DR. SZÉP BÉLA
DR. SZÉP BÉLA
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Biztos Urak! Pettkó képviselőtársam egy fontos dolgot elmondott, éspedig azt, hogy így a vita vége felé már lényegében minden lényeges dolog elmondásra került; minden lényeges dolog, ami főleg pozitív tartalmakkal bír, olyan dolgok, amelyek dicsérték, elismerték a beszámolóban foglaltakat.
Én ugyan hosszasan vívódtam azon, hogy a korszerű baloldali értékeket terjedelmesen ismertetve egy korábbi szöveget el fogok mondani, de inkább más megoldást választanék. Azt a megoldást választanám, hogy olyan kérdéseket feszegetnék, amelyek eddig nem hangzottak el; nem hangzottak el, miközben határozott meggyőződésem, hogy ezekről a véleményekről, tényekről, megállapításokról is helyes, ha a Házban szó hangzik el.
Először is szeretném Szabó Máté biztos urat egy kérdésben pontosítani, még mielőtt a sérelmet szenvedett személy esetleg az ombudsmanhoz fordul, Kökény Mihály ugyanis jelenleg is országgyűlési képviselő, tegnap este még teljes aktivitással végezte közfeladatát, merthogy volt miniszterként és volt képviselőként tett róla említést. (Dr. Szabó Máté: Volt egészségügyi miniszter!) Úgy gondolom, ez a pontosítás mindenképpen szükséges, hiszen a pontosság az, amit önök a leggyakrabban számon kérnek a panaszolt szervektől.
Az első, ami ebben a beszámolóban valóban megüti az ember szemét, ami az előszót jegyző és a beszámolót sajátjaként vállaló Szabó Máté elmondása volt - hogy is mondjam -, hogy Péterfalvi Attila magyar hangjaként közvetítette azokat a megállapításokat, amelyek a beszámoló lényegét adják. Ezzel összefüggésben az alkotmányügyi bizottság ülésén is merült fel kérdés, amire az országgyűlési biztos úr így reagált Péterfalvi Attilára vonatkoztatva: “Én mindig örülök a segítségének, és megköszönöm azt, ha valaki, aki hat évig ilyen kitűnő munkát végzett, továbbra is hajlandó segíteni az adatvédelem és az állampolgári jogi biztosi tevékenységben is.”
Ezzel a kérdéssel összefüggésben azért számomra egy aggály megfogalmazódik, éspedig az, hogy olyan személy, aki éppen aktuálisan nem országgyűlési biztos, olyan személy, aki lehet, hogy utóbb a hivatal vezetője… - de a hivatal működésével összefüggésben a törvény eléggé pontosan fogalmaz: a hivatal az országgyűlési biztos és külön biztos feladatával kapcsolatos ügyviteli és előkészítő teendőket látja el.
(14.50)
Mindenképpen azt szeretném biztosan tudni, hogy olyan érdemi munkát, amit csak megválasztott biztos végezhet, ebben a sajátos időszakban sem végez más személy.
Örülök annak, hogy itt van az országgyűlési biztos, aki helyettes, mert az előbb volt olyan érzésem, hogy a felelős őrzésbe vett szakterületet egy kicsit magára hagyta, de aztán örültem, hogy újra eljött, merthogy a beszámoló érdemével kapcsolatban is szeretnék egy-két megállapítást tenni, először is említve egy sajátos érzést és sajátos hangulatot. Mi most formailag a beszámolóról vitatkozunk. A beszámoló ugyanúgy, mint egy gazdasági társaság éves mérlegbeszámolója, mikor jó? Nem attól jó, hogy éppen veszteség vagy éppen nyereség van benne kimutatva, hanem hogy pontosan tükrözi azt a munkát, azt a tevékenységet, amit a mérlegkészítés időszakában elvégeztek.
Ebben a helyzetben úgy gondolom, hogy miközben látszatra a beszámolóról beszélünk, valójában az országgyűlési biztosi tevékenységről váltunk itt szót, és ezzel a tevékenységgel kapcsolatban igenis lehet, sőt, úgy gondolom, hogy a jövőre nézve indokolt is időnként kritikát, eltérő véleményt megfogalmazni.
