BÍRÓ ILDIKÓ
BÍRÓ ILDIKÓ
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm újfent a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz minden, a civil szervezetek helyzetét javító intézkedésben partner, minden ilyen jellegű intézkedést támogat. A civil szervezetek helyzetét javító törvényjavaslatnak tartjuk a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény mostani módosítási javaslatát is. Nemrég hallgathattuk meg a Freedom House Magyarországról készült legutóbbi jelentésnek prezentációját, ahol kritikaként fogalmazódott meg Magyarországgal szemben, hogy a civil szervezetek a különféle támogatások vonatkozásában túlságosan is ki vannak szolgáltatva a kormánynak.
A most tárgyalandó javaslat elfogadása esetén ez a kormányzattól való túlságos függés is csökkenthető. Jogosnak és időszerűnek mondható az a felvetés, hogy az adózók, akik a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát az általuk megjelölt kedvezményezett civil szervezetek javára felajánlják, az APEH részéről minden évben visszaigazolást kapjanak arról, hogy valóban célba ért-e a felajánlásuk, támogatásuk ténylegesen eljutott-e az általuk megjelölt szervezethez. Ez mindenképpen ösztönző lenne mind az eddigi, mind pedig a további felajánlások vonatkozásában, növelné a polgárok adakozókedvét is, amelyet a legutóbbi adótörvény-módosításokkal igencsak letört a kormány. Nem értünk egyet azokkal a szocialista érvekkel, hogy a javaslat elfogadása esetén sérülne az adótitok, az APEH-nek ugyanis az adótitkot az adózóval, a felajánlóval szemben nem is lehet megőriznie. Hogyan is nézne ki, ha az APEH megtagadná a tájékoztatást tőlem, ha információt szeretnék kérni a saját adóbevallásommal kapcsolatban?
Úgy gondolom, ugyanennek az elvnek kell érvényesülnie az 1 százalékos felajánlások célba érkezéséről szóló tájékoztatás során is, azaz a felajánlónak joga van tudni, hogy az általa felajánlott összeg valóban célba ért-e az általa kiválasztott szervezethez, de csak neki és az APEH-nek van joga ezt tudni. A jelenlegi szabály, hogy mindenki keresse meg az interneten, hogy az általa kiválasztott szervezet szerepel-e a támogatottak listáján - mint már említettem -, arról nem ad tájékoztatást, hogy az én pénzem eljutott-e az adott szervezethez. Az adótitok messzemenő megtartása mellett erre a problémára nyújt orvosságot a törvényjavaslat 1. §-a. Az úgynevezett civil bank létrehozását helyeselnénk.
A módosítás 2. §-ával lényegében szintén egyetértünk, támogatjuk az MDF indítványát, hogy amennyiben az adózó támogatása valamely okból mégsem jutna el a kedvezményezetthez, az így felhalmozódott összegek a nemzeti civil alapprogram költségvetési keretén belül maradjanak, és ezzel is a likviditási problémákkal küzdő civil szervezeteket támogathassuk, segíthessük ideiglenesen.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy bár a Fidesz a módosító javaslatot az előző törvényi szabályozáshoz képest mindenképpen előrelépésként értékeli a tekintetben, hogy a ma még ki nem fizetett és így a költségvetésben maradó felajánlások összege - amelyek abból adódnak, hogy a kedvezményezett nem felel meg valamilyen előírásnak, illetve nem tart igényt a támogatásra - visszakerülne az NCA rendszerébe, és bár ha áttételesen is, de a civil szervezetek működését, életben tartását segítené.
Fontos azonban nyomatékosítani, hogy ez a megoldás csupán az első lépés azon az úton, amely azt célozza, hogy a civilek végre foglalják el azt a helyet a társadalomban, amelyet megérdemelnek. A törvény szelleme azt kívánná, és a civil szervezetek számára is az lenne kielégítő, sőt tisztességes, ha a felajánlott 1 százalékok valóban azokhoz a civil szervezetekhez juthatnának el, akiknek szánták azokat, számos alapítvány és egyesület jelezte ugyanis, hogy többnyire az APEH túlbürokratizált eljárási rendje miatt vesznek el a felajánlott támogatások. Az 1 százalékos felajánlások kedvezményezettjeivel évről évre újabb és újabb adatszolgáltatási köröket futtat a hatóság, és ha bárhol hibát talál, vagy a szervezet lecsúszik az adatszolgáltatásról, azonnal megtagadják a kifizetéseket.
Az ajánlott bennmaradó összegek újraelosztó megoldása ismét felvethet számos kérdést, ez igaz: ki mennyit, és főképp milyen alapon kapná meg, kik a kedvezményezettek, és miért pont ők, miért nem teljesülhet az állampolgárok rendelkezési joga az adójuk 1 százalékos felajánlása során teljes mértékben. Tehát olyan pénzekért kell majd ismét kuncsorognia a civileknek, amelyek egy normális ügykezelés esetén akadálytalanul eljutnának hozzájuk. A fiskális logikát ugyan tompítaná az Országgyűlés előtt fekvő javaslat, de végleges és kielégítő megoldást még nem kínál. Támogatjuk azt egy induló jó kezdeményezés első lépéseként.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MDF soraiból.)
