SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Előrebocsátom, hogy a 40 percet nem feltétlenül fogom kihasználni, hiszen ha körülnézek itt a teremben, sőt ha a páholyban Pongrácz úrra nézek, akkor csupa olyan arcot látok azok között, akik itt ülnek a teremben, akikkel már tavaly október óta talán többet találkoztunk, mint a családtagjainkkal. Tállai képviselő úr szokta mindig mondani, hogy többet látott ezen a héten, mint a feleségét, hiszen annyit egyeztettünk ezekről a törvénytervezetekről.
És rendhagyó módon itt tényleg hadd kezdjem a magam és a szocialista frakció nevében a köszönet hangjával mindazoknak, akik ennek a három törvénynek az előkészítésében részt vettek, és erről a három törvényről olyan kitartással folytatták az egyeztetéseket, és azt hiszem, hogy nagyon korrekt egyeztetések, nagyon korrekt szakmai egyeztetések folytak erről a három törvényről. Ha a parlamenti patkó bármely oldaláról beszélünk, ez megállapítható.
És ami nagyon fontos, ezt a három törvényt felesleges politikai vita, felesleges politikai polémia a sajtó hasábjain sem kísérte, hiszen az egyeztetésben részt vevők nagyon fegyelmezetten tartották magukat ahhoz, hogy számukra ez a törvény, ezek a törvények fontosak. Fontosabb a politikai haszonszerzésnél az, hogy a lehető legvégső időpontig tartsuk meg a lehetőségét annak, hogy ezeket a törvényeket el tudjuk fogadni, és ezért kimondottan szakmai egyeztetések folytak, és a szakmai egyeztetésekről az előzetes megállapodásoknak megfelelően vagy közösen, vagy egy kijelölt személy útján tájékoztattuk a sajtót, és ennek köszönhető, hogy erről fölösleges politikai polémia, ami lehetetlenné tette volna azt, hogy ma itt a Házban tényleg szakmailag tudjunk erről a törvényről tárgyalni, nem volt.
Úgy gondolom, és ez személyes véleményem, hogy a múltra nézve megállapodást, egyezséget kötni nem tudunk. Ha itt elkezdünk arról beszélni, hogy kinek az idejében hogyan, miként szaladt el a költségvetési hiány, hogyan alakult az államadósság, milyen volt a gazdaságpolitika, akkor mindenki talál egy eggyel előbbre való dátumot, amire vissza tud mutogatni, és abból megállapodás nem lesz. Én nem tartanám egy jó útnak, ha ebbe az irányba mennénk el.
A jövőre nézve viszont - lehet, hogy nagyon naiv és idealista az én szemléletem - lehet megállapodásokat kötni. És úgy gondolom, ez a három törvény jó alap arra, hogy a jövőre nézve kössük meg a megállapodásokat. Jó alap arra, ha egyetértünk azzal, hogy a költségvetési hiány növekedésének ciklikusságát a jövőre nézve meg kívánjuk állítani, meg kívánjuk akadályozni. Jó alap arra, ha azt tudjuk mondani, hogy abban egyetértünk, hogy a jövőre nézve az államadósság növekedését kordában kívánjuk tartani, éppen az egyes nemzedékek közötti generációk közötti szolidaritás jegyében.
(13.00)
Jó alap arra ez a törvény, ha azt mondjuk, hogy a jövőre nézve a közbizalom helyreállításának folyamatát meg kívánjuk gyorsítani. Mert valóban, biztosan igaz, amit rengetegszer hallottam ezeken az egyeztetéseken az MDF-et képviselő kollégától, hogy “egy normálisan működő országban valószínűleg nem lenne szükség ilyen törvényekre”, de nemzetközi példák mutatják, hogy más, nálunk jóval normálisabban működő országokban is vezettek be ilyen intézkedéseket. Azt mondom, a jövőre nézve meg lehet abban állapodni, ha a Magyarországgal szembeni közbizalmat egy rövidebb idő alatt helyre tudjuk állítani egy ilyen törvénnyel, és nem kell ahhoz 3-4 kormánynak folyamatában mindig igazolnia, bizonyítania azt, hogy betartja azokat a számokat, amelyeket elhatározott, hanem ezt az időszakot egy ilyen törvénnyel le tudjuk rövidíteni, akkor ez pénzben is rengeteget számíthat nekünk. Hiszen ez a bizalom pénzben is meg tud fogalmazódni. És ha ennek a pénznek csak egy részét fordítjuk arra, hogy ennek a bizalomnak a megtestesítőjét, a hivatalt vagy bármilyen más intézményt létrehozunk, amire szükség van, már megéri. Számomra a legfontosabb az, hogy ez a törvény megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a jövőre nézve megkössük ezeket az egyezségeket, ami minden magyar állampolgárnak érdeke.