Az első kérdés, ami kapcsán a bizottságban váltottunk szót egymással, de számomra nem volt igazán megnyugtató, amit a helyettesi jogkörben eljáró biztos úrtól hallottam, hogy miközben 2006-ról 2007-re valamivel több mint 23 százalékkal nőtt az ügyszám, ezzel összefüggésben - és meg is állapítja, hogy ez hatalmas ügyszám, és minden korábbi évet messze felülmúl - mindeközben maga a beszámoló azt mondja, hogy nem is kívánnak ennek a hátterével, ennek okai elemzésével foglalkozni.
Úgy gondolom, hogy nem szabad eleve és előre lemondani erről a lehetőségről, mert bár a bizottsági ülésen egynéhány ötlet elhangzott azzal összefüggésben, hogy ez miért is állhatott elő, de igazán a mélyére jutni, fontos és lényeges folyamatokat feltárni ezzel összefüggésben meg sem kísérelhettünk, miközben határozott véleményem, hogy ezt célszerű megtenni. Már csak azért is, mert maga a beszámoló fogalmaz úgy - a legfőbb érv, ami fölmerült a bizottságban, vagyis hogy ez egy új intézményként most van még a kiteljesedés időszakában, és most ismerik meg igazán azok, akik sérelmet szenvedhetnek -, maga az anyag fogalmaz így, hogy nehéz ugyanakkor az intézmény ismertségének terjedésére fogni, hogy miért van ez a markáns növekedés. Tehát ez egy olyan kérdés, és örülnék, ha a 2008-as beszámolóban, ha a tendenciák másképp alakulnak, csökken az ügyszám, nő az ügyszám, akkor tudnánk, hogy mi lehet ennek a hátterében.
Van egy következő kérdéskör, amely a korábbi év, évek beszámolójában megjelent mint újdonság. A beszámoló is utal rá, bizottsági vitában is szóba került, hogy a technika fejlődése új és új problémákat hoz, olyan változásokat, amelyek szinte havonta változtatják azokat a körülményeket, amelyek mellett a helyzetet meg lehet ítélni. Ezzel együtt ugyanakkor azt lehet látni, hogy nincs előremutató, nincs a problémát megkereső magatartás a beszámoló szerint, hiszen amikor fölmerült az a kérdés, hogy a korábban fölvett szálakat, például a biometrikus azonosítással, a rádiófrekvenciás azonosítással és követéssel összefüggésben ez a beszámoló miért ejti, akkor az volt a válasz, hogy azért, mert ilyen irányú panasz nem volt.
Úgy gondolom, hogy ezek olyan jelentőséggel bírnak, és mindenképpen nem annyira a múltat, mint a jelent, sőt, inkább a jövőt jellemzik, ebben az esetben nem lenne szabad mellőzni azt a törvényi lehetőséget, amely nemcsak a beérkezett bejelentésekre, panaszokra, hanem a feladatkörben általános ajánlás kibocsátására vonatkozik. Sőt, célszerű lenne, ha aktívabb lenne az adatvédelmi biztos tevékenysége, az adatkezelést, a közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát érintő jogszabályok megalkotására, módosítására vonatkozó kezdeményezési jogot gyakorolná. Hiszen ha felütjük a beszámoló vonatkozó részét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a jogalkotási kezdeményezések esetében újra csak visszautal arra, hogy elsősorban az állampolgári beadványok kivizsgálása nyomán kerülhet erre sor.
Úgy gondolom, hogy amikor láthatóak folyamatok, láthatóak problémák, láthatóak kockázatok, láthatóak alapvető törvényi követelményekkel szembeni helyzetek, akkor ebben az esetben nem célszerű, sőt, nem is szabad megvárni, hogy állampolgárok sérelmet szenvedjenek, a sérelmet követően megtalálják azt a csatornát, amely az állampolgári jogok biztosán keresztül az adatvédelmi tevékenységhez vezet jelenleg.
Úgy gondolom, hogy ha a sokat emlegetett kezdeményezés joga… - és én jobban szeretem magyar szóval, mint a külföldi kifejezések alkalmazásával ezt a magatartást jellemezni, tehát ha a kezdeményezés jogával a biztosok és most adott esetben az adatvédelmi biztos gyakrabban, szélesebb körben élne, akkor ez mindenképpen kiteljesítené a tevékenységét, amihez a jövőben megválasztásra kerülő adatvédelmi biztosnak sok sikert kívánok.
Köszönöm szépen. (Taps.)
