meg tudja határozni a jövőjét.
Itt nagyon sok felvetés foglalkozott a múlttal; minimum, hogy felelőtlen volt, finom megfogalmazással. Néhány dolgot azért említenék. Érdekes volt, egyszer a felelőtlen béremeléseket emlegették, aztán itt a parlamentben el szokott hangozni elég sűrűn a szociális válság kategóriája, nem tudom, ez hogy jön össze, vagy a felelőtlen autópálya-építés, nem tudom, mit mondott a Baranya megyei közgyűlés elnöke az M6-os autópálya építése során, de én inkább a jövőről szeretnék valamit még mondani. Azt szeretném, hogy ennek a törvénycsomagnak a javított változatát, a fele részét, de valamit fogadjon el a parlament.
Mit értek ez alatt? Nyilvánvalóan minden törvényt lehet módosítani. Őszintén szólva, ha komolyan gondolnám, hogy a következő ülésen vagy két hét múlva a részletes vita fog folyni, akkor már ilyen szemmel nézném még egyszer végig a törvényt, és minden bizonnyal nekem is lennének módosító javaslataim. De ha nem ilyen, hanem azt mondjuk, hogy ennek a felét fogadjuk el, például vannak itt kétharmados módon megfogalmazott szabályok és kétharmados módon létrejövő hivatal, lehet az egyiket elfogadni, a másikat nem. Ha az merülne fel, hogy egy olyan szabályrendszert alkotunk, amelyik a kiadási plafonokat fogadja el, és mással nem foglalkozik, de ezt el lehetne kétharmaddal fogadni, akkor azt mondanám, hogy ez is jobb annál, mintha nem csinálunk semmit.
(14.40)
Úgy gondolom, hogy ez a szabályrendszer, az adósságállomány korlátozásának szabályrendszere jobb, még akkor is, ha nehezebben átlátható, de a közgazdászok azért vannak, hogy ezt a szabályrendszert legalább végiggondolják és átlássák. De ha ez nem elég, vagy mégsem teljesen jó minden részletében, akkor fogadjunk el egy ehhez hasonló vagy ezt célzó szabályrendszert, ha ez a kétharmados elfogadás ára.
Vagy a szervezet. Úgy gondolom, jobb lenne a szervezetnek, ha az Állami Számvevőszéken kívül lenne, azért, mert - ez az ötpártin gyakran elhangzott - ha egy szervezet egyszerre véleményezi és elég komoly jogokkal a költségvetés készítését, és utána nem sokkal a költségvetés elfogadását, nem biztos, hogy ugyanolyan objektív tud maradni, mint amilyen objektívnek elismert ma az Állami Számvevőszék. Azt sem tartom olyan nagyon jó, átütő megoldásnak, hogy vásárolunk a piacon, tehát hogy úgy működjön a dolog, hogy piacelemző szervezetektől kérünk véleményt, hiszen azok most is adnak véleményt, de még sincs olyan rangra emelve, hogy ha X. cég azt mondja, hogy ez az előirányzat rossz, ennek akármilyen következménye lenne, hiszen egy Y. cég esetleg egy kicsit másként látja. De hangsúlyozom, ha egy kétharmados szervezeti felépítésnek az az ára, hogy ez legyen az Állami Számvevőszéknek egy része, én meg tudnám ezt a javaslatot gondolni. S hadd mondjak egy nagyon furcsa javaslatot, ami itt szintén elhangzott: ha ennek az az ára, hogy euró bevezetéséről állapodjunk meg, én nagyon szívesen részt veszek ebben a szakmai tárgyalásban is az SZDSZ nevében, csak az lenne jó, ha valamit lépnénk.
Köszönöm figyelmüket.