Honnan indultunk mi, amikor erről a törvényről tárgyaltunk, és hová jutottunk ma, amikor erről a törvényről tárgyalunk? Most az MSZP vezérszónokaként az MSZP álláspontját fogom elmondani természetszerűleg. Ha odaállítanának, hogy mondjam el a Fideszét, a KDNP-ét vagy az MDF-ét, vagy az SZDSZ-ét, azt is el tudnám mondani, mert annyiszor hallottam már. Azt hiszem, így vannak ezzel azok a kollégák is, akik részt vettek ezeken az egyeztetéseken. Ahogy a bizottsági előterjesztésben is mondtam, mi szükségesnek tartottuk ezt a szabályozást már a benyújtás pillanatában is. Szükségesnek tartottuk azt, hogy a közbizalom helyreállításának érdekében egy közpénzügyi fejezettel egészüljön ki az alkotmány. Szükségesnek tartottuk azt, hogy legyen egy intézményi megjelenítése a közbizalom helyreállításának. Legyen valamiféle intézmény, amely a mindenkori kormányoktól függetlenül, a parlament által létrehozva egy szakmai kontrollt tud gyakorolni a költségvetés készítésének folyamata fölött, hozzáteszem, úgy, hogy az ÁSZ feladatai lényegesen ne csorbuljanak.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Szükségesnek tartottuk azt, hogy a költségvetés-politikai szabályok megalkotása során egy új elem kerüljön be, amely az államadósság reálértékének növekedését megakadályozza, ezért támogattuk a reáladósság-szabályt, ami egy nemzetközileg új, tehát a nemzetközi gyakorlatban sem ismert, de nemzetközi és hazai szakértők által is figyelemre méltónak tartott szabályozási forma volt. Az ütemezésnél pedig kezdettől fogva azt tartottuk fontosnak, hogy már a 2009-es költségvetés elfogadásakor érdemi szabályok tudjanak működni ebből a szabályozásból. Természetszerűleg ennek a bevezetését egy kicsit hátráltatja az a tény, hogy különféle belpolitikai események miatt csúsztattuk, közös megegyezéssel csúsztattuk ezen törvények tárgyalásának megkezdését a parlamentben. Hiszen megállapodás volt köztünk, hogy a március 9-ei népszavazás előtt érdemben nem volt olyan helyzet ebben a Házban, hogy erről politikai indulatoktól mentes vitát lehetett volna folytatni.
Szándékaink szerint egy kicsit előbb kezdtük volna meg a parlamenti vitát ezekről a törvényekről. De a szakmai egyeztetéseken mindig merültek fel újabb igények, újabb megállapodást módosító indítványok, amelyeket mi is úgy ítéltünk meg, hogy tárgyaljunk róluk a szakmai egyeztetéseken, és a lehető legkésőbbi időpontban, azaz a mai napon kezdődjön meg ez a vita, ami még elvi lehetőséget biztosíthat arra, hogy a tavaszi ülésszakon elfogadott törvény is legyen ebből a három törvényjavaslatból.
Hol tartunk mi ma az MSZP álláspontjában ahhoz képest, ahonnan indultunk? Az alkotmánynál mi azt tartjuk fontosnak, és itt, úgy gondolom, a Fidesz, KDNP, SZDSZ, MDF, MSZP frakciója egyetértett az egyeztetéseken abban, hogy az alkotmánymódosításból ki kell venni azokat a passzusokat, amelyek korlátlan értelmezési lehetőséget adtak volna az Alkotmánybíróságnak bizonyos költségvetési folyamatok megítélésénél, ami a mindenkori kormányok munkájában problémát okozott volna. Tehát ezzel egyetértünk, támogatjuk, hogy ezek kerüljenek ki. (Dr. Hargitai János: Melyek ezek?) Nekünk az alkotmánynál az a fontos, hogy a költségvetési felelősségről szóló törvény kétharmados törvényként kerüljön elfogadásra, demonstrálva azt, hogy ez a mindenkori kormányokon túl egy nagyobb egyetértéssel fogadható el, vagy az 50 százaléknál nagyobb egyetértéssel van elfogadva, és csak azzal módosítható. És fontosnak tartottuk azt, hogy ennek megfelelően az új intézmény létrehozása, illetve az ottani vezetők jogállása is az alkotmányban legyen szabályozva, analogikusan az eddigi ilyen intézményekkel.
A költségvetés-politikai szabályoknál tudomásul vettük a legnagyobb ellenzéki párt szakmai felvetéseit, és készek vagyunk arra, hogy az általunk és a kormány által támogatott reáladósság-szabályon kívül a kiadási korlát is kerüljön beépítésre a törvénybe. Hiszen véleményünk szerint ezek nem egymást kizáró, hanem egymás mellett megélő pontosító szabályokként tudnak működni. Ahogy a számítások is mutatják, illetve bemutatásra került a rendszer működésénél, a reáladósság-szabály és a kiadási korlát egymás mellett megél, pontosítja a rendszert. Természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani a kötelező ellentételezés szabályait.
A harmadik pont, ami nálunk alapfeltétel: az intézmény szerepe. Direkt nem mondok hivatalt, direkt nem mondok tanácsot vagy biztost, vagy bármi mást, hanem intézményt vagy személyt, ami vagy aki ezt a szerepet betölti. Mi itt tudomásul vettük, sőt mi is kezdeményeztük, hogy ez az árumegállító jog kerüljön ki a jogok közül, ne korlátozza a parlament, ne korlátozza a mindenkori kormányok mozgásterét egy ilyen árumegállító jog. De azt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy a hivatal a makro-előrejelzések készítéséért legyen felelős, és a hivatal véleményezze a költségvetést. Ez a minimális elvárásunk a hivatallal szemben. Ahogy az ÁSZ a Pénzügyminisztériummal együtt közösen kiadta azt a tevékenységi listát, amiben a hivatal és az ÁSZ megosztja egymás között a feladatokat, azt teljes mértékben el tudjuk fogadni, és támogatni tudjuk.
(13.10)
A 4. pontban továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy ezeket a törvényeket úgy kell elfogadni, és ezeknek a törvényeknek a bevezetését olyan ütemezéssel kell végrehajtani, hogy még ebben a ciklusban, ebben a kormányzati ciklusban a költségvetés tervezésekor érdemi feladatok tudjanak megvalósulni, és érdemi változások lépjenek életbe.
Összefoglalva azt tudom mondani, hogy akik a szakmai egyeztetéseken részt vettek, nyugodt lelkiismerettel mondhatják azt, hogy ameddig a szakmai egyeztetéseken el lehetett jutni, eljutottunk, amit a szakmai egyeztetéseken meg lehetett fogalmazni, megfogalmaztuk. Most a politikai szándékon múlik, hogy ezeknek a szakmai egyeztetéseknek az eredményei átkerülnek-e a törvénybe, a politikai szándékon múlik, hogy ezek a törvények a megfelelő szakmai egyeztetés után a megfelelő módosításokkal elfogadhatóak-e, és a jövőre nézve ezeket az egyezségeket meg lehet-e kötni mindannyiunk érdekében.
A mi részünkről a szakmai megállapodási szándék után a politikai megállapodási szándék is megvan. Készek vagyunk arra, hogy a szakmailag előkészített módosító indítványokat ötpárti módosító indítványként a parlamenthez benyújtsuk, tehát mi készek vagyunk aláírni ezeket a módosító indítványokat. Készek vagyunk arra, hogy ezeket a törvényeket ezen módosításokkal együtt úgy fogadjuk el, hogy még ebben a kormányzati ciklusban érdemi módosítások történjenek a költségvetés tervezésekor. Ehhez kérek a szakmai előkészítő tárgyalásokhoz hasonló korrekt partnerséget és munkát itt a többi parlamenti párt részéről is a parlamentben.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
